HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1914

Írás összesen: 50755

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2020-09-18 10:19:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Antonia Alessandra AtlantasFeltöltés dátuma: 2009-02-20

A Nagyúr 9

A hadistennő visszatér

Tyr felkapta a fejét a szóra, Hortenzia megkövült, ahogy a katonái is. Antonia alakját ekkor egy aranyszínű fény borította el, mely a testéből jött elő. Néhány perc után azonban ez a fény eloszlott, s a lányt egy másik Tyr ölelte magához. A hadisten nem hitt a szemének, mikor meglátta, saját, fekete hajú hasonmását, de rájött, hogy ez a Teiwaz rúna testet öltött alakja.
- Köszönöm, kedvesem. Nem maradok adósod.- szólalt meg a férfi.
Az oldalához nyúlt, ahol egy régi seb volt. Belemártotta az ujját, s a vérével felrajzolta a rúnát. Tyr-nek ekkor fájdalom hasított az oldalába, mire odatette a kezét. Villanásnyi volt csak a fájdalom , de mikor fél perc múlva elvette a kezét, látta, hogy véres, és az oldalán lévő sebe is vérzik. Az egész csak néhány percig tartott , s utána eltűnt a seb, csak a folt emlékeztetett a régi sérülés felszínre kerülésére. Antonia ez alatt visszakapta az emlékeit. Szeme előtt sok-sok emlék villant fel. De az amnéziája elmúlt, s mikor a rúna befejezte a munkáját, ismét aranyszínű köddé válva visszatért a testébe, s a régi önmagaként nyitotta ki a szemét. A szemürege fekete volt, homlokán ott izzott a Teiwaz. A hadisten megkönnyebbült. Ha a Teiwaz-t sikerült előcsalogatnia, akkor talán nem sokára a rég elveszett emlékei is előjönnek. Tyr hallotta, ahogy Hortenzia felhördül a háta mögött:
- Mi az ördög ez? Mi történt ezzel a nővel?
- Visszajöttél, hadistennő!- súgta maga elé a férfi.
Antonia felemelte a fejét, s elsőnek Hortenziát pillantotta meg, majd a még mindig térdelő Tyr-t, akinek a haját, még most sem engedték el a katonák. Fellobbant benne a harag, Hallotta, hogy a Teiwaz ezt súgja neki:
- Most adott a lehetőség, hogy bosszút állj Hortenzián az általa elkövetett sérelmekért, és tisztára mosd a neved! Öld meg, hisz a te becsületeden esett csorbát csak az ő vére tudja kiküszöbölni!
- De hogyan?- kérdezett vissza a lány gondolatban.- Hiszen nincs fegyverem.
- Nem kell, félned, édesem, erre is gondoltam. Nézz a jobbod felé!
Antonia odanézett, mire a kezét elborította az aranyszínű köd, s egy kard formálódott ki belőle. A köd eloszlott, és a lány ott állt az Erikksonok kardjával a kezében, melynek pengéjén narancsosan ott volt a Teiwaz.
Tyr emlékezett rá, hogy nagyon régen el kellett válnia Antoniától. Már lassan 400 éve voltak együtt tökéletes békében. A távolléte alatt a lány bajba került. Nagyon nagy bajba. Tyr már bizonyos előjelekből sejtette, hogy a hadistennő rossz társaságba került. Egy éjjel, mikor hazajött a lány a házuk bejáratánál feküdt véresen, összeverve, s a szervezetében egy nagy adag kábítószer volt. Az istenség tudta, hogy a lány nem tud meghalni, de így is egy hónap kellett, hogy összeszedje magát ez után a kaland után. Tyr ekkor úgy döntött megerősíti a lányban a Teiwaz hatalmát, amit meg is tett, sőt még a családjától örökölt kardot is a testébe olvasztotta, s azt is a rúna hatalma alá hajtotta. Antonia sírva mesélte neki, hogy mi történt vele. Tyr nem haragudott rá, mert tudta, hogy késő haragudni. Inkább meghallgatta a történetét. Antonia is elismerte, hogy nem is érti, hogyan történhetett meg vele ez az egész.
- Akkor este akartak rám bízni egy csomagot, hogy vigyem el valakinek. De nemet mondtam. A csomagban kábítószer volt. Egy részét viszont én kaptam meg, miután jól meg vertek. Félek Tyr, nagyon félek. Ha megtudják, hogy nem haltam meg...
- Ettől nem kell tartanod! Még ma éjjel a kóbor kutyák fognak jól lakni a hullájukból.- ígérte csendesen a hadisten, de a szemében harag és bosszú villant.
Be is váltotta az ígéretét, s a másnap reggeli híradóban már benne volt a bosszú. A lány egy kicsit sajnálta a szerencsétleneket, de aztán rájött, hogy nincs mit sajnálna rajtuk, s ezt az álláspontját az istenség is megerősítette.
- Aki bűnöző, azt nem kell sajnálni. Ha rossz útra tévedt, fizessen érte!
Tyr-t az emlékezésből Antonia lépteinek zaja hozta vissza a valóságba. A lány egyre közelebb jött hozzá. Megállt előtte, felemelte a férfi fejét, s mélyen a szemébe nézett, majd megsimogatta, s tovább lépett. A katonák elhátráltak a király közeléből, s most az úrnőjük elé léptek, hogy védjék. Antonia lépésről futásra váltott, s figyelmeztetés nélkül lecsapott. Kard villant, vér fröccsent, s a katonák holtan csuklottak össze.
- Most te jössz!- szólalt meg hidegen és érzéketlenül a lány, s a kardját Hortenziának szegezte.
A volt királyné elsápadt, s hátrálni kezdett, ám a lány elől nem volt menekvés. Tyr nem fordult hátra, de hallotta, ahogy a lány ismét lesújt. Antonia nem hibázott, s lemetszette vetélytársa fejét, mely elgurult, s a testéből fölspriccelt a vér, majd a test eldőlt. Majd a hadisten elé lépett, s így szólt:
- Végeztem!
- Tudom.- felelte a férfi, s egy gúnyos mosollyal felemelte a fejét, hogy a másik szemébe nézhessen.
Látta, hogy a lány arca véres, de ez valahogy jól állt most neki. A szemét kereste, melyből eltűnt a feketeség, s néhány másodperc múlva a szép, tiszta nézésű barna szemek néztek rá. A hadisten felállt, majd fejet hajtott a királyné előtt.
- Ügyes munkát végeztél, édesem.
- Köszönöm, de a Teiwaz nélkül nem ment volna.
- Valóban nem. Remélem a memóriád is javulásnak indulni.
- Nem kell aggódnod, az emlékeim is szépen rendbe jöttek. Most már mindenre emlékszem.
- Igazán? Hogy lehet ez?
- A Teiwaz visszaadta minden emlékem.
- Ez nagyszerű. Mit szólnál, ha megünnepelnénk?
- Remek ötlet, ám először el kéne tüntetni a rendetlenséget, és a szennyet.
- Vedd úgy, hogy el is van intézve.
Tyr egyetlen intésére a holttestek és a vér eltűnt.
- Elégedett vagy?
- Tökéletesen.
Megállapodtak, hogy este együtt vacsoráznak, majd a férfi nekilátott, hogy megszabaduljon a kellemetlen egyénektől a palotában. Hortenzia embereit kiparancsolta a kaszárnyába, mondván nincs szüksége rájuk. A katonák nehezen törődtek bele a dologba, hiszen az úrnőjük azért hozatta be őket, hogy kémkedjenek neki. A király azonban könyörtelenül képviselte a vendéglátó jogait, olyanét, aki nem tűri, hogy ellenkezzenek vele. Hortenzia emberei, pedig belátták, hogy okosabb engedelmeskedni, s visszatértek a kaszárnyába. A nap további részében igyekezett sokféle munkát letudni, hogy néhány napig nyugodtan együtt lehessen a feleségével. Este Antonia felvetett a férfinak egy problémát
- Mondd csak Tyr, hogy akarsz megszabadulni majd Hortenzia kíséretétől? Hogy magyarázod meg nekik, hogy megöltem az asszonyukat?
- Sehogy! Tudod, beadom nekik, hogy valami miatt egyszerűen álmában meghalt.
- Szerinted elhiszik?
- Reméljük igen. Tudod, hiába hangzik hihetetlennek, meghalhat az ember álmában. Bárki, nem csak az idősek.
- De miért?
- Ki tudja? Senki sem ismeri a saját halálának körülményeit. Ha a szív úgy dönt, hogy kész, vége, akkor nincs tovább!
- Ez igaz. Mondd csak, a katonákat mikor küldöd el innen?
Tyr ekkor áthajolt az asztal fölött és a mutató ujját a lány ajkaira tette, s megrázta a fejét.
- Holnap, drágám! - kérte csendesen.- Ma csak veled akarok törődni! Ezt később is ráérünk eldönteni.
A lány finoman bólintott, mire a férfi visszahúzódott. A vacsorának vége volt, s egy kis csendes ejtőzés után a királyné úgy döntött, hogy ma már senkit sem óhajt a szobájába engedni a személyzet tagjai közül, ezért hívta a cselédeket, akik kihordták az edényeket.
- Asszonyom! Szükségük lesz még ránk ?- kérdezte illedelmesen a rangidős cseléd.
- Nem. Feküdjenek le nyugodtan.
Tyr, mikor a cselédek mögött bezárult az ajtó, felállt, s a kulcsot elfordította a zárban.
- Most már senki sem fog zavarni.
Antonia nem értette, mit akarhat ezzel a férfi, de hamarosan megtudta. Ezen az éjszakán szinte lángolt köztük a szenvedély. Tyr először gyengéd, majd egyre vadabb lett, amit Antonia minden képessége szerint igyekezett viszonozni, és lépést tartani vele. Hajnalban mindketten fáradtan bújtak egymáshoz, s nem szóltak, de nem is kellett. Tyr teste tele volt felesége szenvedélyének bizonyítékával, s a hadistennő, pedig úgy érezte ennél szebb és vadabb nászéjszakája még soha sem volt, ahogy ennél jobb férje és szeretője sem.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
197
Időpont: 2009-02-20 17:37:59

Kösy szépen, kijavítom a hibákat!
Alkotó
Regisztrált:
2006-11-19
Összes értékelés:
28
Időpont: 2009-02-20 17:04:21

Hmm... Komolyan nem látod?
"éjszakán... szinte... szenvedély..."
"szinte... szenvedélyes... éjszakán"

Ezen kívül is van még pár szóismétlés (csak ilyen szép triplát egy mondatban még nem láttam :) - megne sértődj, nem bántás).

Egyébként pedig kissé döcögőds a szöveg a nyelvtani hibák miatt, nekem kényelmetlenné tették az olvasást.
"Villanásnyi volt a fájdalom csak..." (Villanásnyi volt csak a fájdalom...)
"Néhány percig tartott az egész csak..." (Az egész csak néhány percig tartott...)
"Remélem most már a memóriád is szépen javulásnak fog indulni." (Remélem a memóriád is javulásnak indul - nem értem minek bonyolítottad...)
"...hiszen az úrnőjük azért hozatta be ide őket..." (... hiszen az úrnőjük azért hozatta be őket / őket ide)
"Ezt ráérünk később is eldönteni." (Ezt később is ráérünk eldönteni.)
"Szükségük lesz ránk még?" (Szükségük lesz még ránk?)
Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
197
Időpont: 2009-02-20 14:50:37

Nem értem mi a problémád ezzel a mondattal, kedves Rozsdás.
Alkotó
Regisztrált:
2006-11-19
Összes értékelés:
28
Időpont: 2009-02-20 14:39:14

"Ezen az éjszakán szinte lángolt köztük a szenvedély, s a lány szinte ragyogott ezen a szenvedélyes éjszakán." ??

Legutóbb történt

gleam bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

Jari Jagal bejegyzést írt a(z) Karambozás című alkotáshoz

Jari Jagal bejegyzést írt a(z) Pozsonyi éjszakán című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Elfecsérelt (haiku) című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Helyettem virulnak című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Pozsonyi éjszakán címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Karantén /jelenet/ című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a hajó csak egyszer süllyedhet el (két vers) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Csavargó ősz című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Csavargó ősz című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Elfecsérelt (haiku) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Levélhullás I. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Helyettem virulnak című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Karantén /jelenet/ című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)