HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1871

Írás összesen: 48710

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum
Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Liz ReedFeltöltés dátuma: 2009-01-17

Godot

Most várok. Napjaimat ez a lázas epekedés tölti ki, ez a "mi lesz már?" érzés. Várok. Száz ágra süt kinn a Nap, de a szobában kuksolok, gépelek, és mindenekfelett várok. Nem tudom, mi lesz, de más lesz. Valami teljesen új, valami eget rengető, valami titokzatos, valami csodálatos... és félelmetes is. Félelmetes, hogy nem tudom, milyen lesz.
Igazából régóta várok rá, és kicsit olyan ez, mintha valamifajta Godot-t várnék én is. Godot, aki mindig jön, de sosem érkezik meg. Tartok a Godot-tól, az én saját, személyre szabott Godot-mtól. Örökké vizslatom, hogy mikor tűnik elém, és örökké elbújok, hogy, ha jön, ne vegyen észre.
Nagyon magányos vagyok itt. Sokan vannak, de ők is mind a saját Godot-jukra várnak. Nincs időnk beszélgetni, de azt tudom, hogy az ő Godot-juk nem olyan, mint az én Godot-m, mégis... ők is nagyon félnek tőle. Néha látom őket, ahogy titokban elbújnak. Akkor nem vagyok annyira magányos, akkor tudom, hogy valahogy mindannyian hasonlítunk. A félelem összeköt bennünket. Olyankor odamennék, megfognám a kezüket, mindnek a kezét, és nagyon halkan azt suttognám: "Ne félj, ne félj, Godot eljön, csak ki kell várni!". Megszorítanám a karjukat, hogy érezzék, hogy ott vagyok. De aztán sosem megyek oda, félek, hogy elszalasztanám a Godot-mat, aki sosem jön el. Magányosak vagyunk így mindannyian, és várunk.
Minden napban van egy pillanat, amikor szinte látom Godot-t feltűnni. Nagyon megörülök, aztán hideg járja át a testem. Úgy érzem, még nem vagyok kész, hogy fogadjam őt, még nem öltöztem fel ünneplő ruhába, az arcom nem mostam meg vízzel, és mintha cipőm talpa is lejárna kicsit, és jaj, mit fog ehhez szólni Godot? Aztán nem pillantom meg mégsem, és mikor végig nézek magamon, meglátom, hogy ünneplő ruhát viselek, de azon már túl régi az út pora, arcom megmostam, de csak koszban fürödtem, és bár cipőm talpa nem jár le, túl nagy rám, és nem tudok lépni benne. Egy helyben maradok, és várok. Godot-ra. Egyszer majd eljön. Addigra új ünneplő ruhám lesz, tiszta leszek, és akkora cipőt fogok hordani, amekkora éppen az én lábamra való.
De addig is, várok.

és Godot megérkezett

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-07
Összes értékelés:
60
Időpont: 2009-05-14 07:08:38

Sokat kerestem: mi a "szeretet" ellentéte... és... ma ott tartok, hogy (nekem) a félelem az.
Ha szeretek: vagyok, teszek, élek, lüktetek, ... merek.
Ha félek: nem merek, várok, pótcselekszem, reményekedek

Godot-t vagy God-ot várom?

Írok, és bajom van az írással... Mert pót-dolog.

Odamennék, megölelném, megfognám a kezét... de nem merem. Mert... félek (mitől? mindegy... félek!)

Írás és szavak helyett: http://www.youtube.com/watch?v=jedd2FiZTqM

Hajnalodik... olvastalak. Írtam is.

Megyek... teszek... pakolok... holnap útra indulok.
Nem, nem várok... megyek!

Citron
(És megnyomom a "Mehet" gombot)
Alkotó
Lenabuci
Regisztrált:
2009-01-11
Összes értékelés:
259
Időpont: 2009-01-25 20:13:12

Köszönöm, hogy gondolkodásra késztettél! L
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12564
Időpont: 2009-01-18 19:42:55

Ilyen egy hűséges reménykedő-várakozó. De vigyázz, nem tudhatod, jó lesz-e, ha eljő, vagy jobb lenne inkább sosem látni. (Lásd Pankát!)
Szeretettel: Kata
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5358
Időpont: 2009-01-18 16:20:15

Szia!
Tetszett az írásod. Talán nekem is van Godot-om? Nem tudom. Talán olyan lehet mint a hazug remény amely mindig igér, de sosem teljesül. Nekem ez jött le. Gratulálok írásodhoz!
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Perzselő idő című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Perzselő idő című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Horgász Feri horror álma című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ma csak egy sóhaj című alkotáshoz

Futóinda bejegyzést írt a(z) Utolsó kérés című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Horgász Feri horror álma című alkotáshoz

Futóinda bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/8 című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/2 című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/1 című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

Csonka Mária bejegyzést írt a(z) Életképek című alkotáshoz

Csonka Mária bejegyzést írt a(z) Úttalan utakon című alkotáshoz

Csonka Mária bejegyzést írt a(z) Te vagy az című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)