HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 3

Tagok összesen: 1895

Írás összesen: 49460

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: Leticia AllemandFeltöltés dátuma: 2007-09-28

Lili és a tündérek - 7. A kulcs

Hanna bejött a nagytálcával. Rajta csörömpöltek a teáskészlet tartozékai. Hanna igazi házvezetőnő kinézetű volt. Magas volt, és kövérkés. Szemei rendszeresen pásztáztak a szoba berendezési tárgyin, és ha valami elmozdult könyörtelenül helyrerakta. A szíve viszont arany volt. Mindent meg lehetett beszélni vele, és Lilit imádta.
- Jaj, Hanna, hát meg jött? Milyen a baba? - A kérdésre, Hanna arcán széles mosoly ömlött el.
- Gyönyörű! Pufók, egészséges és aranyos. Egész nap alszik, jó kislány. Azért is tudtam előbb hazajönni.

Lili örült az asszonynak, de nem csak azért, mert hozzátartozott a házhoz, de azért is, mert tudta, hogy minden olyan emberre szüksége lesz, aki szereti a házban. Szórakozottan vett a süteményből, aztán kinézett az ablakon. Azon gondolkodott, hogy miképp juthatna be a lezárt szobába, amikor a Nagymama megszólalt.
- Azt hiszem, valami gond nyomja a válladat kislányom.
- Nagymama - nézett rá gondterhelt arcocskával az unokája - ha elmondok most neked valamit, ugye nem fogsz kinevetni.
- Hát persze, mond csak - mosolygott rá az öreghölgy, és letette a csészét a kezéből.
- Nagymama, én tündér vagyok.
- Tudom, előbb ott láttam a hátadon a szárnyad hímporát. Nagyon örülök neki.
Lili majd ki ugrott a bőréből.
- Akkor teljesítenéd egy kívánságomat?
- Hát persze, akármit kérhetsz.
- Mutassad meg nekem Nagyapa szobáját.
- Csak lassan - súgta Nagymama - előbb el kell távolítanunk innen ezt a rémes boszorkányvarázslót. Nem szabad megtudnia, hol van a kulcs, mert ugye azt keresed - Lili bólintott, a Nagymama pedig megrázta a csengőt. Alf rövidesen megjelent az ajtóban. Ahogy belépett a szobába, nagyot tüsszentett.
- Csak nem megfázott Alf? - kérdezte mosolyogva a Nagymama, de tudta, hogy Alf a tündérporra allergiás.
- Nem, asszonyom, csak a macskára lehetek allergiás - monda, egy mártír hanghordozásával.
- Akkor menjen hátra Tom után, és szóljon neki, hogy megjött a levél a kiállításról. Kevés idő maradt, mert holnapután lesz. Ezt vigye oda neki - adott át a komornyiknak egy vastag levelet a Nagymama.
- Igen is asszonyom - mondta Alf, aztán kivonult, majd nemsokára látták, hogy a pázsiton megy keresztül Tom felé.
- Na gyere gyorsan kislányom - állt fel a Nagymama. Felmentek a lépcsőn, és kinyitották az ajtót a Nagymama övén lógó kulccsal. A szoba egy dolgozószoba volt. Az ablaknál hatalmas íróasztal állt. Gyönyörű faragások díszítették az oldalait. Valami csatajelent. A hátsó falnál egy kerevet állt. Pár kényelmes fotel, és rengeteg könyv. Lili kíváncsian nézett körül.
- Te, ugye nem tudod Nagymama hol is lehet az a kulcs?
- Nem, neked kell megtalálnod a tündérszemeddel.
- Hát, jó - mondta Lili, és behunyta a szemét, aztán háromszor megpördült. Maga is elcsodálkozott, amikor ismét kinyitotta a szemét, és mindenen keresztül látott. Lassan tudott csak körbe nézni, mert szédült a látványtól. Megnézte hát a könyvszekrényekben, de ott nem volt. A kerevet körül, de ott sem volt. Végül az íróasztalt is.
- Ott nem lehet - mondta a Nagymama - azt már ezerszer is megnéztem.
- Pedig ott van - örvendezett Lili.
- Hol?
- A bal oldali fiókok közül a harmadik aljára van ragasztva.
- Akkor varázsold vissza a látásodat, és leszedjük - mondta az idős hölgy az izgalomtól remegő hangon. A kislány ismét behunyta a szemét és visszafelé pördült hármat, és ismét rendesen látott. Odamentek az asztal fiókjaihoz, és kihúzták a megfelelőt. A kulcs tényleg ott volt, egy borítékba ragasztva. Egy levél is volt mellé rakva. Nagymama olvasni kezdte, de a szeme megtelt könnyel. Meg kellett azt törölni, mielőtt hangosan el tudta volna olvasni Nagyapa sorait.


Kedveseim!

Én már nem leszek, mire ezt a levelet elolvassátok. Remélem, mihamarabb meglelitek, és segíteni tudtok a kertben élő tündéreken. Ha nem, akkor itt minden tönkre fog menni.
Kedvesem, add a kulcsot annak, aki tud beszélni a tündérekkel, mert az maga is félig tündér. Menjetek le a barlangba, és ezzel a varázsigével távolítsátok el a tündérforrásról a követ:

Nehéz kő, nehéz kő,
Gurulj le a szívemről!
Áradjon a tiszta víz
Boldogító édes íz.

Vigyázzatok, hogy senki se kövessen. Csak Tomban bízzatok meg. Alftól pedig óvakodjatok.
Már nagyon gyenge vagyok. Fogott a boszorkányvarázsló átka. Vigyázzatok magatokra!

Szeretettel a halálban is:

Fairiman


Nagymama sűrűn törölgette a szemét, aztán összehajtotta a levelet, és zsebre vágta.
- A kulcsot hová tegyük? - kérdezte Lili.
- Van egy ötletem - felet Nagymama, azzal kimentek a szobából. Nem vették észre, hogy az ablakon egy hatalmas darázs ült. Ha jobban megnézte az ember, nagyon hasonlított Alfra, a komornyikra.


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Leticia Allemand
Regisztrált:
2006-07-15
Összes értékelés:
316
Időpont: 2008-02-15 11:33:10

válasz Finta Kata (2008-02-14 21:34:30) üzenetére
Köszönöm.
Válaszoltam a leveledre is.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12581
Időpont: 2008-02-14 21:34:30

Kedves Marika!
Nayon szépen fogalmazol, jó a fantáziád. Nem tudom, milyen hosszú lesz a regényed, de érdekes. Külön levelet is küldök neked
Szeretettel: Kata

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Mással táncolsz című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Kedvesemhez című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Megtehettem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Megtehettem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Mással táncolsz című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Megtehettem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Megtehettem című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Megtehettem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Kedvesemhez címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 28. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)