HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47769

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: dendeFeltöltés dátuma: 2008-10-28

Döbbenet

Nem is olyan régen a városban sétálgattunk. Késő volt már. Nem siettünk. A hazafelé tartó vonatig volt még időnk. Nevettünk, viccelődtünk, éltünk. Előttünk száz méterre egy férfi sétált. Zsebre dugott kézzel nézett a lába elé. Az egyik hangosabb hahotázásunkra megfordult, belecsapott az öklébe, majd karját kitárva ocsmány szavakat ordibált. Gyertek ide! -üvöltötte - Mit követtek?! Döbbenten néztünk a hátunk mögé, hátha van ott valaki. Nem volt. Engem ilyen idősen sehova nem engedtek! - folytatta, mikor már közelebb ért, fenyegető mozdulatokat téve. Bátorkodtam megkérdezni tőle, hogy jön ő ahhoz, hogy leordít minket. Erre elnézést kért, és feldúltan mesélte, hogy őt követte három ittas fiatal, akik rajta nevettek, és összetévesztett velük. De hát akkor is! A barátom meggyorsította lépteit, vonszolva engem maga után, félhangosan egy menjünk-kel nyomatékosítva. Nem tudtunk. Az ismeretlen elmondta idegesen, hogy az ő felesége kikkel fekszik össze, meg hogy a lányát fél éve nem látta. A kedvesem megállított, hogy ő keres valamit a táskájában, hátha egérutat nyerünk. Az idegen még a távolból visszaszólt, majd tovább lépkedett. Remegett a lábam. Féltem. Ő is.

Húgom szomjas lett hirtelen, így bementünk egy közeli kocsmába egy üveg kóláért. Mit ad isten! Ott volt. Mikor észrevett minket, elnézést kért, de nem érdekelte túlzottan, hogy ránk ijesztett. Nem hiszem el. - mondta már lecsillapodva - Jägermeistert iszok... Tágranyílt szemmel szorongatta poharát. Homályos szemüvege mögött félelmet és őrületet láttam. Mondott valamit megint a lányáról, bólintottam. Tehetetlen, és védtelen voltam. Meg akartam ölelni... Vagy legalább megveregetni a vállát. Megfordultunk, és elsiettünk.
Ezek gondok! - mondta kint a barátom. És igaza volt. Összezuhanás. Nem az, hogy nem mehetek este bulizni. Vagy egyest kaptam. Nem. Nem tudok én semmit sem a világról!

Azt hittem ez az élmény egy időre fogva tart majd. Tévedtem. Másnap felkeltem, elszívtam a cigimet, és éltem.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-12-14
Összes értékelés:
46
Időpont: 2009-12-19 14:20:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

tetszik.

üdv, kelemen
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7467
Időpont: 2008-11-02 10:30:57

Mi meg azt köszönjük, hogy megosztottad.
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-27
Összes értékelés:
232
Időpont: 2008-11-01 12:21:42

Köszönöm, hogy megoszthattam veletek ezt az élményt!
Alkotó
dinipapa
Regisztrált:
2007-10-15
Összes értékelés:
1721
Időpont: 2008-10-30 22:57:39

Ehhez, nagyon sokat lehetne írni...
Én csak annyit írok, "látsz", és "érzel"...
De mindent nem tudsz megoldani...
Egyedül...
Grati: d.p.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-10-29 14:02:55

Szia! Nem vehetjük mások baját a magunk vállára. Ha segítséget kérnek tőlünk, az más. De segíteni is csak akkor tudunk, ha a másik akarja, hogy változzon a helyzete. Megdöbbentő, mennyi ember hordozza magában a problémáit. Elég egy szó, egy helyzet, egy hang, és az időzített bomba robban. Általában nem annak szól, aki kiváltja ezt a detonációt. Ezek jutottak eszembe cikked olvasása közben.
Üdv.

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) JelMeztelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Élet írta lap (idősekről) című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egyhangú című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nyírfák alatt című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság II. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Közhelyek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Lábad nyomán nyár sompolyog... című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ma már, s mégis... című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Nincs időm című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Randevúk (I.,II., III.) címmel

alberth bejegyzést írt a(z) Éjjeli hangverseny című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Éji rém című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)