HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47187

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Koós AttilaFeltöltés dátuma: 2009-02-18

A cigány, a magyar, meg az Isten



Bábelben szakadt meg az Isten kebelében a türelem fonala.
Szomorú nap volt, az emberek szemeiben hiába égett cinkos fénnyel a gőg, Isten tenyerében árkokat vetett a fájdalom. Fenn könnyes ég támaszkodott a borús dombok határaira. Neszezett a lég, sírón, mint borjú az ólban ünnep előtt. Istennek hitte magát egy nemzet, vérzett az égbolt alja értük minden naplementekor. Épült a fal s a nép nem vette észre, hogy elhitették: hogy szembefordították saját jóakaratú sorsával.
Az éjben fekete volt mindenki. Fekete az arc, fekete a szó, csak a tenyér fehéredett a kőpor érdes érintésében. Bábel nyüzsgő termeszei fölött halk szaván dézsmált az úr ajándékokat...
- E nemzet, mit kigondolt, véghez is viszi ...
Fájt az Istennek a hűtlenség. S nem az őhozzá hűtelen szívizom fanyar ütése fájt, de látta a téglákat kulcsoló ujjak lenéző, fölényes érintését egymás iránt. Repedező, foszló áldozat hasadt hajnalról hajnalra egy nemzet szívén.
Szóban öltek a nyelvek az idő mámorában, szóból égtek a sebek az éj vánkosán, a nap üstökén. Valami épült ellene, s valami romlott ellene. Minden tégla alá a habarcs közé átok szorult: a társát becsmérlő szó.
Egy mindig magasabban volt, egyesek mindig több felelősséget képzeltek vállaikra, egy mindig ...több volt, mint a másik...és épült a fal. Miért? Kinek?
Szemben kínálta magát még sorvadó, de békéltető leveivel a szőlő vért fakasztó parcellás izom, körben nyúltak halni a dús nedvű szárak, az életadók s komoly szemű barmok álltak fenséges testükkel áldozati oltárra...így történt.
Fuldoklott aznap a város, azt hitték, hőség rontja a szellemet, pedig iszonyú volt Isten szava: összezavarom a nyelveteket, hogy ne értsétek egymás szavát s a torony el ne készülhessen...
Elszéledt a nép, a falakból por lett, a fájdalom mesévé változott.
Isten nap, mint nap letekint a földre, s megremeg szempilláján a szánalom.
Megbántam, mit az emberek ellen cselekedtem ...
S a kezek markolják a téglákat, falakat húznak. Kőportól fehér tenyérrel, de egy mindig a másik fölött, egyesek midig a másik fölött, és ha értik is egymás szavát, a habarcs nem tart, nem köt. Sem vér, sem könny, sem imádság nem tart egyben, ha a lelkek zavarodnak össze.
Bábelben akadt el az Isten türelmének szekere, de a tornyok ...a tornyok árnyékát bennünk húzzák kőporos tenyerek.
Inkább húzzunk hidakat. Macskaköveket rakjunk a másik megtévedt lépései elé.
Nem megy másként, jónak kell lennünk. Jobb munkásoknak.

Ricsinek barátsággal

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2009-02-20 20:14:16

Művészien megírt sorok, tetszik
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Koós Attila
Regisztrált:
2008-07-20
Összes értékelés:
195
Időpont: 2009-02-19 15:48:40

Szia Arany!
Köszönöm a szavaidat, bár kétlem, hogy többen vennék a fáradságot kétszer elolvasni. Megértem Őket. Magamat kevésbé, mert amennyi előítélet szorult belém, magam sem képzelem, hogy az engem ismerők ne véleményeznék az írást képmutatónak és álszentnek.
Mégis: remélem, egy írás képes túlmutatni alkotón és közegen, képes valami szebbet nyújtani, mint az írójának ... na, de majd ezt a következő írásban.
Köszönöm még egyszer a soraid!

Legutóbb történt

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel A veréb és a varjú címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) Szerethető... című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Fekete lombok alatt című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Titkos út című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Október című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Majmok hajója című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Éhes gyermek címmel

alberth bejegyzést írt a(z) Majmok hajója című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel A kiskakas rézkrajcárja címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Találkozván a lelkekkel című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Meddig lehet még? című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)