HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1845

Írás összesen: 46512

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2008-11-20

Mogyoró torta

A mogyoró torta receptje az egész család féltve őrzött kincse volt. Ági sok-sok évvel ezelőtt kapta egy régi kolleganőjétől, aki már régen feledésbe merült volna, ha a receptes fiókban lapuló kis cédula nem őrizte volna a keze írását. Áginak ezt a süteményét mindenki szerette, aki csak megkóstolta, a receptjét azonban még senkinek sem kellett leírnia. Pedig szinte mindig megkérdezték, hogyan készül, amint megkóstolták. De meghallván az első mondatot, máris lemondóan legyintettek. Kinek van erre ideje...
Ági azonban legalább egy évben egyszer, karácsony előtt nekifogott, hogy elkészítse, a családja kedvéért.
Most is, karácsony előtt egy héttel, vasárnap délután, nekifogott a mogyoró tortának. Kis lábosban a gázra tette a 15 dkg mogyorót. Kevergetni kezdte és élvezte a piruló szemek illatát. Halkan szólt a rádió a konyhában és Vivaldi négy évszakának áradó zenéje, a piruló mogyoró illata karácsonyi hangulatba ringatta Ágit. Amikor megpirultak a kis gömbök és kezdett elválni a barna héj a mogyoró szemektől, Ági a forró lábast az asztalra tette és leszedegette a maradék héjat a mogyoró szemekről. Közben régi karácsonyok jutottak az eszébe.
Mosolyogva gondolt arra, amikor a hét hónaposan a nagyobbik fiát tartotta a karján az első karácsonyfája alatt. A férje lefényképezni készült őket, amikor a kicsi villámgyorsan megragadta a karácsonyfa ágát és egy férfias, határozott mozdulattal a szája felé húzta... Ági nem tudta elengedni a gyereket, hogy elkapja a dőlő fát, csak sikított. A férje meg elkészítette a család legemlékezetesebb karácsonyi fotóját. A kép a sikító Ágit, a dőlő fát, és az elégedett kicsit ábrázolja, amint már majdnem sikerül a szájába gyömöszölni az ágat. A férje miután elkattintotta a fényképezőgépet, még az utolsó pillanatban a karácsonyfát is elkapta.
Ági meggyújtotta a sütőt, a megpucolt mogyorót ledarálta és összekeverte 15 dkg porcukorral. Végre megvolt a legfőbb alapanyag, kezdődhetett a sütés. A gázra feltett egy fazék vizet forrni, a gáz tepsit kibélelte alufóliával. Öt tojás fehérjéből kemény habot vert.
Amikor már mindhárom gyerekük óvodás korú lett, karácsony délutánján a férje elvitte a kicsiket, megnézni az ablakokat, hol látnak már feldíszített, csillogó fenyőfát. Hol jár már a Jézuska, mikor ér oda hozzájuk... Ez alatt ő, az anyósáékkal, viharsebesen díszítette a karácsonyfát. De sok szép dísz bánta a nagy sietséget! Amikor a megbeszélt időre elkészültek és az ajándékok is a fa alatt voltak, Ági hiába tartotta a kis csengőt a kezében, hogy - amint nyílik az előszoba ajtó - megrázza. Nem voltak sehol. Se férj, se gyerekek. Nagyon hideg volt, felszálltak a metróra, hogy a gyerekek egy kicsit átmelegedjenek. Igen ám, de az volt az utolsó járat, leállt a közlekedés. Taxival jöttek végül haza, jó sokára.
Összekeverte a tojáshabot a porcukros mogyoróval, vastagon bekente zsiradékkal a fóliát a tepsiben és óvatosan belesimította a cukros - mogyorós tojáshabot. Betolta az előmelegített sütőbe és lassú tűznél sütni kezdte. Ez lesz a torta "tésztája".
Amikor a kislánya ötéves volt, akkor hoztak be a játékboltokba, karácsonyra először, igazi kiscsecsemőt formázó, síró-nevető babát. A baba hátába tett kis hanglemezen volt a sírás és a nevetés hangja. Ági órákig állt sorban a Kígyó utcai játékbolt előtt a csikorgó hidegben és közben halálra izgulta magát, hogy el ne fogyjon a "síró-nevető" baba, amíg sorra kerül. Az utolsó babák egyikét sikerült megszereznie. Boldogan vitte haza a szépen csomagolt olasz játékot. A kislánya meglepődött, boldog arcát képzelte maga elé, amikor az esti sötétben, az utcájuk elején megtámadta egy nagydarab asszony. Mindenáron ki akarta csavarni Ági kezéből a babás dobozt. A parkoló autók takarásában elkeseredetten küzdött a nála magasabb és erősebb nővel a babáért. A táskáját talán már oda adta volna, hogy szabaduljon, de a babát nem! Szerencsére befordult a sarkon egy járókelő és a támadója pillanatnyi figyelmetlenségét kihasználva elrohant mellette. A kezén még karácsonykor is látszottak a mély karmolások nyomai.
Kivette a piros-barnára sült illatozó "tésztát" a sütőből és még forrón, keresztben négy egyforma csíkra vágta. Egy nagy porcelán tálat vett elő és összekeverte az öt tojás sárgáját, három evőkanál tejet, és 15 dkg porcukrot a tálban, megszórta három púpozott evőkanál kakaóval. Az egészet rátette a gázra, a forró vizes lábas tetejére, és a gőzön kevergetni kezdte, hogy megsűrűsödjön.
Amikor ideköltöztek, a szomszéd családnál pont karácsonyra kikapcsolták a villanyt, mert elmaradtak a villanyszámlával. Petróleumlámpa fényénél vakoskodtak. Ági karácsony délutánján összeszedte az összes létező hosszabbítót. Összedugta őket és az egész havas udvaron át elvitte az áramot a szomszéd házig. Bekopogott hozzájuk egy tányér süteménnyel és a hosszabbító végével. Nézhették a karácsonyi műsort a TV-ben, világíthattak náluk is a kis izzók a karácsonyfán. Azon a karácsony estén Ági számára a szomszéd ház ablakán kiszűrődő fény világított a legszebben. Aztán másnap becsengetett a szemben lakó, hogy tilos és veszélyes, amit tett, és feljelenti őket.
Amikor megsűrűsödött a gőzön a forró csoki krém, Ági hűlni tette.
Az elsőszülött gyereknél ők is beleestek ugyanabba a hibába, amibe általában mindenki. Korához képest túl hamar kapta meg a játékokat. Két éves elmúlt a kicsi azon a karácsonyon, amikor megkapta az első LEGO-ját. Ági gyesen volt a kislányukkal és nagyon kevés pénzből gazdálkodhattak. Azért mégis rááldozták a nem kevés pénzt a három éveseknek való készletre. Nagy örömmel várta a karácsony estét, előre élvezte, hogy mit fog szólni a gyerek az ajándékhoz. Amikor aztán kibontották az ajándékokat, a kisfia rá sem nézett a LEGO-ra. Anyósa ott karácsonyozott náluk és egy hajszárítót kapott ajándékba tőlük. A kisfiát csak és kizárólag a hajszárító érdekelte. Születése óta rajongott az elektromos dolgokért. Amikor Ági kisházat, kiscicát, virágot rajzolt neki, türelmetlenül összegyűrte a lapokat és azt követelte, hogy lámpát, vasalót, rádiót rajzoljanak. Így aztán nem csoda, hogy a hajszárítót ki sem akarta adni a kezéből azon a karácsony estén. Ági alig tudta palástolni a csalódását. Bizony a LEGO még egy évig háborítatlanul pihent a dobozában, csak utána lett a kisfia kedvence.
Amikor a krém meghűlt, 20 dkg vajjal habosra keverte. Végül a kis lapocskákat ezzel a csoki krémmel rétegezte. Karácsonyig letakarja alufóliával. A kőkemény mogyorós lapok majd magukba szívják a krémből a nedvességet és olyan finom lesz, mint amilyen isteni az illata. A kamrát meg kulcsra zárja, mert három-négy nap múlva, ha puhulni kezd, addig kóstolgatja majd a család, amíg karácsonyra már egy morzsa sem lesz.
A csokiról eszébe jutott az első karácsonyuk a férjével. Még nem laktak együtt. Balatonon kivettek egy lakást, oda utaztak le karácsonyozni. A férje egy sporttáskán kívül egy nagy reklámszatyrot hozott magával. Ági el nem tudta képzelni, milyen ajándék lapul benne. Karácsonyeste először ő tette ki a szoba asztalára a becsomagolt ajándékait, aztán a férje kiküldte őt a konyhába. Most ő jön, mondta! Ági csak várt, csak várt a konyhában, hogy a férje is kitegye az ajándékait. Már fogytán volt a türelme és halálra fagyott, amikor a férje végre kiszólt, hogy bemehet. A nagy reklám szatyor egy kis karácsonyfát rejtett, az ő első közös karácsonyfájukat. Azt díszítette fel ilyen sokáig a férje az ő kedvenc csokoládéjával, konyakos meggyekkel.
Az óvintézkedésnek hála a mogyorótorta épségben megmaradt karácsonyig. Amikor ott állt az egész család a szépen feldíszített karácsonyfa alatt és gyertyagyújtás után együtt énekelték a karácsonyi dalokat, Ági a szeme sarkából szeretettel nézte a férjét. Még mindig olyannak látta őt, mint azon a réges-régi karácsonyon, amikor a kicsit fenyőt feldíszítette neki konyakos meggyekkel. Egyszer csak érezte, hogy egy meleg tenyér fonódik az ujjaira: a férje keze. Ott a karácsonyfa alatt, mindketten a sok együtt töltött karácsonyra emlékeztek. A sok csillogóan feldíszített, plafonig érő fenyőre és arra a legelsőre, ami idáig vezette őket.

A novella sütije elkészíthető! Megjelent a "Holnap Antológia Ősz - Tél" című kötetben 2009-ben

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2014-01-30 18:13:12

válasz festnzenir (2014-01-27 23:39:27) üzenetére
Kedves Zsófi!

Örülök, hogy Te is "belekóstoltál" a mogyorótortába! :)
Mivel a karácsony a család, és a szeretet ünnepe, miről is szólhatna másról egy karácsonyi történet... :)
Köszönöm, hogy nálam jártál.

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
955
Időpont: 2014-01-27 23:39:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Meghitt és családias a novellád.

Jó volt olvasni a csupa szereteten alapuló történetet.

Gratulálok, szeretettel, Zsófi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2014-01-27 23:12:30

válasz efmatild (2014-01-24 16:29:08) üzenetére
Kedves Matild!
Még nincs olyan messze a karácsony, egy kis emlékezés még belefér. Te a 6565. olvasója vagy ennek a történetnek, remélem mások is azért olvassák, hogy a régi karácsonyokra újra rátaláljanak, mint ahogyan írtad a hozzászólásodban.
Köszönöm a gratulációt! :)
Ha még szeretnél romantikus történetet olvasni tőlem, akkor a "Virágok, befőttes üvegekben" című novellámat ajánlom a figyelmedbe.
Judit
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
411
Időpont: 2014-01-24 16:29:08

Kedves Judit!

Sütés-főzés közben jönnek a legjobb gondolatok, emlékezések, így könnyebbé teszi a konyhai munkák fáradságát. Novellád sok szép emléket idézett fel bennem. Nálunk is az első évben fiam annyira megörült a karácsonyfának, hogy mire észbe kaptunk volna, a fa már el is dőlt. Élvezetesen, élethűen írtad meg történeted. Köszönöm, hogy felhívtad rá figyelmem. Kár lett volna nem elolvasni. Gratulálok!
Megírod, én hányadik olvasód vagyok?
Sok szeretettel: Matild
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2012-12-22 23:54:28

válasz Kőműves Ida (2012-12-18 22:07:50) üzenetére
Kedves Ida!

Szeretettel köszöntelek, mint a történet 5942. olvasóját! :)
Általában úgy vagyunk, hogy mindig csinálunk valami, és közben eszünkbe jut ez-az. Aztán megírjuk /vagy nem/. :D
Ne felejtsd el kulcsra zárni a mogyoró tortát, mert hajlamos "köddé válni", amit aztán senki sem látott!

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5352
Időpont: 2012-12-18 22:07:50


Kedves Judit!

Milyen jó, hogy elolvastam a novellád, majd megsütöm a mogyoró tortát karácsonyra, közben Vivaldit hallgatok, s talán leírom, hogy mi minden jutott eszembe közben...:)
Nagyon tetszett a novellád!

Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2012-03-18 00:32:50

válasz Millali (2012-03-15 00:32:46) üzenetére
Kedves Millali!

Téged is köszöntelek, mint ennek a történetnek az 5298. olvasóját. Talán a Te kedves hozzászólásod megfejtette ennek az alkotásnak a kimagasló sikerét...
Nagyon tetszik a "puha sállal betakargatott selymes szőrű kiscica, vagy egy pihe-puha madárka" hasonlat. Egészen elbűvöltél vele! :) Köszönöm, hogy ilyen kedvesen méltattad ezt a karácsonyi történetet.

Judit
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2129
Időpont: 2012-03-15 00:32:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Elolvastam a novelládat, és a hozzászólásokat is. Jó, hogy felhívtad rá a figyelmemet, mert nem biztos, hogy észre vettem volna. Megindítóan szép, és tiszta írás. Véleményem szerint azért szép,mert természetes érzésekből fakad. Mert világos gondolatsorát könnyen és érthetően lehet követni. Mert olyan érzéseket ír le -és fakaszt az olvasóból is - amelyeket mindenki ismer. Megindító, mert őszinte. A tortasütés ügyesen körbeöleli az alapos jellemábrázolásokat, a hiteles életmotívumokat. Olyan ez, mint amikor egy puha sállal takargatunk be egy selymes szőrű kiscicát, vagy egy pihe-puha madárkát. Nem látjuk, hogy mi van a sál alatt, de érezzük, hogy az valami csodálatos örömforrás. Az őszinte szónál, őszinte érzésnél - bármilyen egyszerűen is van leírva- nincs felemelőbb.
A tortát pedig valószínűleg megsütöm, mert én vagyok a "háziasszony" a családban.
Szeretettel:
Millali
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2011-06-13 23:13:54

Kedves Ági!

Úgy látom, hogy júniusban is bejönnek Neked a karácsonyi történetek! :)
Kellemes emlékek és finom mogyorótorta...
Köszöntelek, mint a történet 3839. olvasóját! :D
Talán a négyezrediknek valami ajándákot kellene küldenem, csak nem tudom ki lesz az, mert külsős olvasók nem írnak hozzászólást.
Köszönöm, hogy te írtál!

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-12-30 15:35:27

Kedves Zagyvapart!

Üdvözöllek, mint a Mogyorótorta 2878. olvasóját... :)
Ha meg tudnám fejteni, hogy mitől van ekkora sikere, mindig ilyet írnék.
Tavaly, pályázati nyertesként a 2009-es Ősz -Tél Holnap Antológiában is megjelent nyomtatásban.

Judit
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2010-12-27 11:00:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Megíndítóan szép karácsonyi történet, szinte éreztem a torta illatát, sőt még azt is felfedezni véltem, hogy mindez a szerzővel történt, de lehetséges, hogy ezt csak belemagyarázom, mindegy is. A írás nagyon tetszett.
Zagyvapart.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-01-04 12:32:38

Kedves Marietta!

Kívánom, hogy megfelelő mennyiségű mogyorótortához, és megfelelő mennyiségű jó irodalomhoz juss az idei évben is. Remélem tőlem is...
Köszönöm a hozzászólásodat és a szavazatodat :)

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-01-04 12:28:46

Kedves Arthemis!
Látom téged is elbűvölt ez a karácsonyi novella... :) Örülök neki, bár nem tudom megfejteni, hogy mi a titka, ami az egyik legolvasottabb novellámmá, és pályázati nyertessé teszi.
Köszönöm, hogy nemcsak elolvastad, hanem hozzászólást is írtál.
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8281
Időpont: 2010-01-02 22:49:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Szeretem a mogyorótortát, és az írásaid megédesetítik a perceimet.Írjál sok szépet nekem,nekünk ebben az évben is!
Szeretettel:Selanne
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2010-01-02 11:45:55

Tetszett a történet, élvezhetően írod le a jelen és a múlt eseményeit. A torta sütése sok olyan dologgal jár, ami időigényes, így lehet gondolkozni, emlékezni közben...és nagyon jól kihasználtad ezt a lehetőséget! A karácsonyi történetekben az is érezhető volt, hogy itt ez tényleg a szeretet ünnepe, és nem a pénzről szól...
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-01-01 18:01:31

Kedves Sankaszka!
Köszönöm,hogy nálam jártál. Örülök, hogy tetszett a karácsonyi történetem.

Judit
Alkotó
sankaszka
Regisztrált:
2007-06-16
Összes értékelés:
342
Időpont: 2009-12-27 19:50:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon tetszett,ez a szep alkotas,mely gondolatok,szepen megalkotva.Szivbol kivanok;Boldog Karacsonyt&Bekesebb&Vidamabb Boldog Uj Evet,Mindannyiunknak.B.U.E.K.2010.S.K.a messzi tavolbol...
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2009-06-10 11:28:33

Kedves Virág!

Nyáron is bejönnek a karácsonyi történetek? :)
Köszönöm, hogy olvastál. Én nagyon hiányolom a Te alkotásaidat!

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2006-01-24
Összes értékelés:
515
Időpont: 2009-06-08 17:55:41

Regota hianyolom a karacsoony igazi hangulatat es illatat. Ez az iras gyonyorul szellemes, romantikus es meghato. Koszonom.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2009-03-23 11:33:18

Kedves Aliz!
Köszönöm kedves szavaidat. Örülök, hogy egy véleményen vagyunk a szeretetről és azt is, hogy hozzászólásodból látom, hogy a novella kimondatlanul hagyott tanulsága "átjön".
Jó, hogy ismét nálam jártál.
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
82
Időpont: 2009-03-22 20:41:54

Kedves Judit!
Nagyon megindító írás. Elismerésem! Tetszik, hogy egymással párhuzamosan két történetet is végigkövethet az olvasó: a torta elkészítése és felszolgálása kapcsán a jelenkor karácsonyi ünnepének eseményeit, valamint a főhős visszaemlékezéseinek révén egy-egy emlékkép felvillantásával a régmúlt karácsonyok történéseit. Ezzel a technikával sikerült valóban színessé és élvezetes olvasmánnyá tenned a művet. Úgy vélem, a mai világban igazán nagy szükség van rá, hogy többet írjunk és olvassunk a Szeretetről, mert bár szeretetre mindenkinek szüksége van, sokan csak vágyódnak utána és nem hajlandóak tenni is azért, hogy ez az érzés beköltözzön az otthonukba és a szívükbe.

Aliz

Legutóbb történt

alberth bejegyzést írt a(z) Láttalak című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pipacsmező című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Abszurd bakancslista című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Újévi rókavadászat című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Kérdések címmel a várólistára

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Pipacsmező című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Múlt morózus árnyait átkozom című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Isten ott van című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Közel című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) A hold ágyában című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) In memoriam H. B. című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Fák vagyunk című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Mólón című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Mólón című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Strandon című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)