HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49205

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum
Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: Yasashii AkikoFeltöltés dátuma: 2008-11-05

Harangjáték

Ott állt ő is a tömegben. Senki sem foglalkozott vele, mindenki a mély gyászba, vagy épp csak annak színlelésébe merült; néhányan pedig teljesen elaléltak a jóvágású pap kenetteljes búcsúzóbeszédétől... Nem gondolta volna, hogy ennyien el fognak jönni. Már csak az idő miatt sem. A temetési menet hossza nem attól függ, hogy milyen ember voltál... Hanem az időjárástól. A máskor oly tiszta, kék ég most borult volt: semmit sem engedett látni a nehéz, szürke fellegek gyülekezete. Ahogy a gyászolók, ők sem bírták terhüket sokáig, és lassan, hatalmas szemekben cseperegni kezdett a hűvös eső. Ő imádta. Igaz, ehhez semmi szükség nem volt zsebkendőbe bújtatott hagymára.

Mindenki összerezzent, mikor egyként kondultak meg a nehéz, öblös rézharangok, majd fokozatosan eltérő lett a tempó. Hamarosan az orgona telt hangja is kiszűrődött, összefonódva a harangok játékával, amit a metsző szél tovasodort azon nyomban...

Aztán visszatértek a közömbösen álldogáláshoz, néhányan pedig a zsebkendőkhöz. Nevetni támadt kedve ahogy végignézett az álszent gyülekezeten. De mégiscsak temetésen volt. Pedig a pap sem volt kivétel. Hiába élte át a beszédét, közben csak az járt a fejében, hány ceremóniát kell még lebonyolítani, hogy végre ágyba bújhasson... Persze nem egyedül. Éljen a cölibátus! Az özvegy Mrs.Green azon aggódott, hogy elzárta-e a gázt a konyhában, Mr. Smith pedig nem vitte el Pudingot sétálni... Ennyit a tengerimalacokról.

Elfordította a tekintetét róluk. A sír közelébe sétált. A férje sírt a legjobban, barátnője pedig együttérzésről biztosítva támogatta- mindenben. Ismét kacagni akart. Annyira szánalmasak voltak... Kezdettől fogva tudta, mire készülnek és hogyan játszanak, de rettentően mulattatta, ahogy titkolni próbálták előtte. Ő pedig úgy döntött, kiveszi a részét. Nem volt nála ártatlanabb és megértőbb feleség, aki persze mindig a legrosszabbkor tudott felbukkanni- és mindig megúszták... De csak azért, mert ő úgy akarta. Ő irányított.

Angela fekete csipkébe bújtatott keze a kelleténél tovább időzött a férfi zokogástól rázkódó vállán. Most majd lehet kellőképpen vigasztalni...

Angela...

Talán a Devilla jobban illett volna rá.

Végigmérte tetőtől talpig a nőt. Mi a fenét ettek rajta? Magassarkúban is karcsú volta a lába, most persze nem vehetett fel miniszoknyát, hogy kihangsúlyozza feszes combjait. Mégiscsak temetésen volt. Majd estére... Dereka vékony, melle és az ajka telepumpálva szilikonnal. Mindemellé a legtermészetellenesebb szőke volt a haja, manapság pedig minden gondot megold az óceánkék színű kontaktlencse... Ja, azt nem mondtam, hogy show-vezető? Persze nem a tehetsége miatt. Egyszerűen beke*élte magát. A kis ribanc. És még a temetésre vett kosztüme is méretre készült... Ámen.

Úgy döntött, talán mindketten jobban járnak, ha inkább ő megy oda vigasztalni. Senkinek sem tűnt fel, hogy egyfolytában mosolyog. Bár talán ha fetreng a röhögéstől, az sem érdekelt volna senkit. De megállta. Mégiscsak temetésen volt.

Lassan, kecsesen lépkedett a háta mögé, majd puhán, mintha nem is lenne ott, megérintette.

A férfi összerezzent, kikerekedett szemei a semmibe meredtek. Angela végigsimított a hátán. Persze, minden rendben. A férfi végtelen lassúsággal bólintott, majd nyelt egyet. Egy francokat volt jól.

Elmosolyodott.

Átölelte hátulról, és három szót suttogott a fülébe.

Halkan.

Érzéssel.

Ajka épp csak hozzá nem ért a füléhez...

Aztán otthagyta, és szembe sétált vele. Látni akarta az arcát. Még egyszer, utoljára.

Kiverte a víz, és hirtelen túl szorosnak érezte a nyakkendőt. Kiült a rémület az arcára, ahogy elkerekedtek a szemei. Szédült, és úgy érezte, mindjárt összeesik. Fogalma sem volt mi történik vele... Vagyis épp ellenkezőleg. Túlságosan pontosan tudta. Csak éppen nem akarta elhinni...

Angela a fülébe suttogott, mielőtt összeesett volna.

-Jól vagy, drágám?- kérdezte aggódva. Igen, ez a három szó volt az...

Aztán elnyelte a sötétség.

Most már nem türtőztette magát, hangosan, kislányosan gurgulázva felkacagott. Képtelen volt abbahagyni, a végén a maradék könnye is majdnem kicsordult.

De ez már nem számított.

Inkább kint maradt még. Látni akarta végig.

Mégiscsak a saját temetésén volt.

Scriptorium 19.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2008-11-06 17:45:09

Aki azt a többoldalnyi kritikát írta, valószínűleg feltünési viszketegségben szenved. Cikkírással vakaródzik ... hehehe. Vagyis takaródzik, mivel nincs saját ötlete, így mások írását használja fel, mutatván, hogy ő aztán nagyon tud írni. Azt hiszem.
:-)))
Alkotó
Yasashii Akiko
Regisztrált:
2008-10-30
Összes értékelés:
18
Időpont: 2008-11-06 11:22:43

Szia!:)
örülök, hogy tetszett!
a "rejtvényesdi"ről annyit, hogy szándékosan nem teszem. itt szerintem elég egyértelmű volt minden, csak az illető, akinek nem tetszett, írta ezeket, és hogy miért nem a halott nézőpontjából írom az egészet....
kérdem én, hol marad akkor a csattanó? :)
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8517
Időpont: 2008-11-06 08:58:47

Szóval a nézőpontokról. Sztem attól nem lesz izgalmasabb egy írás, ha mesterségesen azzá akarja valaki tenni, pl oly módon, hogy az olvasónak kell kitalálnia, most éppen ki beszél, vagy kinek a gondolatai jelennek meg. Én, mint olvasó, az egyértelmű megfogalmazásokat kedvelem Egy írás ne azért legyen izgi, mert olyan mint egy feladvány, amelyben meg kell fejteni, ki beszél, miért beszél, stb, hanem azért, mert a mondanivaló a tartalmas, a mondanivaló az izgalmas. Nos, nálad a mondanivaló tartalmas és izgalmas, nem indokolt tehát a "rejtvényesdi". A vége nagyon jó poén! Tetszett! -én
Alkotó
Yasashii Akiko
Regisztrált:
2008-10-30
Összes értékelés:
18
Időpont: 2008-11-05 21:47:36

Feltettem ezt máshova is, több oldalnyi kritikát kaptam rá, mondatonként kielemezve, hogy mi nem jó, alanyegyeztetés, nem egyforma a nézőpont, stb, stb. stb.....
néztem egyet, ha valaki nem tud olvasni, azon én nem segíthetek...
nem mondatonként kell, hanem egyben- szerintem.
:)

btw, tetszett, amit írtál, hangot is adtam neki.:)
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2008-11-05 20:10:46

Hasonló témában van nekem is egy rövid szösszenetem. Nem kötelező olvasmány, de ha gondolod:
Az után ... - a címe.
:-)
Alkotó
Yasashii Akiko
Regisztrált:
2008-10-30
Összes értékelés:
18
Időpont: 2008-11-05 19:43:23

Nagyon köszönöm! :)
régóta porosodnak már, örülök, hogy végre gondolkodtat és véleményt kapok.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2008-11-05 19:13:46

Az jutott még az eszembe, hogy ha temetésen esik az eső, az azt jelenti, az ég is elsiratja a távozót. Jó ember tart a túloldal felé.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2008-11-05 18:20:47

Szia!
Ez eszméletlenül a helyén van. Minden sora tökéletes. Legalábbis első, és második olvasatra semmi hiba nincs benne. A mondanivalója? Nagyon érthető, átélhető. Remek.
Gratulálok! Ez az írásod nagyon profi. Jól sikerült. Jó helyen váltod többször is a nézőpontot, ahogy a történet megkívánja.
Üdv.

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Forrás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pillangószárnyak című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Forrás című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Földből nőtt címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Forrás című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi emlék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vágyódva című alkotáshoz

dodesz bejegyzést írt a(z) A Halál című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Advent idejére címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vágyódva című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A Halál című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Az asszony és a papagáj című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Karácsonyi emlék című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)