HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1898

Írás összesen: 49575

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2020-02-11 09:39:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Liz ReedFeltöltés dátuma: 2009-01-17

Godot

Most várok. Napjaimat ez a lázas epekedés tölti ki, ez a "mi lesz már?" érzés. Várok. Száz ágra süt kinn a Nap, de a szobában kuksolok, gépelek, és mindenekfelett várok. Nem tudom, mi lesz, de más lesz. Valami teljesen új, valami eget rengető, valami titokzatos, valami csodálatos... és félelmetes is. Félelmetes, hogy nem tudom, milyen lesz.
Igazából régóta várok rá, és kicsit olyan ez, mintha valamifajta Godot-t várnék én is. Godot, aki mindig jön, de sosem érkezik meg. Tartok a Godot-tól, az én saját, személyre szabott Godot-mtól. Örökké vizslatom, hogy mikor tűnik elém, és örökké elbújok, hogy, ha jön, ne vegyen észre.
Nagyon magányos vagyok itt. Sokan vannak, de ők is mind a saját Godot-jukra várnak. Nincs időnk beszélgetni, de azt tudom, hogy az ő Godot-juk nem olyan, mint az én Godot-m, mégis... ők is nagyon félnek tőle. Néha látom őket, ahogy titokban elbújnak. Akkor nem vagyok annyira magányos, akkor tudom, hogy valahogy mindannyian hasonlítunk. A félelem összeköt bennünket. Olyankor odamennék, megfognám a kezüket, mindnek a kezét, és nagyon halkan azt suttognám: "Ne félj, ne félj, Godot eljön, csak ki kell várni!". Megszorítanám a karjukat, hogy érezzék, hogy ott vagyok. De aztán sosem megyek oda, félek, hogy elszalasztanám a Godot-mat, aki sosem jön el. Magányosak vagyunk így mindannyian, és várunk.
Minden napban van egy pillanat, amikor szinte látom Godot-t feltűnni. Nagyon megörülök, aztán hideg járja át a testem. Úgy érzem, még nem vagyok kész, hogy fogadjam őt, még nem öltöztem fel ünneplő ruhába, az arcom nem mostam meg vízzel, és mintha cipőm talpa is lejárna kicsit, és jaj, mit fog ehhez szólni Godot? Aztán nem pillantom meg mégsem, és mikor végig nézek magamon, meglátom, hogy ünneplő ruhát viselek, de azon már túl régi az út pora, arcom megmostam, de csak koszban fürödtem, és bár cipőm talpa nem jár le, túl nagy rám, és nem tudok lépni benne. Egy helyben maradok, és várok. Godot-ra. Egyszer majd eljön. Addigra új ünneplő ruhám lesz, tiszta leszek, és akkora cipőt fogok hordani, amekkora éppen az én lábamra való.
De addig is, várok.

és Godot megérkezett

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-07
Összes értékelés:
60
Időpont: 2009-05-14 07:08:38

Sokat kerestem: mi a "szeretet" ellentéte... és... ma ott tartok, hogy (nekem) a félelem az.
Ha szeretek: vagyok, teszek, élek, lüktetek, ... merek.
Ha félek: nem merek, várok, pótcselekszem, reményekedek

Godot-t vagy God-ot várom?

Írok, és bajom van az írással... Mert pót-dolog.

Odamennék, megölelném, megfognám a kezét... de nem merem. Mert... félek (mitől? mindegy... félek!)

Írás és szavak helyett: http://www.youtube.com/watch?v=jedd2FiZTqM

Hajnalodik... olvastalak. Írtam is.

Megyek... teszek... pakolok... holnap útra indulok.
Nem, nem várok... megyek!

Citron
(És megnyomom a "Mehet" gombot)
Alkotó
Lenabuci
Regisztrált:
2009-01-11
Összes értékelés:
259
Időpont: 2009-01-25 20:13:12

Köszönöm, hogy gondolkodásra késztettél! L
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12581
Időpont: 2009-01-18 19:42:55

Ilyen egy hűséges reménykedő-várakozó. De vigyázz, nem tudhatod, jó lesz-e, ha eljő, vagy jobb lenne inkább sosem látni. (Lásd Pankát!)
Szeretettel: Kata
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5415
Időpont: 2009-01-18 16:20:15

Szia!
Tetszett az írásod. Talán nekem is van Godot-om? Nem tudom. Talán olyan lehet mint a hazug remény amely mindig igér, de sosem teljesül. Nekem ez jött le. Gratulálok írásodhoz!
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) egy lépés a csend felé című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Ábrányi Emil: Ne sértsd meg / Beleidige nicht című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ábrányi Emil: Ne sértsd meg / Beleidige nicht című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szabad-e hallgatni? című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Ábrányi Emil: Ne sértsd meg / Beleidige nicht című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Erdélyi János: Késő tavasz / Später Frühling című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) egy lépés a csend felé című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Szabad-e hallgatni? című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Meddig tart a csend című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Egy-két kerékkel című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) egy lépés a csend felé című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Meddig tart a csend című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A nyolc boldogság 3. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) egy lépés a csend felé című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A nyolc boldogság 2. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)