HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53087

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-09-29 00:10:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2020-04-02

A lajtorja 38.

12. Ne vigy minket a kísértésbe (Második Könyv, folytatás)

Az egyszerű emberek a háborút követő években, zsigereikben érezték, azt az alapvető igazságot, hogy a béke mindennél fontosabb.
Amit láttak, az ijesztő látomás, odaveszett hozzátartozóikra, és a sok rémségre gondolva, éjjel, nappal a szemük előtt lebegett. Hullahegyek. Temetetlen halottak mindenütt. Ott korhadnak csontjaik a mezőkön, erdőkben, árokpartokon, ahol a halál érte őket. Gondozatlan, elhagyott katonasírok idegen földön. Fél-karral, fél-lábbal, kilőtt szemmel hazatérő, szörnyűségesen megcsonkított emberi roncsok. Felégetett falvak, városok. Puszta ugar körös-körül, bevetetlen földek, melyeken csak a gyom, és a dudva tenyészik.
A rádió és az újságok ezzel szemben egymást túllicitálva harsogták a háborús uszítás megtévesztő szép igéjét: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország".

A "mindent vissza" igazsága és a béke igenlésének igazsága szemben álltak egymással, még ha abban az időben kevesen ismerték is fel. Mindkét igazság létezett, s egyszerre, egy és ugyanabban az időben hatotta át a lelkeket és a közéletet. A jövőbe nem lehet belelátni, ködös, távoli, sejtelmes világ. Az embereknek még csak sejtése sem volt arról, hová vezetnek a hazafias, szép szólamok, micsoda elképesztő pusztulásba hajszolják a nemzetet.
Hogy a tömegek befolyásolhatók, a régi görögök bölcsen tudták, mint ahogy azt is, hogy tiszta, érdek nélküli "periklészi" demokrácia nem létezik.
A kormányzó-hatalomnak a legfőbb érdeke a háború utáni években az volt, hogy a hatalmát megtartsa, megszilárdítsa. (Minden hatalomnak mindig ez a legfőbb érdeke) Két dolog kellett ehhez: szükség volt egy ellenségképre, "íme a Gonosz, aki ellen szünet nélkül harcolnunk kell", ez volt az egyik, a másik pedig, meg kellett mutatni az utat, ami kivezet a zsákutcából, jelen esetben a trianoni zsákutcából.
Az ellenség adott volt, úgy hívták: "antant". A kivezető út pedig, győztes háború egy erős, legyőzhetetlen szövetséges oldalán. Ahogy teltek az évek, s ahogy a költő szavaival szólva "új méreg" kezdett "közénk hatolni", úgy keletkeztek újabb "ellenségképek", a zsidók, a cigányok és a kommunisták személyében, akik alantas módon gátolták, akadályozták a szent cél elérését.
A rádióból teljes hangerővel bömböltek a szólamok.
Az ország sodródott...
A szálakat, bizony, mint pók a hálóját, a történelmi szükségszerűség örök törvénye szövi, szövögeti. Vagy az isteni gondviselés...

Endre Lajos a barátjának tartotta Dósa Jenőt. A barátjának, s emellett a legtehetségesebb, legrátermettebb emberének. Meg volt győződve róla, hogy sokra viszi még a hivatali életben.
Egy barátot nem utasítgat az ember, egy barátot meggyőz az ember, gondolta. Észérvekkel, melyek az értelemre hatnak, és igaz, józan szavakkal, amelyek a lelket emelik.
Így, amikor Dósa Jenő azt mondta: "ne játszunk katonásdit gyerekekkel", visszagyűrte első, kitörni készülő indulatját, s ezt mondta:
-Ez nem játék, Jenő. Itt annál sokkal többről van szó. Itt a nemzet önvédelméről van szó!
Megtorpant egy pillanatra, ezer dolog száguldott át a fején. Hogy kezdje, mit mondjon legelőször? Hogy győzzön meg egy egykori frontkatona egy ős-civilt, hogy győzze meg a kard a pennát?
Jenő barátom nem tudja mi ez, mondta magában. Őt, mint közigazgatási embert felmentették a katonai szolgálat alól, nem szagolt puskaport egy percig sem, fogalma sincs arról, milyen virtus a nyílt mezőn ellenséges, golyózáporban szuronyrohamra menni egy védett magaslaton lévő, álcázott géppuskafészek ellen, vagy rissz-rossz, penészes fedezékben lapulni napokon át, víz, élelem, alvás nélkül átvészelni a gyilkos, földhöz szögező ágyútüzet!
De az én Jenőm okos, tanult ember, ismeri népünk történelmét, szándékai tiszták, szíve emelkedett.

-Mit gondolsz - mondta mélyen zengő, a lélek belső bugyraiból feltörő hangon - mi lett volna velünk 907-ben Pozsony mellett, amikor a frankok három hatalmas hadsereggel törtek be az országba, és e seregek hadparancsa így szólt: "Ugros eliminandos essel", vagyis, hogy a magyarokat ki kell irtani, meg kell semmisíteni, írmagjuk se maradjon? Szerinted, mi történt volna, ha nem vagyunk felkészülve a háborúra, ha az akkori gyerekeket vezetőik nem nevelik már jó előre, már egészen kicsi koruktól kezdve katonának?
-Mert ez volt a helyzet kulcsa - folytatta. -Az egész férfi lakosság katona volt. Előbb tanultak meg lovagolni, nyilazni, mint járni. Játékaik harci játékok voltak, vágtató ló hátáról lőtték ki kicsiny íjaikból a nyílvesszőket, lándzsát vetettek, fakarddal vívtak. Harmadfű csikóikkal együtt sajátították el a kürt és a sípjeleket, a csapatban végzett hadmozdulatokat. Mire felcseperedtek, kész harcosok lettek, készséggé vált bennük az emberölés művészete. A magyarok a világ legfegyelmezettebb, legjobb katonái voltak abban az időben, Jenő. Gondold végig, ismered a történelmet. Ezért sikerült legyőznünk minden ellenségünket, ezért tudtuk majd' három emberöltőn keresztül Európa népeit leigázni és megsarcolni. Ez a bravúr rajtunk kívül egyetlen keletről jött lovas-népnek sem sikerült, sem a gepidáknak, sem a hunoknak, sem az avaroknak, egyedül csak nekünk magyaroknak. Gondolkozz ezen. Tudod, hogy' imádkoztak akkoriban Európa szerte? Tudod ugye. "A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!"
Nevetett egy nagyot, térdére csapott.
-Azóta sem tudják, sem elfelejteni, sem, megbocsátani. De a 907-s honvédő háború, melynek döntő csatáját elődeink Pozsony mellett vívták meg, Amerikában a katonai akadémiákon, mind a mai napig tananyag! Oktatják az amcsik a magyarok harci-taktikáját, a híres nevezetes pusztai harcmodort!

-Régen volt - mondta Dósa Jenő - tán igaz se volt! Azóta, alaposan megváltoztak az erőviszonyok.

Endre Lajos nem vett tudomást a közbeszólásról. Most már feltartóztathatatlanul tört előre, mint nyílt pályán a sebesvonat.
-A magyar a világ legjobb katonája. Bátor. Leleményes. Kitartó, edzett, tűrő-képessége egyedülálló a világon. Főleg a lovas-katonáé. Láttad volna az én huszárjaimat! Rajtaütéseken a lovaik mellett aludtak a puszta földön, télen-nyáron, akár esett, akár fújt. Ez volt ám a virtus! Egyszer egy téli portyán, valahol Ukrajna végtelen kiterjedésű puszta földjén kora reggel arra ébredtem, hogy egy szál katonám sincs, nem találtam őket sehol. Pedig ott voltak, éjszaka belepett minket lovastul a hó, csak az embereimet ellepő hóbuckák látszottak ki alóla. Egy darab kolbásszal és egy szelet kenyérrel fél-országrésznyi területeket száguldoztunk be, mint a mesebeli sárkányok. Egyetlen nemzet sem veszi fel velünk a versenyt, legfeljebb csak a német, de ők is csak egy dologban, abban talán, hogy pontosabbak, és célratörőbbek. Képzeld el, ha ez a két sokra hivatott, nagyszerű nép egyszer összefog...El tudod képzelni?

-Már egyszer összefogott - vetette közbe Dósa Jenő. - Mire mentünk vele?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10604
Időpont: 2021-04-27 20:22:05

válasz T. Pandur Judit (2021-04-27 17:44:46) üzenetére
Köszönöm Judit! Örülök, h ezt írod, és köszönöm! .én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2021-04-27 17:44:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Ide is ideírhatnám, amit Saliornak írtam, "az értékek cérnaszálon lógnak" című verséhez:
"Ami valakinek/valakiknek érték, az mások szerint nem az. Vad viták és erőszakos túlzások jellemzik az eltérő értékrendek viadalát. Az élők viadalát."
Nem hiszem, hogy egyezségre tud jutni a kard és a penna. Micsoda ragyogó hasonlat a két emberre és a helyzetre!

Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10604
Időpont: 2020-04-08 17:41:10

válasz inyezsevokidli (2020-04-08 15:16:35) üzenetére
Szia Ildikó! Hajszál pontosan fogalmazol. Némi képzavarral: mint a sebész kése. Ebben a (nagy) családregényben pont erről van szó. Hogyan hullottak szét családok, hogyan lettek földönfutóvá emberek a történelem olvasztótégelyében az elmúlt században. Dédszüleink, nagyszüleink, szüleink sorsa. Akik hittek abban, h csak jónak kell lenni. Erkölcsösnek. Csak szeretni kell Istent, a Hazát, a családot. Hogy akkor minden rendben lesz, mert a világ így lett megalkotva. Egyre feljebb jutunk a létrán! ::: Nagyon, nagyon örülök Neked! -én
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
2202
Időpont: 2020-04-08 15:16:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Gondoltam ideírom, hogy megyek folytatni a Mi kommunista ifjak-at, aztán majd csak ideérek, de elolvastam az első sorokat, s lecsúszott a többi vele.

Ez a téma, engem mostanában nagyon foglalkoztat. Kb. úgy 20 éve.
Hogy, hogyan forgácsolódtak szét ennyire, családok, népek, nemzetek, hogy mi az a bomlasztó erő, ami mint a féreg a dögöt dúrja szét azokat.
A fejekbe, rakja petéit az összes elképzelhető csatornáján keresztül. Ami aztán úgy viselkedik ott, mint a rettegett vírus, ami jó gazdára talált. Aztán pár generáció alatt a gazdatestekkel együtt, magát is elpusztítja.

Már, alig várom! ;-)


Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10604
Időpont: 2020-04-06 08:26:45

válasz oroszlán (2020-04-05 18:05:27) üzenetére
Kedves Ica! Örülök, h tetszett! Köszönöm! Szeretettel üdvözöllek, és várlak a folytatásnál! -én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8797
Időpont: 2020-04-05 18:05:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Tetszett ez a rész is, olvasmányos valódi történéseket jelenítesz meg.
Szeretettel gratulálok
Ica
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10604
Időpont: 2020-04-05 08:28:22

válasz hundido (2020-04-05 08:15:03) üzenetére
Szia! Köszönöm! Örülök, h tetszett! A vitának még nincs vége, most jön a java! Üdv, és még egyszer köszönöm: én
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2588
Időpont: 2020-04-05 08:15:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Nagyon jó ez a rész is! Ismét kaptam új információkat. Olvasmányos, tetszett. üdv hundido
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10604
Időpont: 2020-04-03 10:50:22

válasz sailor (2020-04-03 10:37:55) üzenetére
Szia Sailor! Köszönöm! Igen, D. Jenő egészen máshogy látta!!! Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
9452
Időpont: 2020-04-03 10:37:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

Megint egy csoda jó rész!
Különösen érdekel az utolsó
mondat utáni ´eszmecsere´!!!!!

Gratulálok:sailor
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10604
Időpont: 2020-04-03 08:28:10

válasz Krómer Ágnes (2020-04-02 20:43:19) üzenetére
Szia Ági! Köszönöm! DE még egy kicsit fokozódik, most jön majd a vita végkifejlete! Osztják egymást rendesen! p én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10604
Időpont: 2020-04-03 08:25:47

válasz Klára (2020-04-02 19:08:00) üzenetére
Szia Klári! Tényleg hihetetlen, én sem értem. Pedig erre a korszakra büszkének kellene lennünk! Köszönettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3577
Időpont: 2020-04-02 20:43:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Jó lett.Nem gondoltam volna, hogy ezt lehet fokozni tovább.

p:Ági
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
3000
Időpont: 2020-04-02 19:08:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Remek ez a rész. Ahogy Endre Lajos próbálja meggyőzni barátját és ezt említi: "De a 907-s honvédő háború, melynek döntő csatáját elődeink Pozsony mellett vívták meg, Amerikában a katonai akadémiákon, mind a mai napig tananyag! Oktatják az amcsik a magyarok harci-taktikáját, a híres nevezetes pusztai harcmodort!"

Tényleg megdöbbentő, hogy ezt a csatát a mi történelemkönyveink meg sem említik... A honfoglaló magyarok nem portyázók voltak, hanem hihetetlen módon kiképzett, zseniális harcosok.

Üdv: Klári

Legutóbb történt

Tóni bejegyzést írt a(z) Ady Endre: Endre napra / Auf den Endre Tag című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Késő ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Novemberben című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Novemberben című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Eszem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Gyertyatartó (Alter) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egy esős őszi nap című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Az Őszhöz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bluest szakító című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bluest szakító című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 145. című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Mit tegyek című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Égboltozat című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Késő ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 145. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Harmonikus rezgőmozgások című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Akik mindenkinél "jobbak" című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Akik mindenkinél "jobbak" című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Késő ősz címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Csupor Gyula: Magam vagyok / Ich bin alleine címmel

mandolinos alkotást töltött fel Nyikolaj Szokolov: Őszi vers címmel a várólistára

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Novemberben című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Novemberben című alkotáshoz

jerrynostro alkotást töltött fel Akik mindenkinél "jobbak" címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csönd című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csönd című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Harmonikus rezgőmozgások című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Olykor című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Novemberben címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Harmonikus rezgőmozgások című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 145. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 145. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 145. című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Olykor című alkotáshoz

Tasnádi Rita alkotást töltött fel Meghalok címmel a várólistára

eferesz alkotást töltött fel Harmonikus rezgőmozgások címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022