HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45591

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Versek / természet
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2007-07-20

Gerlepár

Ablakunk előtt magas nyírfa áll,
tavasszal az árnyat adó ágak közé
fészket rakott a gerlepár.
*
Ülnek csendesen, költik a tojást,
minden délután turbékolva
élik boldog életüket.
*
Súlyos felhők tornyosulnak körben,
villámok keresztben cikáznak,
mennydörög az ég, félelmes erővel.
*
Szél veri ablakunk, sietve bezárkóznunk.
Tombol az orkán, fákat csapkodja
vastag törzsüket könnyedén hajlongatva.
*
Aggódva nézek ki ablakon a fára,
ahol a gerlepár is rettegve,
összebújva az ítéletidő végét várja.
*
Hosszú idő után vonul el a vihar,
örvendek, mert a gerlefészek
még ott áll a helyén, a fatetején.
*
Másnap ismét közeleg fekete felhő,
nagy vihar tombol kegyetlenül,
mint dézsából szakad az eső.
*
Pusztító szélvihar rengeti a fákat,
nem kímélve embert és állatot,
gerlék fészkét is szétzilálja.
*
Reggelre a madárlak széthúzódva;
ágai egymástól szétállva
madár nélkül marad elárvulva...
*
Sehol sem találjuk a gerlepárt,
se a tojásokat... Délutánonként
nekünk többé nem turbékolnak.
*
Hová menekült a madárcsaládunk?
Hol gyászolják, és hol siratják el
a tojásban holt madár-fiókáikat?
*
Hol lel új tanyára, visszajön-e hozzánk,
Itt épít-e új fészket a hontalan gerlepár?
Nekünk turbékolnak-e majd ezután?

2007. június 23.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-05-25 23:42:53

válasz Kőműves Ida (2012-05-23 22:37:57) üzenetére

Kedves Ida!
Valóban, szinte megsirattam őket, még most is, évek múlva mindig nézem a helyet, ahol fészkük volt, s olyan rossz, hogy azóta nem jöttek vissza. Minden délután 3 órakor kezdtk turbékolni. Nagyon hiányoznak.
Gondolom, Te is úgy vagy a kis megrokkant, majd eltűnt madárkáddal.
Nagyon sajnálom az állatokat és madarakat is, ha ilyen helyzetbe kerülnek.
Köszönöm, hogy megkerested és olvastad.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2012-05-23 22:37:57


Kedves Kata!
Szép, szomorú vers. Te itt aggódtál a gerlék miatt is, sőt, el is sirattad őket.
Gyermekkoromban egyszer a vihar leverte a gerlék fészkét, és az egyik kis gerle túlélte, csak eltörött a csőre, és az egyik szárnya. Én nevelgettem, a szárnya összeforrt, meg is tanult repülni, viszont a csőre úgy állt, hogy önállóan nem tudott enni, nem tudta felvenni a magot, úgy kellett etetni. És egyszer, valószínű, hogy elszállt valahová, és nem tudott hazajönni, s enni sem tudott, valószínűleg elpusztult. Sokáig kerestem, sirattam...
Én is nagyon sajnálom a gerlepárt, amiről versedben írsz... abban a pusztító viharban.
Szomorú, de szép...
Szeretettel
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2009-09-11 19:14:30

válasz sleepwell (2009-04-04 20:30:14) üzenetére
Köszönöm a látogatást. Elnézést, hogy ilyen későn.
Kata
Szenior tag
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-04-04 20:30:14

Szomorúan szép, gratulálok kedves Kata:)
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2007-08-07 18:21:50

Kedves Marika!
Valóban annyira együttérzek az állatokat, és szeretem őket. Most is minden nap kinézek a fára és keresem, hátha visszajönnek ide fészket rakni, de hiába. Aggódom értük, és más állatokért is.
Gyakran találkozom kőbor-állatokkal, amikor téli hidegben egy-egy üzlet előtt dideregnek, éhezve soványan.
Állatoknál is vannak jó múdban élők és kegyetlen sorsot viselők.
Ilyen az élet - nem mindig igazságos!
Kösz, hogy meglátogattál!
Alkotó
Mishu
Regisztrált:
2006-06-08
Összes értékelés:
503
Időpont: 2007-08-03 08:06:38

Szia!

Szomorú vers lett ez. De mégis szép. Én is nagyon szeretem az állatokat, nemrég hunyt el a kutyám, aki 15 évig velem volt, jóban rosszban... Megsirattam. És a te gerlepárodat is.

Gratulálok!
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2007-08-01 18:33:31

Kedves Rozália! Valóban kedvelem az állatokat, általában a természetet. Minden apró élőlény szenvedését átélem. Közelmúltban kellett elbúcsúznom három kedves cicámtól, de bele kellett nyugodnom kettőnek pusztulásába, hiszen egyik 21, másik is közel húsz évig élt a családban. Csak a legfiatalabb tűnt el nyomtalanul, egy hős ifjú kandúr, AKI egyik szerelmi időszakában "elfelejtett" vagy balesetet szenvedhetett, mivel szokása szerint reggel nem jelentkezett étkezési időben, és utána sem.
Még most is fáj az elmúlásuk. Lehet, nem érti meg mindenki, hiszen, "csak" állatokról van szó, de hosszú idő után annyira hosszánk nőttek, hogy fájt tőlük búcsút venni.
Hosszú történetem van az életükről.
Kösz.hogy meglátogattál
Szia!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7445
Időpont: 2007-07-23 10:36:18

Átérzem, amiről írtál, egy-egy vihar után magam is megtapasztalom, amint kicsi madárkák dermedt testét látom az út szélén, miután fészkükből kipottyantak. Verseidből úgy látom, szereted az állatokat, ami jó dolog. Egyszer pontosan az orrom előt ütött el egy busz egy galambot. Szegényke azonnal meghalt. Még most is rossz rágondolni.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Szerelemkút című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Tél címmel a várólistára

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) mittudomén című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Küszöb című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Szereplők című alkotáshoz

Cselényi P. alkotást töltött fel Az első ember eltöpreng címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

Futóinda alkotást töltött fel Útban, Sirok felé címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)