HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49071

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: Fortune BranaFeltöltés dátuma: 2008-12-24

Rábamese

Cyndra nagy mágus volt. Arbukanador, minden idők legnagyobb varázslójának elsőszülött fiaként örökölte atyja valamennyi képességét, s kitanulta mesterségének összes fortélyát. Hajh, más világ volna itt, ha Arbukanador nem esik el a Kígyókirállyal vívott csatában, s nem hagyja a világot gyermekére. Mert Cyndra bizony gonosz varázsló volt. Nem tisztelte sem a négy őselemet, a földet, vizet, tüzet, levegőt, sem az élőlényeket, a növényeket, állatokat. De legfőképpen nem tisztelte az embereket, sem akaratukat, sem érzéseiket. Korlátlan nagy varázslóhatalmával tengernyi fájdalmat okozott mindenütt, amerre járt, s elbizakodottságában azt hitte, ez így is marad, amíg világ a világ.

Győr királyfi és Lille, a szépséges hercegkisasszony kicsiny gyermekkoruktól fogva szerették egymást. Megfogadták szent esküvel, ha felnőnek, egy pár lesz belőlük, senki nem állhat kettőjük közé. Meg is pecsételték a frigyet pitypangból készült gyűrűvel, árvalányhajból szőtt fátyollal, liliom-koszorúval.
De ahogy nőtt, nődögélt Lille, s szépsége egyre vakítóbban tündökölt, megakadt rajta Cyndra szeme is. Egy napon palotájába csalogatta, s varázslattal a toronyba zárta a szépséges lányt. Hiába sírt, zokogott Lille, nem szabadulhatott. Hiába próbálta Győr királyfi előbb szép szóval, majd fenyegetéssel, fortéllyal kiszabadítani, rendre kudarcot vallott.

A hercegkisasszony naphosszat sírt, sírdogált a palota varázslattal körülvett termeiben, kért, könyörgött a varázslónak, engedje szabadon, engedje a szerelméhez, de hasztalan. Lassan-lassan kifogyott szívéből a remény, kihunyt szeméből a csillogás. Nyárra ősz jött, őszre tél, s a szépséges leány már csak árnyéka volt önmagának. Hajdan oly gyönyörű kék szemei megfátyolosodtak a sok sírástól, tűzpiros ajkai mosolyra már sose nyíltak. Szó el nem hagyta ajkát, némán bámult kifelé az ablakon, nézte a messzi erdőt, ahol szerelmével olyan boldogok voltak. Már nem hitte, hogy valaha találkozhatnak ők ketten.
De Győr királyfi nem adta fel. Újra meg újra visszatért, kért, ígérgetett, végül párbajra hívta a varázslót, hogy a kardok döntsék el, melyikük méltó a lány szerelmére. Cyndrát szórakoztatta a fiú állhatatossága.
- Hallod-e emberkölyök - mondta neki egyszer - mikor adod fel? Mikor hagyod abba, hogy Lille után sóvárogj? Mikor érted meg, hogy ő már az enyém?
- Soha, uram - felelte a királyfi komolyan. Soha! Ahogy a Rába folyó szüntelenül folyik előre medrében, sodorva magával kavicsot, hordalékot, faágakat, s meg nem állíthatja senki sem, úgy nem állíthat meg engem bármiféle hatalom vagy varázslat. Mert amíg élek, szeretni fogom Lille hercegkisasszonyt, és amíg szeretni fogom, harcolni is fogok érte.
A mágus éppen tréfás kedvében volt, nagyot villant a szeme, s azt felelte a legénynek:
- No hát, ha majd a Rába folyó vize megtorpan, s visszafelé folyik a medrében, akkor tiéd lehet Lille hercegnő, szabadon és örökre - s gonosz kacagásától visszhangzottak a termek, és odakint a kapu előtt a strázsák fázósan húzták össze magukon a kabátot.

Azt mesélik, fönn, a messzi északon, fekete köpenyes, ősz szakállú öregember járta az erdőt, léptei előtt földig hajoltak a fák, és sűrű sötét felhőgomolyok gyülekeztek a hegygerinceken. Mondják, hét nap hét éjszakán át teli zsákból zuhogott az eső, elmosva földet, sziklát, dombot, lankát, és színes réteket. Mondják, széles medrét elhagyva hömpölygött, zúgott alá a kék folyó, halálos öleléssel átkarolva élő és élettelen vidéket. A Rába szelíd vize rettegve torpant meg a vízözön előtt. Előbb csak megtorpant, aztán menekülőre fogta. Futott, futott, arra, amerről érkezett, visszafelé a medrében.
Így történt, másképpen, ki tudja? Nekem így mesélték a régi öregek. Hanem a történetnek vége nincsen még.
Győr királyfi boldog örömmel sietett a várba, aráját követelve e szavakkal:
- Lásd, a Rába folyó vize visszafelé folyik medrében, így teljesült a feltétel, szavadnak állj, uram. Azt ígérted, e napon Lille, a mátkám, enyém lehet örökre.
Szörnyű haragra gerjedt Cyndra, a gonosz, s felemelve varázsbotját, porrá akarta zúzni a vakmerőt. Ekkor hideg szél támadt, átzúgott a palotán, sarkig tárva ajtókat, ablakokat. Fehérszakállú, fekete ruhás öregember árnyéka magasodott az ajtóban, hideg pillantását Cyndrára szegezte, akinek a kezéből kiesett a varázspálca, s ő maga térdre hullott.
- Arbukanador - suttogta elszörnyedve a tömeg, de a látomás egy szempillantásnyi idő alatt eltűnt, sem őt, sem Cyndrát nem látta többé senki sem.

Győr királyfi várost alapított a két folyó találkozásánál, és sok-sok éven át boldogan éltek ott feleségével, számtalan gyermekük született, akik benépesítették a folyó mindkét partját.

Legendák születnek, legendák meghalnak. Aki akarja, elhiszi, aki nem, az nem. De annyi bizonyos, a Rába vize minden tavaszon szűkölve menekül visszafelé medrében a Mosoni-Duna piszkosszürke, haragos habjai elől.
Én magam elhiszem, mért ne hinném. Sok csuda dolgok történtek akkoriban, mikor még varázslók járták e földet, s tündérbocskort foltoztak a vargák. De ez egy másik történet. Majd máskor mesélem el.

Megjelent a: Tündértitkok - A Kisalföld nagy mesekönyve című könyvben (néhány napja)

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5141
Időpont: 2009-05-15 22:55:24

Igazi "népmesét" írtál. Nem csodálom, hogy beválogatták a kisalföldi mesék közé.
Alkotó
Fortune Brana
Regisztrált:
2007-01-24
Összes értékelés:
11
Időpont: 2008-12-27 19:43:41

Én csak most jutottam hozzá, hogy, beleolvasgassak. Nekem is nagyon tetszik Tündér Rózsa története, különösen a tanulsága. És Tiringer Tündi is szép mesét írt. De a legnagyobb meglepetést a sok gyönyörű (gyerekek által rajzolt) kép szerezte, meg az egész könyv nagyon igényes, hozzáértő és gondos összeállítása. Ritka manapság az ilyen - igazán gyerekeknek való - könyv (kár, hogy olyan drága). Büszke vagyok rá, hogy éppen egy ilyenbe sikerült bekerülnie a mesémnek.
Gratulálok nektek!
Szeretettel:
Fortune Brana
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2008-12-27 16:26:53

Tetszik a meséd, a könyvben is olvastam.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5401
Időpont: 2008-12-27 09:52:59

Szia!
Gratulálok a mesédhez és, hogy bejutottál a Kisalföld mesekönyvébe!
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Két temető II. befejező rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Két temető című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Válasz címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Boldognak lenni... című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Újra címmel a várólistára

Klára bejegyzést írt a(z) Az én napom című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Nyelvem című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Nyelvem című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Nyelvem című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Égei-tenger címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Nyelvem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Krémesség című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Rózsa lakodalom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Két temető II. befejező rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)