HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47744

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: DaisyFeltöltés dátuma: 2007-10-10

Elveszett emlékekII

Annát, egyre jobban gyötörték az álmok, félelme fokozódott, látomásai egyre gyakrabban előjöttek. Csak teltek a napok és állapota egyre kritikusabb lett. Szülei nem is sejtették, hogy a félelme mennyire uralkodik felette. Mígnem már annyira nem bírta tovább, hogy egy este zokogva megszólalt.
- Anya, mondanom kell valamit. Nem bírom már ezt. Nagyon félek.
- Mond drágám, mi a baj?
- Úgy félek, amióta az történt, nem tudom mi van velem. Nincs éjszakám, se nappalom, rémálmaim és látomásaim vannak még mindig. Próbáltam legyőzni, mindezt, de nem megy. Kérlek, segíts!
- rendben kislányom, holnap felhívok egy pszichiátert és megbeszélek vele egy időpontot. Majd ő segít.
A lány zokogásban tört ki, nem tudta elképzelni, hogy tudná egy idegennek elmondani , hogy mi zajlik benne, ha még saját magát sem érti igazán. Másnap délután nagymamájával volt otthon, anyukája és apukája is dolgozott, húga pedig iskolában volt. A délelőttöt mamájával töltötte, segített neki főzni, beszélgettek. Megebédeltek, a nagyija pedig lefeküdt délután kicsit sziesztázni, mivel elfáradt a délelőtti sütés - főzésben. Anna, hogy elüsse az időt, és ne gondoljon a rosszra eldöntötte, hogy kitakarítja szobáját. Az ágya felett lévő polccal kezdte, amin nagyon sok kis csecsebecse található. Azonban egy óvatlan pillanatban megszédült (ami nem volt csoda, hiszen napok óta nem evett szinte semmit) és egyik kezével magára rántotta a polcát, ami a fejére esett és azonnal elájult. pár óra telhetett így el eszméletlenül, mire a mamája felébredt, és gyanús volt neki a túl nagy csend. Mikor benyitott az ajtón látta, hogy a polc nincs a helyén, és a rajta lévő vázák, összetört darabjai a földön voltak, a polcon lévő képekkel és tárgyakkal együtt. Ezért közelebb ment az ágyhoz és meglátta a lányt. Hisztérikus rohamban tört ki, majdnem elájult.
- Anna, mit csináltál? Jézusom segíts!
Anna fejéből ömlött a vér, az üvegszilánkok elvágták.
- Anna ne csináld el, ébredj fel.
Szegény asszony majd szörnyet halt, félelmében, látta, hogy nem mozdul a lány ezért a telefonhoz igyekezett, és felhívta Anna anyukáját, aki rögtön otthagyott mindent és elindult hazafele. Közben megérkezett a testvére is, Sári. Ő egy kicsit nyugodtabban tudta kezelni a helyzetet, és beborogatta hideg vízzel nővére fejét, ekkor kezdett ébredezni a lány.
- Mi történt nővérkém? fáj valamid? - kérdezte. Vérzik a fejed, de szerencsére csak karcolások, a vért már lemostam róla.
- Fáj a fejem -mondta
- Oké, azt elhiszem, de mi történt?
- Hol vagyok? És te ki vagy?
- Anna, kérlek, ne viccelődj!
- Nem viccelek és nem is ismerlek. Mit akarsz? Fáj a fejem.

Sára elsírta magát, a lány ezt nem igazán értette, hirtelen mindenki vele akart beszélni, kérdéseket tettek fel neki, amire nem tudta a válaszokat, idegennek érzett mindent, és mindenkit. Közben megérkezett az anyukája is. Berontott a szobába és odaült lánya mellé.
- Jól vagy kislányom? - kérdi a lányt
- Én vagyok az, anya.
- Nem ismerlek, sajnálom.
- Nem ismersz?
- Nem, és azt a nőt se ott. - mutatott húgára.
- Az a nő a testvéred!
- Aha, de nem ismerem - mondta
Mivel a lány nem emlékezett semmire és rettenetesen fájt a feje, kihívták a mentőt. Rögtön megállapították, hogy kisebb agyrázkódása van, és a tudata is nagyon zavart. A mentőben ellátták sebét, valamint bekötöttek neki egy branült.(amin keresztül kapja a nyugattatot.) Az Országos Neurológiai Intézetbe szállították. Ott számtalan vizsgálatot végeztek fején. CRP- t és CT- ét néztek nála. Megállapították, hogy részleges amnézia áll fenn, ami rendbe jöhet már másnap, de az is lehet, hogy két hétig semmi változás. Mikor mindenvizsgálat elkészült, egy külön szobába szállították, ahol hisztérikus állapotban volt. A következő napokban a helyzet nem változott, kezelésekre járt, és terápiára. nem igazán akart senkit se látni, bántotta, hogy nem ismeri őket. Órák hosszat csak ült az ágyon és üveges szemmel nézet maga elé. Előfordult olyan is, hogy jól megsértette látogatóit a közönyével, amiről persze ne tehetett, de amikor a rokonok, barátok elmentek kiborult, hogy ekkora fájdalmat okozott másoknak, akiket biztosan szeretett. Szép lassan begyógyult a fején a seb, és bejárós betegként hazaengedték, hátha ott majd segít a környezet az emlékezésben. Napról napra egyre több emlék tárt vissza, képek, emberek iránti érzések. otthon videókat nézett, fényképekhez kötötte a neveket. Szülei elmondták neki, hogy mi volt a baleset előtt. Nyugodtan megbeszéltek mindent, és Anna eldöntötte bevonul a Pszichiátriára. Itt majdnem két hetet töltött, kezelésekre járt, beszélgettek vele, rajzórákra járt az épületen belül, kirajzolhatta önmagát, amit utána elemeztek. Nem a legkönnyebb két hét volt ez, de megérte. Két hét után hazamehetett családjához.
Ez az egész borzalom már majdnem egy éve történt, a sok - sok fájdalom mellet, a baleset adott is valamit. Kiderült, hogy kik a barátai és kik csak áll barátok, akik csak szenzáció értékként fogták fel a történteket, valamint jó pletyka témaként, de igazából nem érdekelte őket, hogy van a lány. De azoknak, akik ekkora bajban is mellette álltak örökké hálás lesz, mert a sok türelem és szeretet nélkül nem sikerült volna. Azóta élete megváltozott, a törékeny kislány már a múlté, Anna most egyetemre jár, éli a 20 évesek életét. Nem mondhatnám azt, hogy elfelejtette a szörnyű napokat, mert azt soha nem lehet, de most már ha beszél róla nem sírja el magát. Ezt is az élete részének tekinti, amit nem kell szégyellnie. Az álmok is rendeződtek nála, megtanulta, hogy kell őket kezelni.
Az emlékek nélkül olyan mintha nem is léteznénk, a múlt fontosabb, mint azt az emberek gondolnák, ha jó, ha rossz, akkor is a múlt által lehet jelenünk, és ha nincsen a jövőbe félelemmel tekintünk.


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Daisy
Regisztrált:
2007-09-08
Összes értékelés:
270
Időpont: 2008-02-20 11:25:51

De ez sajnos velem történt:(
Alkotó
Regisztrált:
2007-07-11
Összes értékelés:
16
Időpont: 2008-02-19 20:22:02

Ügye ez nem veled történt?
Nagyon szépen megfogalmaztad am últa fontosságát,de ne feledjük el, hogy a múltunk csak minket érint, máso kszámáratudunk létezni m últunk nélkül is. Hiszen háynan is kezdtek új életet, mert feledni akartak.
Alkotó
Regisztrált:
2007-07-11
Összes értékelés:
16
Időpont: 2008-02-19 20:21:57

Ügye ez nem veled történt?
Nagyon szépen megfogalmaztad am últa fontosságát,de ne feledjük el, hogy a múltunk csak minket érint, máso kszámáratudunk létezni m últunk nélkül is. Hiszen háynan is kezdtek új életet, mert feledni akartak.
Alkotó
Daisy
Regisztrált:
2007-09-08
Összes értékelés:
270
Időpont: 2007-10-24 13:36:53

köszönöm szépen!!
Alkotó
Regisztrált:
2007-10-22
Összes értékelés:
95
Időpont: 2007-10-23 15:27:44

húúú...nagyon megrázó!
nagyon jól megfogalmaztad az egészet!
"Az emlékek nélkül olyan mintha nem is léteznénk, a múlt fontosabb, mint azt az emberek gondolnák, ha jó, ha rossz, akkor is a múlt által lehet jelenünk, és ha nincsen a jövőbe félelemmel tekintünk."----nagyon szép, és nagyon igaz!
üdv
Niké
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-09
Összes értékelés:
296
Időpont: 2007-10-11 16:19:12

"...ha jó, ha rossz, akkor is a múlt által lehet jelenünk..." - ez nagyon jó!
Nos, szerintem nem írok rá semmit, csak hogy megrázó.

Beya igazad van!

Kini
Alkotó
Beya
Regisztrált:
2007-01-25
Összes értékelés:
331
Időpont: 2007-10-11 10:46:30

Így igaz a múltban történt dolgok tanitanak meg minket arra,hogy hogyan éljünk a jelenben és mire építsünk a jövőben! és ha valakinek barátai vannak akikre mindig szzámíthat akkor az már fél boldogság! Szépen novellába szedted ami történt!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Menedékül címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 4. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 7. című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel T e m e t n e k címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 7. című alkotáshoz

Deák Éva alkotást töltött fel Kellevélbe csavart gombócok. címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 1.rész című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Egy régi történet 7. címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Cicafül című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 5. című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság címmel a várólistára

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság címmel a várólistára

Kőműves Ida alkotást töltött fel Nyírfák alatt címmel

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Lábad nyomán nyár sompolyog... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)