HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1921

Írás összesen: 51318

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-04-02 10:09:35

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / mese
Szerző: InesitaFeltöltés dátuma: 2007-07-23

MatekMesék: Igito szerelme

Egy borongós-esős áprilisi délelőttön Igito és Natasa, a leendő cárpár együtt üldögéltek kedvenc arannyal futtatott selyem kerevetükön. Igito egy komoly könyvet olvasott. Natasa egy szépségesen szép kendőt hímezett ezüstfonállal, amely csillogott, mint a pillangók könnye, és vékony volt, mint a vízililiom lehelete. Blöki, a cári kutya a lábuk mellett heverészett a grizzlybundán. Myazma, a cári macska Natasa mellett szundított, és ha felébredt egy-egy pillanatra, odakapott a csillogó fonálhoz. A cári tűz álmosan lobogott a cári kandallóban. A cári ősök képei közönyösen néztek le cári keretükből.
Eltelt egy óra.
Igito lapozott.
Natasa felnézett.
A többiek nem.
Natasa letette a hímzését, nagyot ásított, odabújt Igitohoz, és megkérdezte tőle:
- Mondd, szerelmem, voltál már szerelmes?
Igito előbb végigolvasta a mondatot, aztán odatette az ujját, ahol tartott, és felnézett.
- Mit gondolsz, életem virága, miért ülök itt melletted?
- Jó, jó, reméltem, hogy nem csak a cári trónért... De tényleg, mielőtt velem találkoztál? Volt olyan lány, akit szerettél?
- Hát, igen, volt — mormogta Igito. — De ez már régen volt, és nem is lett belőle semmi.
- Meséld el!
- Inkább olvasnék. Különben sem vidám a történet.
- Nem baj, ez a délelőtt se az. És már unom a hímzést. Na, mesélj. Szép volt a lány?
- Nagyon fiatal voltam és nagyon szerettem. Szerinted szép volt?
- Ó, igen, akkor biztos olyan szép volt, hogy a hajnal pírja elpirult szégyenében, ha meglátta, és a napsugár a szeméből merítette a fényét. Meg ilyenek. Eltaláltam?
Igito elsomolyodott a bajsza alatt.
- Látom, ismersz jól... No hát, az egész úgy esett, hogy ugyebár én elég árván nőttem fel. Ezt már biztos meséltem.
- Persze. A szél volt a tanítód, az avar a takaród, és a farkasokkal üvöltöttél teliholdas éjszakákon.
- Igen, úgy valahogy. Nagyon költői vagy ma délelőtt, kis Natasa. Szóval valahogy felcseperedtem, és ahogy vándoroltam egyik vidékről a másikra, elértem egy nagyon furcsa faluba. Először nem tudtam, mi zavar, mert a falu épp olyan volt, mint a többi. Ugyanúgy kapálták a kerteket, ugyanolyan muskátlik virítottak az ablakokban, ugyanúgy ugattak a kutyák, és ugyanolyan cserfesek voltak az asszonyok, mint akármelyik uradalmi falvunkban. De azért én éreztem, hogy itt valami nem stimmel. Aztán néhány nap múlva megláttam Katerinát, mert úgy hívták a lányt. Mindig két barátnőjével volt, a vihogós Alexandrovnával és a selypegő Kátyával. Persze Katerina ragyogott, mint a nap, ahogy már említetted. Rögtön beleszerettem, és attól fogva nem volt se nappalom, se éjjelem, csak őt követtem mindenfelé, és válogatott hőstettekkel próbáltam elnyerni a szerelmét.
- Például mivel?
- Ó, ma már csak mosolygok rajta, de akkor ifjú voltam és bohó. Egyszer nyár közepén futva hoztam neki egy kosár havat a szomszéd hegy tetejéről. Sajnos nem szerette a jeges csájt. Máskor két medvével küzdöttem meg egyszerre a puszta kezemmel. A küzdelem nemes volt, vad és elég hosszadalmas, de sajnos pont ő nem látta, mert épp, amikor kezdődött, valaki mondta neki, hogy új anyagok jöttek a rőföshöz, erre Alexandrovnával és Kátyával elszaladtak vásárolni. Megint máskor meg fölemeltem egy malomkövet, és elhajítottam, két láb mélyen süllyedt a földbe. Sajnos Katerina ezt sem értékelte igazán.
- Szegény kis Igito! Igazán sokat küzdöttél azért a lányért! Legalább rád mosolygott néha?
- Persze, abban nem volt hiba, mosolygott ő mindenkire! Csak hát a szívét nem adta nekem, akárhogy parádéztam is. És a viszonzatlan szerelem mellett egyre jobban zavart a kezdeti balsejtelmem is. Aztán egy nap arra vándorolt régi kenyeres pajtásom és hű avartársam, Nyikoláj Nyikolájovics, és egy pohár kvász mellett felvilágosított.
- És, mi volt a baj?
- Hát csak az, hogy a falu népének az egyik része tökéletesen bolond, a másik része pedig tökéletesen épeszű.
- És neked ez nem tűnt fel? Tényleg nagyon fiatal lehettél!
- Jó, jó, tudom, mire gondolsz. De ez nem volt olyan nyilvánvaló. Először is, ahogy Nyikoláj Nyikolájovicstól megtudtam, a bolondok és az épeszűek között semmi látható vagy beszédbeli különbség nincs, csak annyi, hogy a bolondok mindent rosszul gondolnak: az igaz dolgokat hiszik hamisnak, és a hamisakat igaznak. Az épeszűek pedig mindenről pontosan a valóságot gondolják: minden igaz dolgot igaznak hisznek, és minden hamis dolgot hamisnak.
- Brr, hát egyik se valami jó. De hát hogy nem vetted ezt addig észre?
- Tudod, nemigen beszélgettem senkivel. Sose voltam az a fecsegő alkat.
- No, ez igaz — hagyta rá Natasa. — És Katerina? Ő persze bolond volt, ha egyszer szomorú a történet, nem?
- Hát, tudod, Nyikoláj Nyikolájovics azt mondta, hogy kissé zavarosak a viszonyok. Csak azt tudta biztosan, hogy Alexandrovna azt hiszi, hogy Katerina azt hiszi, hogy Kátya bolond. Ezen kívül még Katerina azt hitte, hogy Alexandrovna bolond, Kátya pedig azt, hogy Alexandrovna épeszű.
- Várj, kitalálom! Mindjárt, csak átgondolom.
- Ne, előbb elmondom a végét. Persze rájöttem, hogy Katerina miféle, de arra is, hogy nekem se olyan iszonytatóan bolond, se pedig olyan iszonytatóan épeszű lány nem kell, akkor se, ha a szépsége megszégyeníti a szivárványt. Azt hiszem, már akkor is téged kerestelek — kacsintott kis cárleány feleségére Igito. — Szóval eljöttem onnan. Ennyi.
- Na, akkor mondd el újra Nyikoláj Nyikolájovics szavait...
Katerina bolond volt, vagy épeszű?

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
715
Időpont: 2007-07-24 12:09:34

Sziasztok!
Örülök, hogy tetszett! A leendő cárpár arra utalt, hogy már házasok, de még él az igazi cár, szóval ők csak a leendők.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7469
Időpont: 2007-07-24 10:47:59

Ez egy igazi logikai fejtörő egy jó történetbe bújtatva.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Bálint István bejegyzést írt a(z) Ablakom előtt című alkotáshoz

Bálint István bejegyzést írt a(z) Ablakom előtt című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mi a baj velem? című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Aranyat fút a szél (szeles alkonyat a tavon) címmel a várólistára

Bálint István alkotást töltött fel Berci keresztelőjére címmel a várólistára

szhemi bejegyzést írt a(z) Árnyék című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Árnyék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A kerítő című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) kéjes mosolyával a kín figyelt című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Versike címmel

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

sailor alkotást töltött fel kéjes mosolyával a kín figyelt címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A legélőbb remény címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mi a baj velem? címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi vihar című alkotáshoz

magam alkotást töltött fel Tavaszi vihar címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Profit címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A varázsseprű című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)