Össze kavarodtak a nap, és a csillagok,
Hol a napfényt látom, hol a hold ragyog.
Szivárvány színeit a napsugár bontja
De jönnek a csillgok, s ragyognak rajta.

Bolond ez a világ benne élek én is,
Lassan összeolvad a csillagos ég is.
Holdanyó megjelent a szikrázó égen,
Napsugár csillan az éj sötétjében.

Hold anyó! Mért ragyogsz? Mond, most miért nevetsz!
Nem a napsugárban, máshol van a helyed!
Mond meg nekem kérlek, nappal mért ragyogsz?
S mi lesz velünk éjjel, ha elhagyod csillagod?

Bolond ez a világ! Végképp felborult!
A nap és a hold kergetőznek vadul.
Nem tudom most mi van, nappal, vagy éj?
Vagy csak én álmodom? Csalóka az éj?

Bűvös játékot játszik a holdanyó velem!
Lassan elveszítem a józan eszem!
Persze! Csak így lehet! Megtréfált az éj!
Reggel felébredek, s az álom véget ér.