HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47728

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: tlillanFeltöltés dátuma: 2008-03-20

Ilyenek voltunk

Ott lógott felakasztva, mint valami különös dísze a szobának, hangtalanul, ernyedt testtel.
Ha az anyja lennék, biztosan beleőrülnék -gondoltam, de nem szóltam egy szót sem.
Már jó ideje benn álldogáltam a szobában, ennek ellenére még senki sem vette észre. Érdekes -tűnődtem- mennyi bonyodalom! Ha jól körbenéz az ember, nem talál semmi olyan pontot, ahová kötelet köthetne.
Az élettelen fiatal test úgy csüngött ott, mintha valami fricska lenne az életnek: "Igen, megcsináltam!" -aztán örökre elhallgatott.
- Az Isten szerelmére, miért hagytad el? -kérdezte ordítva a fekete hajú lány a mellette álló sápadt arcútól.
- Hagyjál! -üvöltött vissza a sápatag úgy, hogy keze jóformán beleremegett. A halántékához nyúlt és nyugtatólag masszírozni kezdte.
A sarokban álló háromfős társaság mozgolódni kezdett, egyikük az asztalnak támaszkodott és így szólt:
- Tudjátok, én nem vagyok olyan... még a saját nagymamám temetésén sem sírtam, de ez...ez...
- Hát igen, szörnyű. -szólt a másik és gondolataiba merülve elhallgatott. Rövid csend után hozzátette: - Nem kéne nekünk máshol lenni?
A magas, szőke férfi kérdőn nézett a lányra, hogy "én nekem semmi közöm ehhez az egészhez, csak miatta vagyok itt". A gombszemű lány pedig a noteszét lapozta, végül megnyugtatta a tudat, hogy biztosan nem kéne máshol lennie.
- Úgy értem, hogy nem itt. -próbálta menteni a helyzetet a lány, de már nem volt mit.
A rendőrök előtt érkezett osztálytársak között gyorsan szárnyra kapott a hír, és így történhetett az, hogy mostanra már öten voltak a szobában, plusz a halott.
- Maga meg ki? -kérdezte rikácsoló hangon a fekete hajú lány, mikor észrevett.
- Én, kérem a futár vagyok.
Megállt a levegő is, csak az utcáról beszökött légy zümmögött büszkén és gúnyosan egyik vendégtől a másikig repült.
A szőke férfi összerezzent és felemelte a fejét.
- Az enyém! -szólt, és a nyeléstől elcsuklott a hangja.
Néma felháborodás ült ki a fiatalok arcára, de a férfi szabadkozva ezt mondta:
- Éhes vagyok, na! Ebédet sem ettem! -erre kicsit mintha megenyhült volna a haragjuk, de azt már nem tűrték el, hogy a szobában vacsorázzon.
Hamarosan megérkeztek a rendőrök és mindenkit kitessékeltek a házból. Az osztálytársak együttérzően a kapu előtt álltak, és visszaemlékeztek az közösen eltöltött időkre.
- ...De hát ő mindig is egy kissé különc volt, nem? -szólt a fekete hajú, erre mindenki helyeslően bólogatott.
Abban a percben egy bordó autó állt meg mellettük, és a halott fiú anyukája szállt ki belőle nejlonzacskókkal a kezében.
- Szervusztok gyerekek!
A fiatalok dermedt arccal néztek a nénire. A szőke férfi erősen megszorította barátnője kezét, mintha várna tőle valamit. De senki se szólt egy szót se; csak az anya ordított fel:
- Fiam!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-03-22 09:22:45

Kedves tlillan!
Ereszthetted volna kissé hosszabb lére is:) Kellemes olvasni téged, még akkor is, ha ez éppen egy szomorú történet. A központozásra ügyelj jobban (Párbeszéd végén a gondolatjel elé nem kell pont, ha pl. úgy folytatod, hogy szólt, próbálta, felelte stb., mert akkor az után lesz a mondat vége, tehát a pont is.)!
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2006-05-28
Összes értékelés:
27
Időpont: 2008-03-21 13:40:30

válasz dpanka (2008-03-21 13:08:31) üzenetére
Igen, van. Ez az írás is igaz történeten alapszik.
Sajnos ilyet is művelhet az önzőség és a figyelem hiánya...
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5357
Időpont: 2008-03-21 13:08:31

Kedves Tlillan!
Írásod eszembe jutatta volt osztálytársamat aki szintén öngyilkos lett. csak 16 éves volt. sosem felejtem el, életem első temetésén ahogy az anyja zokogott.
szomorú történet. sajnos ilyen is van. Bár csak ne volna!
Üdv Panka!

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel Vértesy Gyula: A tó partján / Am Seeufer címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Talapzatán a szónak címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Kedvesem, kedvesem, lelki beteg lettem... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 6. című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Ti égi csillagok! című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Ócska forgatókönyv című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 6. című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Átalakulás címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Rímtelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 4. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Egy régi történet 6. címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Kedvesem, kedvesem, lelki beteg lettem... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)