HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49107

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: DoreenFeltöltés dátuma: 2008-01-18

Kéremszépen, ez csak egy gyenge 'zwei'- Egy VSZK-s németóra :)

Nos, a törióra rémségeit már egyszer bemutattam, így itt a lehetőség, hogy ezúttal németből is bizonyítsunk. Vagyis: hogyan kerekedjünk felül a német tanárnőnkön, aki mellesleg az ofő is? Nahát lássuk!

CSÜTÖRTÖK
A szín vagy a hely, bár nevezhetem helyszínnek is, esetleg színhelynek... Nah, szóval, újra a VSZK-ban vagyunk! Átlagos csütörtöki napnak nézünk elébe, melyet egy németórai kezdettel indítunk. Nem egy kedvelt tantárgy, és a végsőkig megértem, miért; A német egy kritikus páciens a nyelvtanulás terén.
Az osztályunk két csoportra van szedve, eképpen áll össze a kis - és nagynémetes banda. Az én csoportom ez utóbbiba tartozik, s mi emelt óraszámban tanuljuk a nyelvet. Ezzel szerény személyemnek nincs is gondja, ugyanis harmadik éve unatkozom végig az órákat, kitűnő osztályzattal. Hanem a többiek! Nem lehet mindenki agytröszt, nyelvérzék is kell, mondják sokan, és igazuk is van. És az is igaz néha, hogy nem csak a tanár a hibás, de mi van akkor, ha az osztályzásba belevegyül a kedves tanár hangulata, vagy személyes érzése a tanulóval kapcsolatban? Illetve, csúnyábban fogalmazva: Mi van, ha az egész pofára megy??
Eszem ágában sincs ezzel az osztályfőnökünk ítélőképességét megkérdőjelezni, de "kéremszépen", senki sem tökéletes!

Ági néni - gyűlöli, ha így hívjuk - komótosan lapozgatja a pedagógus-bibliát, az osztálynaplót. Múlt órán nagydolgozatot írtunk, de már ki is van javítva. Sietnie kellett mivel, pár nap múlva osztályozó értekezlet lesz, vagyis lezárják az első félévet. Bosszúságomra csak négyest kaptam a dogámra, bár nem is éreztem annyira jónak. Mindegy, a lényeg, hogy ötös leszek félévkor, gondolom magamban.
A csoport a kiosztott dolgozatokat nézi át, mit, hol ronthatott el, és mérlegel, hogy hányast kap összesítésben arra a félévre. Elég sokan elégedetlenek, köztük két barátnőm, Bianka és Jules is.
- Nagyon elrontottam! Biztos, nem adja meg a négyest! - Fújtat Jules, önváddal a hangjában, majd hátraveti szőkeségét, és arrébb löki a kijavított tesztet. Aztán Bianka veszi át a szót:
- Ha nem lenne az a rohadt házi-feladat egyesem, ami amúgy tökre nem jogos, mert sosem szokta leosztályozni, basszus, én is megkapnám a négyest!
Én nem szólok, nekem tökéletesen jó az egy darab négyesem és a három ötösöm. Ezután lassacskán bediktáljuk a jegyeket. Közben majdnem mindenki csapkod, halkan káromkodik. A névsorban elérkezünk szegény Imihez is, akinek szintén siralmasan sikerült a nagydolgozata.
- ..És így hányasra zár le a Tanárnő? - Kérdezi szemüvege mögé bújva. Ágika - ezt is utálja, de így azért nem merjük hívni - szkeptikusan méregeti Imit, aztán a naplóba tekint.
- Hát, Imikém, ez nem túl fényes - mondja szokásos, gúnyos hanglejtésével. Hárman lányok összenézünk. Nagyon tudjuk, mi jön most, szinte már hallom is. Az ofő ugyanis remekül érti, hogyan fokozza az amúgy is lehangoló hangulatot. Imi - akibe amúgy bele voltam zúgva még elsőben - a legjobb tanulók közé tartozik, de mindenki tudja, hogy hármasra hajt németből.
A tanárnő ráérősen kiszámolja a jegyek átlagát, és ítéletet mond.
- Hát kéremszépen - suttogom vigyorogva, sejtvén, hogy ezekkel a szavakkal kezdi.
- Ez bizony - folytatja Bia felhúzott orral.
- Csak egy nagyon halvány - fejezné be Jules, ám a tanárnő gyorsabbnak bizonyul:
- Nahát, kéremszépen, ez most csak egy gyenge "zwei", Imi! Sajnálom, de egész évben kellett volna tanulnod - és persze minden sajnálat nélkül, hosszan bekunkorítja a naplóba a kettest. A fiú ránk néz, és vállat von "itt már úgy sincs mit tenni" arckifejezéssel, és beletörődve visszavonulót fúj. Hát, komolyan sajnálom szegényt. Pedig múltkor még segítettem is neki a háziban. Na, jó.. voltaképp mindenki helyett én írom meg, ha úgy vesszük. Ha egy valakinek segítek, akkor a többiek azon mód lemásolják róla.
Ám ekkor eszembe jut valami! Julesnek van egy echte profi németes ismerőse, akinek gyakorlatilag két anyanyelve van: a német meg a magyar. Na, most a hölgy nem is olyan régen mesélte, hogy ő mit tett egyszer hasonló helyzetben: természetesen visszaszólt a tanárnak egy igazságtalan szitu miatt, de mi azért kipróbálni nem mertük volna. Viszont Iminknek már úgysincs sok veszteni valója, nem igaz? Ágika amúgy is ezt csinálja mindenkivel. Mintha nem lenne elég nagy gáz, még németül is kell megmondania a frankót...
Miután kicsöngetnek, összehívom a lányokat és Imit.
- Akkor figyeljetek: Imi, te kérsz péntekre egy második lehetőséget javítani. Ha sikerül, az oké, ha nem, akkor benyögsz neki egy helyes kis német beszólást. Azzal nem tud majd mit kezdeni!
A többiek rábólintanak, Imi talán még örül is, hogy revansot vehet. Elküldjük a srácot az ofőhöz azzal a kéréssel, hogy hadd javíthasson. Közben Jules már körmöli is megfelelő mondatot, amivel meglephetjük kedvenc német tanárunkat (Nem, mintha rajta kívül lenne más is).


PÉNTEK, az osztályozó napja

- Imikém, jól meggondoltad? - Érdeklődik a Tanárnő nyelvtanórán. Aznap nincs hivatalosan németünk, ezért a legelső közös órát választotta ki. És mivel Imi persze komolyan gondolja, neki is lát egy újabb dolgozatnak. Egész végig feszengve ülünk, vajon mi lesz a vége? Rajta kívül még írnak páran, akik már a bukástól igyekeznek megmenekülni (Timike például, aki egy külön életforma, ha a német nyelvről van szó, idegbeteg módon rugdossa a székem, hogy "segiccsémá", de nekem most jobb dolgom is akad.). Óra végén a tanárnő beszedi a dolgozatokat, és ott helyben ki is javítja őket. Imié a legutolsó. S ugyanaz a tekintet, majd ugyanaz a fintor Ágikánk arcán.
Egy szemvillanásnyi időre egymásra sandítunk így, négyen. Imi már-már vicsorog, pedig a jelek szerint nem a legjobb dolgozat az övé. Sőt!
- Hát, drága gyermekem, ez megint nem lett jobb. Nem tudom.. Nem! Ez megint csak egy "zwei" és az is marad! - Jelenti ki szinte mártírul. Hármunkból, lányokból majd kitör a röhögés, és Imi is elvörösödik, de nem a csalódástól vagy a dühtől. A többiek nem értik, minek örülünk annyira, s még az ofő is felkapja a fejét.
- Van esetleg hozzáfűznivalód?
Imi tettetett döbbenettel a helyére ül.
- Dehhogyis, Tanárnő! Ha már így alakult, kérem: Machen Sie, was Sie nicht lassen können! - Mondja folyékonyan, teljes ártatlansággal a hangjában. A teremben megáll az élet. Rajtunk kívül mindenki értetlenül néz, mi a fene történik. A tanárnő szája tátva marad, és még később sem jut eszébe becsukni. Bia, Jules, Imi és én várunk a fejleményekre.
- H-hogy? Tessék? Én.. nem értettem kristálytisztán! - Hápog meglepődve. Imi szája felfelé rándul, és gondolkodás nélkül megismétli a mondatot.
- De.. hogyan? Én ezt nem értem - pislog az ofő. Osztálytársainkon sorra lesz úrrá a helyzetből adódó komikum. Imi végezetül kritikusan a tanárnőre tekint, s ennyit mond válaszul:
- Pedig ha ezt nem érti a Tanárnő, akkor ez "kéremszépen" csak egy gyenge "zwei".

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2008-02-01 13:47:02

válasz José Alvarado (2008-01-31 22:37:10) üzenetére
Hogy miért csütörtök, azt már mondtam...:D Tudom, hogy ez igy értelmetlen, vagy hülyeségnek néz ki, de amikor kitaláltam a történetet, csütörtök volt, és pénteken lett kerek (a nyelvtanóra miatt).
Alkotó
Regisztrált:
2007-05-16
Összes értékelés:
59
Időpont: 2008-01-31 22:37:10

Immi komentel, csak nincsön felhasználója...:D
:Jó volt, meg minden, tetszett nagyon, de reméljük év végén erősebb leszek egy gyenge zwei-nál... Egy gyenge drei-al...:D

José: A csütörtök egy átlagos hétfő reggel volt?
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2008-01-26 18:09:29

:) Ehhehe, amilyen mázlink van, bizti, hogy örökéletű. :)
Alkotó
Regisztrált:
2007-05-16
Összes értékelés:
59
Időpont: 2008-01-26 18:05:58

Különben elkapjuk? Szegény tanárnő! Doreen berág rá, nem marad meg a műfogsora...:D Imminek meg ollan nincs, hogy megbukgyon...:D Lesz hármas németből...:)
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2008-01-26 14:57:32

Sziasztok! Köszi Nektek is! Azért reméljük, Imi összeszedi magát, bár ugyanez a tanárnő részéról is ajánlott. :D
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-01-26 13:51:22

Kedves Doreen!
Szegény Imi, évvégére bizonyára már csak egy "eins" jut neki! Remélem, mielőbb olvashatok még tőled:)
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2007-05-16
Összes értékelés:
59
Időpont: 2008-01-26 10:21:09

Hát én leginkább azt tudom díjazni, ahogy az embereket leírod... Julit, Biját, Immit (Az én lelkemnek mindig két "m" marad)... És hogyha a beszólás nem is valós - Bár ugyan akár meg is történhetett volna, én akkor sem érzékelem, azon a pénteken úgy bele voltam merülve a telefonomba és a "teámba"":D - teljesen reális a leírása... Így történne...

Grat!:D
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2008-01-25 15:11:54

Köszi Nektek is, Kata és majka! Örülök, hogy tetszett! Valószínű, hogy nem ez volt az utolsó történet. :D
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2008-01-24 15:44:13

Bár elég rég' türtént, amikor én németórákra jártam és koptattam az iskolapadokat, mégis, nagy élvezettel olvastam rövid történetedet. Jól fogalmazol, érdekesen foglalod össze a gondolataidat. Tetszett az írásod, gratulálok.
Alkotó
majka
Regisztrált:
2007-11-09
Összes értékelés:
72
Időpont: 2008-01-21 06:19:54

Nagyon sok múlik a tanáron, hogyan viszi az órát. Ironikus művedben úgy éreztem visszatérek az iskolapadba:-)
Majka
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2008-01-19 19:55:31

Neked is köszi Penge! :) Igen, mi aztán tudjuk, milyen egy ilyen németóra. :)
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2008-01-19 19:53:23

Hiába az öröm, Serafis barátom. Ez csupán egy félig kitalált történet. :)
Mint ahogy a töriórás story is. De ha valaki egyszer beszól németül annak a nőnek, az tuti, én leszek. :D
Olvasó
Regisztrált:
2007-04-21
Összes értékelés:
14
Időpont: 2008-01-19 19:52:24

hát engem "szerencsére" tanít! bár én is csak egy gyenge 'zwei' vagyok nála:) érdekes hogy egész eddig mindig négyes voltam! na de mindegy és doreen gratulálok! ezt is jól megírtad! én végigröhögtem az egészet!!! :D
Alkotó
Serafis
Regisztrált:
2007-02-09
Összes értékelés:
208
Időpont: 2008-01-19 19:46:57

Őszintén szólva végigmosolyogtam az irományt...Hála égnek az említett tanárnő sosem tanított...De átérzem az ironiát...És úgy érzem kezet kell ráznom az Imivel!:P
Remek írás!

Serafis

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Szívek temetője című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szél hátán fellegek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Rózsalakodalom című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Óh világ, ébredj! című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) éghető anyag című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lesz-boszi című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel penészírtó címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Elmúlás című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Elmúlás című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) éghető anyag című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) éghető anyag című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)