HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48379

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: GunodaFeltöltés dátuma: 2008-12-28

Elkaptalak


Most megvagy, Kapitány! Elkaptalak! Nem szaladhatsz tovább előlem, nem menekülhetsz munkába, levelezésbe, tárgyalásba, tőzsdézésbe, családozásba. Le fogsz ülni végre, és meg fogsz hallgatni. Itt és most nem véd meg a képernyő üvege és a távolság. Ha kell, erővel tartalak itt! Rád fonódom, mint valami folyondár. A székedhez kötözlek. Szelídnek látszom, de nem vagyok szívbajos!
...Kinevetsz? Hogyan is kényszeríthetne egy magamfajta, minden téren törékeny kis nő bármire egy magadfajta, veszedelmesen okos, sokat próbált fickót? Nem a karom erejével: azt remélem, a szavaimmal.
Ez már érdekel? Várakozón süppedsz a faragott bársonyfotel ölébe, arcodon cápamosoly, ravaszkásan hunyorító pátriárka-szemedben fél élet bánata és bölcsessége. Magabiztos vagy, mint mindig. Azt gondolod, nem mondhatok neked újat. Érhet még meglepetés.
...Nem, közös ügyünkről most egy szót sem! Eleget rimánkodtam már miatta. A magam kockázatát vállaltam. Kártyáimat a kezedbe adtam. Ha nem használod őket, lelked rajta! Belefáradtam. Megelégeltem. Szégyellem.
...Akkor mit szeretnék? Beszélgetni. Rólad és rólam.
"Kapcsolattisztázás." - azt hiszem, így nevezik a szakemberek. Vigyorogsz. Hat szemeszteren át hallgattál pszichológiát. Nem lesz könnyű dolgom.
Ne félj, nem lesz itt semmiféle csajos nyavalygás! Nem kell az órádra sandítanod sem. Hamar végzek.
...Barátomnak tartalak. Rábólintasz. Te is? Köszönöm.
...Virtuális vagy valóságos? Hallgatsz? Oké, nem faggatlak! Erre én sem tudnám a választ. Hiszen alig találkozunk a monitor otthonosan fénylő négyszögén kívül.
...Hogy mit is akarok mondani? Mindjárt, csak összeszedem a gondolataimat! Nehéz rendet teremtenem ebben a felzaklatott állatkertben. Vagy ebben a zajongó óvodában.
Hallgatok. Nézel. Ügyelek rá, hogy ne reszkessen a kezem. Nézed arcomon az elmosódott szeplőpettyeket, szlávos, sötét szememet, hetyke kis mellem vonalát, lábszáramon az ekcéma parázsfoltjait. Tetszik? Bár így lenne...
Nem, nem vágyom szeretőre! Ha úgy akarnám, már lenne. Vékony aranykarikát hordok az ujjamon. Vállat vonsz: sosem voltál szívbajos!
Tudom, és te is tudod, hogy egymást csipkedő, könnyed játékaink a szavakkal korántsem annyira ártatlanok. Hogy csak a kezedet kellene kinyújtanod? Nekem is. Egyikünk sem teszi. És ez most így van rendben. Nem erről beszélek...
...Hát akkor? Valami egészen másról! Hogyan fejezzem ki, hogy ne tűnjek komplett idiótának?!
...Szóval, tudod, nekem soha sem volt apám.
...Ne beszéljek marhaságokat? Megmutattam a fényképét? Igen, emlékszem: a gyönyörű, fiatal apukám, ölében a gyönyörű, fiatal anyukámmal. Eljegyzési fotó. Vadászat előtt, vadászat után. A vadász fiút akart: saját kicsinyített mását. Az első kudarc. Talán megbocsájthatatlan. Mindenesetre kezelhetetlen. Csak fizikálisan állt mellettem. A gondolatai rejtve maradtak. Sohasem tanított. Nem volt mit átadnia.
...Persze, hogy szeret.... A maga módján. Ha ő veszi fel a telefont, nem tud mit mondani nekem. Én sem neki. Inkább kérem az anyámat. Megkönnyebbül. Idegen test vagyok a testéből.
Hallgatsz? A fiadra gondolsz, aki talán túl korán született, és az unokáidra? Hogy ők is...? A lányod más. Az apaságra is meg kell érni. Hát még az apatigrisségre!
...Emlékszel a szilveszter éjszakára, amikor egy pohár tokajit koccintottam a monitorhoz? Némi pezsgővel az agyadban, hugidnak szólítottál. Lecsaptam a szóra. Testvér híján. Azóta nem hívtál így. Véletlen?
...Nem, nem kívánom, hogy örökbe fogadj! Virtuális tesóra sincs szükségem. Mihez kezdenék vele?
...Hogy mit is akarok?
Valakit, aki nem formálható anyagként, hanem tanítványként tekint rám? Valakit, aki megtart választott utamon, ha kell, könyörtelen fenékbe rugdosással? Valakit, aki elhiszi, hogy szikrát leheltek belém Odafentről? Valakit, aki szárnyakat szerel a lapockámra, és, ha kell, visszahúz a földre?
...Mestert? Testvér-barátot? Társat az aprócska teremtésben?
Összevissza beszélek, tudom. Megszokhattad. És talán értesz is engem. Te ne értenél? Művész létedre?
...Igen, ez komoly feladat. Kihívás! Azt úgyis szereted.
Extra adag nyitottság és humor, bölcsesség és érzés, erő és empátia szükségeltetik hozzá.
Sokszor azt gondolom, neked bőven mérték mindezt. Máskor meg nem értem, mi a fenét látok benned!? Vagy beléd...
Nem szólsz. Talán mérlegelsz magadban, olyan közgazdászosan... Bevétel és kiadás. Befektetés és nyereség.
Hadd segítsek! Elmondom, mit nyerhetsz: együtt csüggedéseket és együtt röhögéseket. Bizalmat és elfogadást. Őszinteséget és elcsendesedést. Ledobott maszkokat. Elengedettséget. Na?
A kártyák újra a te kezedbe kerültek. Pedig nem akartam. Igen, kicsit félek. Nem, inkább nagyon.
...És hallgatlak.



2008. május 26.

Kísérleti jelleggel tettem fel ezt az írást. Többek szerint unalmas és érthetetlen. Akiket érint, azok nem találták annak... Kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2007-06-14
Összes értékelés:
315
Időpont: 2010-07-15 16:36:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kaptál egy ötöst. A hangulata, az összeszedettsége, szétszórtként feltüntetettsége ennek a műnek az igazi értéke. A benne megbúvó magvas gondolatok pedig értőknek önmagukért, s önmagukról beszélnek. Gratula!
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
706
Időpont: 2009-04-16 21:53:15

Kedves Judit! Igazad van az apákat és az apapótlékokat illetőleg. És abban is, hogy minden kapcsolat folyamatos mozgásban van.
Köszi, hogy olvastál és értékeltél! :)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2009-04-15 16:52:45

Kedves Gunoda!
Írásod egy pillanatnyi hangulat lenyomata, mint egy vers prózában.
Ezekkel az apákkal sok a baj. Fúkat szeretnének, ha nem kapják meg, sértődötten távol tartják magunka a lányaiktól / a jobbik esetben...a sokkal jobbik esetben/, ha megkapják a fiaikat, akkor meg a lányukat imádják. Két fiam van és egy lányom, tudom mit beszélek.
Az apa pótlék meg olyan, mint minden pótlék: nem az, aminek látszik.
Az írásod nagyon személyes, és szenvedélyes, de cseppet sem érthetlen.
Minden kapcsolat fejlődik, és az idő nagy rendező, sokszor elrendező :).
Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8394
Időpont: 2008-12-31 09:30:49

Tedd meg nyugodtan, nincs levédve, és számomra hízelgő!!! Csak pontosan idézd, tudod: klasszikusoktól vagy pontosan, vagy sehogy. (De hülye vagyok!)
BUÉK -én
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
706
Időpont: 2008-12-30 17:38:40

Köszönöm a hozzászólásotokat! Mindannyiótoknak igaza van... nehéz történet, bár azóta az illetővel félig-meddig dűlőre jutottam. Egész sikeresen, igaz, időnként azóta is újra kell értelmeznünk a kapcsolatunkat. De talán pont ettől izgalmas! :))

Bödön, nagyon tetszett ez a mondatod: "Az élet hülye, öntörvényű és értelmetlen." Engedelmeddel, még használni is fogom!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2008-12-30 17:34:44

Szia!
Unalmas és érthetetlen? Annak, aki az, annak biztosan.:-) Vannak emberek, akiknek a sci-fi azt jelenti: űrlények, lézerfegyver, galaktikus háború, mert ez az izgalom. Vannak akiknek pedig azt jelenti: tudomány, jövő, érdekesség. Vannak, akiknek a romantika egyenlő az émelygős érzelgősséggel, és vannak, akiknek a legszebb dolog. Ennyit a véleményekről.
Írásod elemi erővel hatott rám. Minden szava, minden mondata érthető. Nagyon sokrétű írás. Mindenki megalálja magának azt a részt, amelyet átélt már, ha ugyan valóban átélte.
Csak gratulálni tudok hozzá.
Üdv.
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5357
Időpont: 2008-12-30 14:35:29

Kedves Gunoda!
Értelek! Túlságosan is! Most elárulom egy titkomat, nekem van egy virtuális öcsém, több mint egy éve. Mégis az a véleményem, hogy a virtuális kapcsolatok nem mindig azt mutatják amit érzünk és amit szeretnénk szükség van ovatosságra... tapasztalatból mondom. Bocsi, hogy ilyen hosszú voltam.
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8394
Időpont: 2008-12-30 08:37:55

Ez egy kifejezetten izgalmas, önmarcangoló vallomás. Miről is? Egy kapcsolatról, amelynek minden realitás szerint sokkal szorosabbnak kellene lenni, sokkal bensőségesebbnek. Ám az élet tojik a realitásokra. És tojik az álmokra is. Az élet hülye, öntörvényű és értelmetlen.
Szia: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2008-12-29 11:34:59

Szia!
Kétszer is elolvastam, és bár nem vagyok érintett, úgy gondolom, hogy értem. Legalábbis azt hiszem. Aztán lehet, hogy az én értelmezésem más, mint ahogy te gondoltad, de szerintem nem unalmas, jó, hogy föltetted.
Szeretettel: Rozália

Legutóbb történt

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Scherika alkotást töltött fel A szél... címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) XXI. századi ballada című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megjött az éj című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Időspirál című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) 36b. SZONETTKOSZORÚ - Hajnalokban kerestelek című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

Zagyvapart bejegyzést írt a(z) Időspirál című alkotáshoz

Zagyvapart bejegyzést írt a(z) Ötven éves találkozó című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)