HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48283

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: Zöld ZsázsaFeltöltés dátuma: 2006-06-13

Aki nem volt ott

Egy maroknyi csapat. Egy morzsa se tán a történelem asztalán, amit lesöpör az idő. De nekik ez a minden. Hogy együtt vannak, hogy szövik a vadregényes terveket, hogy álmodoznak, hogy megváltják a világot. Mert biztosan megváltják.

...mert biztosan megváltottuk volna... - emlékezik a lány, aki nem volt ott. - S bár együtt mentem volna velük...

Mert az övék volt a föld, az országút, a kis patak a zöld rét közepén, az árnyas fák, a napsütés, a felhők, meg a végtelen ég. A nappal és az éjszaka. A Nap, a Hold, meg a Csillagok. És elindultak. Egy napon a nyakukbavették a világot és elindultak. Csak egyvalaki nem. A lány, aki éppen akkor nem volt ott.

Mentek. Néha lassacskán bandukoltak, mert megfáradtak, máskor futottak, ha a célt látták közeledni. Aztán csalódottan álltak meg pihegni, mert mégsem érték el. Bolyongtak az erdőben, de tévelyegtek ők a tisztáson is, ahol pedig fény van elég, csak az utat nőtte már be a gaz. Rég járt arra előttük bárki is. Utánuk megint benőtte a fű, a gyom, a vadvirágok. Nehezen találta nyomukat a lány, aki nem volt ott.

Mentek. Átkeltek tűzön-vízen, szakadékon és hegycsúcson, bűzös, lápos, mocsaras vidéken, s száraz, szikkadt sivatagon: a maguk véréből adtak inni a szomjazó földnek. Sok veszély riasztotta őket az úton, de sohasem fordultak vissza, hogy meglássák, mégegyszer, utoljára a lányt, aki nem volt ott.

Mentek. Fák kopaszodtak meg, lehullott levelek közt gázolt a lábuk, aztán hó szitált, majd megint kisütött a Nap. Zöld lett minden és nevetős. Csak az a lány, az a lány nem volt ott.

Mentek. Virágok pici szirmában találtak csodákat, egymás arcán, mosolyán az örök élet titkát fürkészték. Nem lelhették meg már soha, s az a lány sem, pedig ő nem volt ott.

Mentek. Viharos éjszakákon át, amikor csak a csapkodó villámok fénye mutatta nekik az utat. Kövér esőcseppek sűrű függönyén át mentek, áztak, fújta arcukat az északi szél, tépkedte ruhájukat bozót, tüske, de mentek.

Mentek, s egy sötét éjjelen elnyelte őket a messzeség. Most itt van egyedül a lány, aki akkor nem volt ott; az út elején áll, és nemsokára elindul. Nekivág ugyanannak az útnak, aminek akkor kellett volna, amikor nem volt ott. Most ők nincsenek ott, és neki egyedül kell végigmennie a fűnőtte ösvényen.

Arcát könnypatakok mossák, hosszú, lobogó haja csak az árnyék, szeme világít csillagként és izzik benne a kemény elhatározás.

A nyomdokotokba lépek, régi barátok, mondja magának biztatásul, és elindul a messzeség felé a lány, aki nem volt ott, amikor el kellett volna búcsúzni.


(2006. június 9.)

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-08-11
Összes értékelés:
89
Időpont: 2007-11-20 23:48:18

Nagyon tetszik ez az írásod és remélem a lány aki nem volt ott felszegett fejjel, magabiztosan és bátran indult neki az útnak! (8D

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A nyárfa című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) A nyárfa című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság: Epilógus II. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A semmit hiába űzöd című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 2. címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Dal a háború végéről címmel a várólistára

Etelvaria alkotást töltött fel Variációk egy témára címmel a várólistára

Etelvaria bejegyzést írt a(z) Félálomban című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Még mindíg látni vélem című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - A nagy ház 02. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Mindig rossz helyen című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)