HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1930

Írás összesen: 52085

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: gleamFeltöltés dátuma: 2021-02-03

Az Erdész, a kismadár és a mókus

Egyszer volt, hol nem volt, talán nem is volt, csak éji álom képeiből szőtt történet ez, de azért elmesélem. Egy csendes, békés erdőben történt, amint sétált az Erdész. Figyelte a szellőt, érezte, ahogy megsimogatja arcát. Jólesett neki. Mélyet szippantott a friss levegőből, amely szintén boldoggá tette őt. Hallgatta a madarak énekét, mely zene volt szívének, lelkének, s egész lényét betöltötte, mintha egy elvarázsolt világban járna puha levéltakarón, melyek meg-megzörrentek lábai alatt. Élvezte a virágok illatát, a fák gyümölcseinek ízét. Boldog volt.

Egyszer csak meglátott egy kis madarat búslakodni egy fészekben. Odament hozzá és megkérdezte:

- Kedves kismadár, mi bántja szívedet, miért nem repülsz a többiekkel?

A kismadár csendesen így válaszolt:

- Szomorú vagyok, mert a testvéreim mind tudnak repülni, én pedig nem.

Az Erdész szelíden mosolygott.

- Mondd, miért nem tudsz repülni? Hiszen vannak szárnyaid. S ha jól látom, épek és egészségesek.

- ...ööö... egyszerűen csak nem tudok! Egyszer már próbáltam és nem sikerült. Visszazuhantam a fészekbe.

- És utána nem próbáltad még egyszer ... és még egyszer ... és még egyszer?

- Nem. Nem mertem. Féltem, hogy lezuhanok és meghalok.

- Hm... De hiszen az erdő madarai szárnyalásra vannak teremtve!

- Én ezt nem hiszem!

- De ha nem hiszed, akkor a szárnyaid... sosem fognak felemelni téged! Ha nem használod őket, olyanok, mintha nem is lennének...és nem fognak megerősödni. Merj repülni! Merd kitárni őket és élvezd, amint a magasba röppensz! Merülj el a titokban...

- Mi..milyen titokban? - kérdezte a kismadár meglepődve és kíváncsian.

- A szárnyalás titkában... Amíg itt lenn búslakodsz és sajnálod magad, nem fogod megismerni ezt a titkot. Zárva lesz előtted ez a csoda...

A kismadár mélyen elgondolkodott. Hosszasan tűnődött, kíváncsisága egyre nőtt, s talán a bátorsága is, nem tudom, mert az Erdész így szólt:

- Most tovább kell mennem, kedves kismadár! Ne feledd a szárnyaid... Viszontlátásra!

A kismadár annyira belemélyedt az Erdész szavaiba, hogy észre sem vette távozását.

Az Erdész tovább haladt az erdőben, gondolatait a kismadár kötötte le. Nagyon szerette volna, ha a kismadár letenné félelmeit, s testvéreivel együtt élvezhetné a repülés csodálatos élményét. Amint így gondolkodott, észrevett egy mókust kezében egy maggal, amint ide-oda szaladgál vele az egyik fa ágán. Nem értette, ezért megkérdezte tőle:

- Kedves mókus, miért szaladgálsz ide-oda azzal a maggal? Valami baj van?

A mókus azt mondta:

- Nem, kedves Erdész, nincs semmi baj! Nem tudom eldönteni, hová tegyem ezt a magot.

- Miért nem tudod eldönteni?

- Mert jó lenne megenni, de jó lenne odatenni a többi közé is, ahol gyűjtöm az elemózsiám.

- És miért oly nehéz döntés ez? - kérdezte az Erdész.

- Nos... mert ez a kedvencem, és nagyon ritka az erdőben ... és ... aaaannnyiraa fiiiinooom. Mindig erre vágyom, ezt szeretném étekként.

Az Erdész gondolkodott, majd néhány pillanat múlva megkérdezte:

- És mi lenne, ha elültetnéd?

A mókus szája is tátva maradt a meglepettségtől.

- Miért ültetném el? Akkor nem ehetném meg sem most, sem máskor. Mi ebben a jó? Nem értem.

Az Erdész arcára ismét szelíd mosoly ült.

- Ó, csak gondolj bele! Képzeld el, hogy ezt a magot, ha most megeszed, ennyi volt. Ha elteszed későbbre és később eszed meg, akkor is ennyi volt. Nem élvezheted ízét máskor, csak emlékezhetsz rá, hogy mennyire kellemes... Ha szerencséd van, esetleg találsz másik ilyen magot, de ha nincs, akkor....nos, akkor többé nem érezheted ezt a csodás finomságot. Vagy képzeld el, hogy nem csinálsz semmit ezzel a maggal, csak továbbra is a kezedben tartogatod. Akkor sem táplálja életed. Ám, ha elülteted, idővel kibújik a földből, szép fa lesz belőle és rengeteg gyümölcsöt hoz, akár százszor ennyit is, melyekben ugyanilyen magokat találhatsz. S úgy gondolom, ha ezt a magot ennyire ízletesnek találod, akkor a gyümölcsét még értékesebbnek...

A mókus igen jó ötletnek tartotta, hogy elültesse a magot, mégis sajnálta, hogy pont azt, ami a kezében van.

- És......mi lenne, ha nem ezt a magot ültetném el, hanem valamelyiket a sok közül, melyek az odúmban vannak?

- Mit szeretnél? Ha mindig ez lehetne az ételed, vagy ha valami olyan, ami kevésbé jó? Nem mindegy, milyen magot ültetsz el. Hiszen csak jó fa hozhat jó gyümölcsöt, s csak ebből a magból lesz számodra jó fa... Nem ér semmit, ha rossz, más magot ültetsz.

A mókus csak ámult.

- Milyen okos vagy, te, kedves Erdész! Így teszek, ahogyan mondtad: elültetem ezt a magot. Nagyon köszönöm a segítségedet!

Az Erdész tovább ment, ment, mendegélt, sétálgatott a csendes, békés erdőben, a szellő simogatta arcát, mélyet szippantott a friss levegőből, hallgatta a madarak énekét, mely zene volt szívének, lelkének, s egész lényét betöltötte, mintha egy elvarázsolt világban járna puha levéltakarón, melyek meg-megzörrentek lábai alatt. Élvezte a virágok illatát, a fák gyümölcseinek ízét. Boldog volt.

Egyszer csak ott repkedett körülötte valaki. Ide-oda cikázott, az Erdész alig tudta követni, de hamar észrevette, hogy a kismadár az, amelyik nem mert szárnyra kelni.

- Ó, de örülök, hogy látlak, kedves kismadár! - Örvendezett az erdész. - És ... milyen boldog vagy! és... milyen szépen repülsz!

A kismadár valóban boldog volt. Már ismerte a titkot... azt a titkot, melyet csak akkor ismerhetünk meg, ha merjük használni a szárnyainkat... Lehet, hogy eleinte nehezen megy vagy egyáltalán nem, de ha kitartunk, és nem adjuk fel, akkor a titok átszövi egész életünket és részünkké válik...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
gleam
Regisztrált:
2007-04-08
Összes értékelés:
764
Időpont: 2021-03-14 12:34:54

válasz hundido (2021-03-13 05:58:31) üzenetére

Kedves Hundido!

Igen, a szárnyakra mindenkinek szüksége van! Főleg a kicsiknek, hogy megtanuljanak repülni...szárnyalni...

Köszönöm, hogy olvastál!

Szeretettel: gleam
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2355
Időpont: 2021-03-13 05:58:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
remek, bölcs tanácsokat adott az Erdész a kisállatoknak. Tanulságokkal teli meséd, nagyon tetszett. A szárnyakra időnként nekünk is szükségünk van, akkor talán aboldogság is ránk talál. üdv hundido
Alkotó
gleam
Regisztrált:
2007-04-08
Összes értékelés:
764
Időpont: 2021-03-12 13:49:15

válasz T. Pandur Judit (2021-03-11 16:50:26) üzenetére

Köszönöm ,kedves Judit!
Nagyon örülök, hogy elnyerte tetszésed!

Szeretettel: gleam
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5603
Időpont: 2021-03-11 16:50:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Csillogó! :)

A meséd tanulságos is, gyógyító is, oktató is. Nagyon jó kis mese!
Az állatok nyelvén értő és beszélő erdész aki sétál és nem nagy zöld terepjáróval ijesztgeti a madarakat és a mókusokat egy igazán mesebeli lény.

Judit
Alkotó
gleam
Regisztrált:
2007-04-08
Összes értékelés:
764
Időpont: 2021-02-07 15:40:38

válasz ElizabethSuzanne (2021-02-07 12:23:33) üzenetére

Kedves Zsuzsa!

Ez igazán jólesett...
Köszönöm!

Szeretettel: gleam
Alkotó
ElizabethSuzanne
Regisztrált:
2017-01-20
Összes értékelés:
1916
Időpont: 2021-02-07 12:23:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon tetszett!!!!
Nagyon szép mese.
Szívvel olvastam.
Kellemes hétvégét kívánok:
Zsuzsa
Alkotó
gleam
Regisztrált:
2007-04-08
Összes értékelés:
764
Időpont: 2021-02-04 20:01:12

válasz Alkonyi (2021-02-04 13:08:10) üzenetére

(Valami történt a válaszommal, elszállt...)


Húha, kedves Alkonyi...
Most nem is tudok mit mondani hirtelen.
Ha szépnek látod a lelkem, az nem az én érdemem. VALAKI szépítgeti..., de én leginkább csak bekoszolom. Szóval bárcsak úgy lenne, ahogyan látod...

Nagyon örülök, ha átmennek azok az értékek, melyek számomra a legfontosabbak...
Köszönöm szavaidat, gondolataidat....örülök, hogy leírtad őket!

Szeretettel: gleam
Alkotó
Alkonyi
Regisztrált:
2010-01-21
Összes értékelés:
857
Időpont: 2021-02-04 13:08:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Jó Napot Kívánok 😊

Milyen értékes mesét írtál gleam!
Ahogy olvastam a mesét, s más szép írásodat azt kell mondanom
igazán szép lelked van 😊
Annyira rácsodálkozom erre a mai világban....ritka
Viszont aki ilyen szép "énekeket" mesél mindig erősíti a hitem, az emberi békében
és szeretetben.

Igen ahogy a madárka is félt a kudarctól, az ember is fél.
Inkább nem próbálja újra ,mert mi van, ha nem sikerül, mi van ha újra így járok?!
S mégis érdemes, s mégis jó hinni magunkban, a holnap varázsában
a folyamatos "építkezésben", amit önmagunknak, s másoknak okozhatunk😊

Szeretettel: Alkonyi
Alkotó
gleam
Regisztrált:
2007-04-08
Összes értékelés:
764
Időpont: 2021-02-04 09:01:37

válasz sailor (2021-02-03 18:58:44) üzenetére

Kedves Sailor!

Igen, hajlamosak vagyunk föladni az első sikertelen próbálkozás után, és eszünkbe sem jut, hogy talán azért nem sikerült elsőre, mert túl korán tettük, és érnie kellett volna még. Vagy több gyakorlás kell, hogy menjen.

Nagyon örülök, hogy vegigolvastad. Köszönöm szépen...

Szeretettel: gleam
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
8165
Időpont: 2021-02-03 19:00:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szeretettel gratulálok szép értékes írásodra!
Nagyon szép estét:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
8165
Időpont: 2021-02-03 18:58:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedes Gleam!

Nagyon szép kis történet!
A kismadarat és a mókust hozod fel példának
és általuk szeretnél egy jelenségre felhívni a figyelmet

mennyire fontos ´merni´!
´tenni´egyszerüen bizni a sokszor kilátástalanság ellenére is
abba,amiben hiszünk!

A legkönyeb azt mondani:"nem megy"
...és nem is fog menni

Az élet rejt sok lehetöséget,de ha nem tudjuk használni,mit Sem
érnek

Léteznek szituációk,mikor semmi és senki nem segíthet
rajtunk,csak saját magunk...

Legutóbb történt

Alkonyi alkotást töltött fel Elfújt dalok a téren címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Ady Endre: Ha / Wenn címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) zagyva hétfő című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A világ képlete című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Holnapok tánca című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Dunakanyarban című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szeretem... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Lélekoázis című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Alvórétek kandalló meséje című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A visegrádi Fellegvár című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nem adhatom vissza koszosan... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Én vagyok a szeretet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Születésnapodra című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lánykérés című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lánykérés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Lánykérés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Lánykérés című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Ébredés címmel

Tóni bejegyzést írt a(z) Senki: Mindennap / Jeden Tag című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Őszi anziksz címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) zagyva hétfő című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a vak pék című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a vak pék című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a vak pék című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021