HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44954

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2008-12-30

Bubu és az oszlopszent

Egyszer, egy szép napon azt mondta Totó Bubunak: mondd Bubu, voltál te már Indiában?
-Többször is, -legyintett Bubu. -Miért kérded?
Egy Váci utcai káváház nyitott teraszán üldögéltek, Totó takaros öltönyben, pörgekalappal a fején, Bubu pedig, ahogy szokott öltözködni nyári nap délelőttjén, farmerban, elnyűtt bordó szvetterben, ballonkabátban.
-Elő, vagy hátsó Indiában?
-Előindiában.
-Az baj, -sumákolt Totó borús arccal. -Akkor nem találkozhattál oszlopszenttel!
Bubu felvonta a szemöldökét, harákolt, de nem köpött a kávézó kövére. Visszanyelte, ami feljött, és ivott rá egy korty kávét.
-Mert, -folytatta Totó, -az oszlopszent meg tudja mondani minden kérdésre az igazit, ami nem kamu.
-A lelki izékre is?
-Igen, persze a lelkiekre is.
-De nekem nincsenek lelki izéim.
-Most még nincsenek, -rázta a fejét Totó. -Menj csak el oda, keresd meg az oszlopszentet és majd lesznek.

Így történt, hogy Bubu fogta magát, és elment hátsó Indiába. Egyenesen Burmában kötött ki, és egy dzsungel szélén összetalálkozott az oszlopszenttel. Az oszlopszent karcsú oszlop legtetetjén álldogált, mögötte félkörívben vad délszaki növényzet hullámzott, míg eminnenfelől, amely felől Bubu jött, kontrasztosan sárgállott a sivatag homokja. Bubu emlékezett olvasmányaiból, hogy egy hosszú karóval meg kell vakarni az oszlopszent hátát, Jelky András is így tett az ő oszlopszentjével. A bot ott hevert a gyér fűben Bubu lábánál. Felemelte, megvakarta az oszlopszent hátát, illedelmesen pukkantott egyet, és köszöntötte őt. Az oszlopszent nem válaszolt, felszegett fejjel mereven állt pipaszár lábain. Sovány testét csak ágyékkötő fedte, az is alul volt, a teste alfelén.
Bubu ráismert hirtelen: ez Barbara, a szőke copfos kislány, akivel együtt járt a Budafoki úton óvodába. Emlékezett: Barbara nagyon aranyos kislány volt, és vele különösen kedves. Kérdések tolultak fel ajkán, és úgy, ahogy törtek felfele, ki is mondta azokat.
-Ó oszlopszent, aki Barbara vagy te, hogy kerülsz ide, te?
Az oszlopszent hallgatott.
-Ó, oszlopszent, -mondta Bubu, -tekints le rám onnan a magasból, ide le a földre, ahol én állok.
Az oszlopszent hallgatott.
-Barbara, -kérlelte Bubu az oszlopszentet, -vesd felém szép szemednek sugarát. Hiszen mi barátok voltunk!
Az oszlopszent hallgatott, nem válaszolt.
Bubu tűnődött egy sort azon, mi lehet ez? Aztán elment a bokrok közé könnyíteni magán. Amikor visszatért ismét megpróbálta szóra bírni az oszlopszentet.
-Mit kell tennem, ó szent ember, hogy szavadat megkaphassam?
Az oszlopszent az oszlop tetején messzire nézett, ajkán nem csordult a szónak édes méze.
-Nagyon messziről jöttem, -mondta Bubu, csak úgy maga elé motyogva. -Erőfeszítéseim tehát, hogy úgy mondjam, arra vonatkozólag, hogy szavadat bírjam, meddőek maradnak?
Megismételte kiáltva, mert azt hitte, Barbara hallása a dzsungelben töltött évek hosszú során megromlott:
-Ó, kislány, hát nem méltatsz válaszra? Nem tekintesz le áldozatomra?
Az oszlopszent hallgatott.
-Sorsod az én sorsomat keresztezte egyszer, -mondta Bubu. -Emlékszel? Meghúztam egyszer a copfodat a Budafoki út 31-ben, amaz óvodában, ahová te és én együtt jártunk, és ahol boldogok voltunk, és te akkor, amikor én a te copfodat meghúztam, rámnevettél. Hajóinknak el kell é vitorlázniok egymás mellett, mintha a tied észak zord fokánál haladna elfele a jeges áramlatban, az enyém meg a déltengerek langyos, üde vizén zöld szigetek árnyékában izegne?
Az oszlopszent fent nem válaszolt.
Akkor azt mondta Bubu, aki művelt volt és négy nyelven beszélt:
-Nirvána.
Megmozdult fenn az alak, aki Barbara volt. Összerázkódott, szája remegett. Lesütötte szemét, lenézett Bubura. Bubu vaskosan, borostásan állt a sárgásbarna fövenyen, bordó szvettere a térdét verte, ballonkabátja szárnyai két oldalt lelógtak a porba. A nap perzselő heve ellen fekete férfiernyőt tartott a feje fölé. Megvakart egy gennyesedő pattanást a jobb járomcsontja környékén göndörödő szőrzetben. Az oszlopszent látta Bubut, ahogy Bubu kéjesen vakarózik. Kiegyenesedett ismét, arcáról eltűnt az érzelem. Ajka megnyílt és egyetlen szó gördült le róla súlyosan, vastagon:
-Nirvána.

Több beszéd aznap nem esett. Sőt, a következőn se. Harmadnap taxicub érkezett Bubuért, felvette, s elvitte a legközelebbi repülőtérre. Egy igen kicsiny kétmotoros géppel Bombaybe repült, onnan pedig egy naggyal Londonba. Bubu egész úton hallgatott, csak a nagy fekete ernyőt tartotta a feje fölé. Még az óriásgépen is ernyője kerek sátra alatt üldögélt, hiába mondták utastársai és a crew, hogy itt már összecsukhatja.
Végre, nagysokára leszállt a gép Ferihegyen. Az utasváróban Bubu összefutott Totóval. Összeölelkezett a kicsi kövér és a nagy vaskos, aztán Totó megkérdezte:
-Mondd csak, választ kaptál kérdéseidre?
-Nirvána, -morogta Bubu és mennyei élvezettel a földre köpött, örvendezvén, hogy végre hazai földre köphet.

Mentek aztán, a kicsi kövér kackiás pörgekalappal a fején a nagy vaskos fekete férfiernyője alatt, mentek egymásba karolva, míg alakjukat el nem nyelte a fényözön, a sötétség, az Alpok szikrázó hava, a tenger örök kékessége, az alkony és a napsugár.

(Mekkora nagy, genny marhaság ez!)


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2009-01-02 09:17:24

Kedves Panka! Köszönöm, tényleg kellenek. Nálam azt hiszem ez túlteng, BUÉK -én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2009-01-02 09:15:28

Azt hiszem, talán magamat fricskázom. Utalnék az utolsó nem zárójeles mondatra, a tenger kékességére, stb. és a záró, zárójeles mondatra. Örülök, hogy így látod (látjátok) -biztos van benne mélyebb tartalom, bár én csak ökörködtem. De Bubu és Totó figuráját kedvelem (az Anyuka és a szellemekben már írtam róluk) Majd még visszatérek e két figurához, ezer kalandjuk motoszkál a fejemben.
Üdvözlettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2009-01-01 12:32:30

Köszönöm, kedves Panka, BUÉK neked is!!! Üdv: én
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5348
Időpont: 2009-01-01 12:24:09

Kedves Bödön!
Néha kellenek a marhaságok és ez most pont kapóra jött! BUÉK!
Barátsággal Panka!
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2009-01-01 09:19:00

Köszönöm matyi, tudtam, hogy Rád is számíthatok! -én
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-26
Összes értékelés:
234
Időpont: 2009-01-01 08:10:15

Zakkant vagy, de így is/ezért is szeretünk. Várom a további lököttségeidet. - matyi
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2008-12-31 20:36:16

De jó vagy Gunoda! Ha nirvána, hát nirvána. Oszt le van az egész... De klassz így is, és BUÉK! -én
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
707
Időpont: 2008-12-31 17:09:45

Ez tényleg egy kapitális ökörség! Nem gondoltam volna, hogy H.B. kalandjai után még meg tudsz lepni... Egyébként meg "nirvána". :DDD
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2008-12-31 13:18:08

Jaj, de aranyos vagy Eszti! Látom nem kell a szomszédba menned, Neked se egy kis svihákságért! BUÉK -én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7440
Időpont: 2008-12-31 10:39:55

Még hogy Bubu és Totó kitalált személyek! Elromlott a házunk előtt a világítás, és mivel az áramszolgáltató nem akarta megcsinálni, kénytelen voltam fölmászni az oszlopra. Egyszer csak odajött egy borostás, bordó szvetteres, ballonkabátos alak, és ezt mondta nekem:
"Ó oszlopszent, aki Barbara vagy te, hogy kerülsz ide, te?" furcsálltam, mert sosem láttam az illetőt, de gondoltam, ha már megszólított, illene valamit válaszolnom, azért azt mondtam neki, hogy nirvána.:):):)
Félretéve a viccet, szerintem szükség van ilyen írásra is, pláne Szilveszter napján.
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2008-12-30 15:00:52

Hát az egész történet, ezzel a hülye Bubuval, aki szörnyen gusztustalan alak. Emberi persze nagy gusztustalanságában, azonban mégis..."az".
És a történet se komplett, Bubunak egyetlen története sem komplett. Totóval kiegészítve nem is lehet. Ők képviselik a "nirvánát" a mi világunkban, -de ez nekünk, okos, komoly, megfontolt embereknek szörnyen hülyén jön át. Ezért kívánkozott oda az utsó, zárójeles mondat. Mintegy önkritikaként, Bubu és Totó ugyanis kitalált személyek.
Köszönöm, hogy itt jártál!
Szia: én
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2008-12-30 14:45:41

ezt nem értem a végén: "Mekkora nagy, genny marhaság ez!"

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) fOrdítva című alkotáshoz

Delory Nadin bejegyzést írt a(z) Az írás nekem című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Élekvesztő című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Univerzum című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Segélykiáltás címmel a várólistára

festnzenir bejegyzést írt a(z) Apeva című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Strandolók című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Szellők szárnyán jöttem című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/19 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/19 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) fOrdítva című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Strandolók címmel a várólistára

Hegedüs Andrea alkotást töltött fel Apeva címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)