HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 37 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51295 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Zöld ZsázsaFeltöltés dátuma: 2006-06-13
Aki nem volt ottEgy maroknyi csapat. Egy morzsa se tán a történelem asztalán, amit lesöpör az idő. De nekik ez a minden. Hogy együtt vannak, hogy szövik a vadregényes terveket, hogy álmodoznak, hogy megváltják a világot. Mert biztosan megváltják. ...mert biztosan megváltottuk volna... - emlékezik a lány, aki nem volt ott. - S bár együtt mentem volna velük... Mert az övék volt a föld, az országút, a kis patak a zöld rét közepén, az árnyas fák, a napsütés, a felhők, meg a végtelen ég. A nappal és az éjszaka. A Nap, a Hold, meg a Csillagok. És elindultak. Egy napon a nyakukbavették a világot és elindultak. Csak egyvalaki nem. A lány, aki éppen akkor nem volt ott. Mentek. Néha lassacskán bandukoltak, mert megfáradtak, máskor futottak, ha a célt látták közeledni. Aztán csalódottan álltak meg pihegni, mert mégsem érték el. Bolyongtak az erdőben, de tévelyegtek ők a tisztáson is, ahol pedig fény van elég, csak az utat nőtte már be a gaz. Rég járt arra előttük bárki is. Utánuk megint benőtte a fű, a gyom, a vadvirágok. Nehezen találta nyomukat a lány, aki nem volt ott. Mentek. Átkeltek tűzön-vízen, szakadékon és hegycsúcson, bűzös, lápos, mocsaras vidéken, s száraz, szikkadt sivatagon: a maguk véréből adtak inni a szomjazó földnek. Sok veszély riasztotta őket az úton, de sohasem fordultak vissza, hogy meglássák, mégegyszer, utoljára a lányt, aki nem volt ott. Mentek. Fák kopaszodtak meg, lehullott levelek közt gázolt a lábuk, aztán hó szitált, majd megint kisütött a Nap. Zöld lett minden és nevetős. Csak az a lány, az a lány nem volt ott. Mentek. Virágok pici szirmában találtak csodákat, egymás arcán, mosolyán az örök élet titkát fürkészték. Nem lelhették meg már soha, s az a lány sem, pedig ő nem volt ott. Mentek. Viharos éjszakákon át, amikor csak a csapkodó villámok fénye mutatta nekik az utat. Kövér esőcseppek sűrű függönyén át mentek, áztak, fújta arcukat az északi szél, tépkedte ruhájukat bozót, tüske, de mentek. Mentek, s egy sötét éjjelen elnyelte őket a messzeség. Most itt van egyedül a lány, aki akkor nem volt ott; az út elején áll, és nemsokára elindul. Nekivág ugyanannak az útnak, aminek akkor kellett volna, amikor nem volt ott. Most ők nincsenek ott, és neki egyedül kell végigmennie a fűnőtte ösvényen. Arcát könnypatakok mossák, hosszú, lobogó haja csak az árnyék, szeme világít csillagként és izzik benne a kemény elhatározás. A nyomdokotokba lépek, régi barátok, mondja magának biztatásul, és elindul a messzeség felé a lány, aki nem volt ott, amikor el kellett volna búcsúzni. (2006. június 9.) Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
sailor bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi lidérke című alkotáshoz hundido alkotást töltött fel Tavaszi lidérke címmel Susanne bejegyzést írt a(z) Fodros kalap című alkotáshoz Pecás alkotást töltött fel Áprilisi eső címmel a várólistára szilkati bejegyzést írt a(z) A vesszőfotel című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (5) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (5) című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Az aranyhajú dadus néni című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (4.) című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Anyák napja a Bummbele családban című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (3.) című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (2.) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 1. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 78. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az aranyhajú dadus néni címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Talán egy fának... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A vesszőfotel című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Megérkezett április című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Tükröm volt... című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |