HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 152

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49072

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Antonia Alessandra AtlantasFeltöltés dátuma: 2009-02-28

Tyr kardja 8

Harc a szabadságért

Leif és Svea a templom kijárata felé indultak, mikor egy hang keményen rájuk parancsolt:
- Megállni!
A fiatalok megmerevedtek, és az előttük lévő sötétségbe nézte, ahonnan egy alak bontakozott ki. Svea szeme kikerekedett, mivel felismerte a főpapot.
- Nocsak, nocsak! Hova ilyen sietősen, fiatalok?
Leif védően a papnő elé állt, és kivonta a kardját.
- Leif, ejnye, fiú, ez nem szép dolog. Megtámadnád a vendéglátódat? Ez a hála? - szólalt meg ekkor még egy hang, s a mellettük lévő sötétségből Leif mestere lépett ki.
Leifben egyszerre kavargott a harag és a tisztelet. Tudta, hogy menniük kell, de még nem jutott el addig a merészségig, hogy a saját mesterét támadja meg.
- Azt hiszem, most csalódtál a tanítványodban, nem de Sverker?- szólalt meg hirtelen a főpap.
- Igen, valóban csalódtam benne. Nem hittem volna, hogy ilyen alattomos, és képes egy kukk nélkül itt hagyni bennünket. Pedig még nem is ismeri az ajánlatunkat.
- De ismerem, és a válaszom, nem! Nem leszek a kutyájuk! Tyr nem azért adta a kardját, hogy magukat szolgáljam!
- Nem hallgatsz el mindjárt, te kis büdös utcakölyök! - támadt rá Sverker. - Ki tudja, mi lenne veled, meg a barátnőddel, ha mi nem fogadunk be benneteket? Talán már régen az Idegenek szolgái lennétek, s a kard nem téged, hanem valami Átkozottat szolgálna!
Leifben ekkor szakadt el a mindenség. Hogy mondhat neki ilyet a mestere? Hiszen tőle tanult mindent, amit csak tudott, és most mégis így beszél vele! Hirtelen haragot érzett, és gyilkolási vágyat.
Úgy szorította a kard markolatát, hogy az ujjai elfehéredtek. Hirtelen kívánni kezdte a kard által soha nem megunható érzéseket, melyek vérszomjas fenevaddá változtatták. A dühtől eltorzult az arca, hiszen megsértették, s ezt nem hagyhatta annyiban. De nem történt semmi. Leif rémült- csodálkozva vette ezt észre.
"Miért nem tudom használni a kardot ezekkel szemben? Talán azért, mert tisztelem őket, és a kard nem használható ilyen esetekben?" - tűnődött.
- Na, mi a baj, fiam? Miért nem harcolsz? Talán félsz ellenünk használni Tyr hadisten kardját?- kérdezte gúnyosan Sverker.
Leif azonban nem felelet csak ugrott. Akár a karddal, akár nélküle, de utat fog törni magának és Sveának. Ezek a nyavalyások nem fogják megállítani!
- Ne félj, mester, harcolok. Nem félek ellenetek használni a kardot, és be is bizonyítom!
- Remek!- szólt a férfi, és kinyúlt a mellette lévő fal felé, ahová a lándzsáját támasztotta.
Leif és a férfi kerülgetni, kezdte egymást, míg Torsten és Svea hátrább húzódtak. Leif szemében keménységet és gyilkos elszántságot láthatott a mestere, s ettől megijedt. Vad rommal ment neki a fiú a mesterének, s beleadta a teljes súlyát a csapásába. Sverker meglepődött a fiú gyorsaságán, erején, némaságán. Úgy csapott le rá, mint a hiúz.
- Ügyes vagy, fiam! Nagyszerűen harcolsz!- dicsérte a mester.
- Köszönöm, de még nincs vége. Még csak most jön a java!
Azzal elugrott a férfitól, s hiúzszemmel kezdte keresni a gyengepontját. Emlékezett rá, hogy a hasán van egy hosszú vágásnyom, ami néha fájni szokott. Azt kell eltalálnia, s akkor van esélye a győzelemre. Gyorsan akart végezni. Ismét ugrott, és a férfi hasát vette célba. Sverker sikeresen felfogta a csapást.
" Nocsak! A hasamra célzott. Tehát a régi sérülésemre pályázik. Ki akar belezni a nyavalyás. Ügyes vagy, de ez koránt sem elég!"
Elkapta Leif torkát, s a földre szegezte a fiút. A gyerek ráesett a kardra, s most rémülten nézte a fölé magasodó mesterét.
- Remek voltál, Leif, de vége! Lásd be, nem vagy elég jó ahhoz, hogy engem legyőzz!
Azzal előhúzta az övéből egy tőrt, s a fiú szívébe akarta döfni. Ekkor Leif hirtelen érezte, ahogy a kard hirtelen pulzálni kezd alatta. Gyors mozdulattal ellökte magától a tanítóját, s felkapta a kardot. Torsten és Sverker rémülten felkiáltottak. A kard pengéje aranyszínű fényben ragyogott, s megjelent rajta a Teiwaz, Tyr hadisten jele.
- Azgard minden tornyára!- kiáltott fel a főpap. - Mi lehet ez?
- Nem... nem tudom! - dadogta Sverker is riadtan.
Mint ketten Leifre néztek, aki méltóságteljesen állt felettük, s a szeme vörössé vált.
- Ostobák! Azt hisztek, kisajátíthatjátok magatoknak a fiút?- kérdezte, s a papok rémülten vették észre, hogy ez nem Leif.
- Ki... ki vagy te?- kérdezte a főpap.
- Az, akit a fiú és a lány szolgál! Csak azért nem sújtalak benneteket halálra, mert a bátyám szolgái vagytok! Eresszétek el őket, és ha megtudom, hogy elmentük után üldözni, vagy elfogni merészeltétek őket, akkor a leggyötrelmesebb halállal büntetlek majd benneteket! Megértettétek?
- Igen, uram, meg!
Leif, vagyis inkább Tyr ekkor Svea felé fordult, s a kezét nyújtotta. A lány óvatosan lépett ura felé, s nagyon lassan helyezte a kezét a felé nyújtott tenyerébe. Határozott léptekkel indult a kijárat felé, s a két pap gyorsan elkotródott az útjukból. Mielőtt átlépték volna a küszöböt, a Leif testében lévő hadisten még egyszer visszafordult.
- Hagyok nektek egy kis emlékeztetőt, hogy a távozásom után meg ne gondoljátok magatokat!
A kard izzásának színe vörösé vált, s egy vörös sugarat bocsátott ki magából, ami a templom szemközti falába csapódott, egy hatalmas lyukat ütve rajta.
- Ez vár rátok is, ha megpróbáltok még egyszer az életben a Kiválasztott közelébe menni, és eltéríteni eredeti szándékától! Világos?
- Igen, nagyúr!
Várt még néhány másodpercig, majd elfordult, s Svea felé bólintva elindult. A templom istállójába mentek, ahol eloldozták a lovukat, majd nyeregbe kapva elindultak.
A két pap remegve nézte, ahogy eltűnnek a távolba.
- Veszedelmes vendégek voltak- suttogta maga elé Torsten.
- Igen - morogta Sverker is.
Svea és Leif ez alatt északnak fordulva vágtáztak. A lány ölelte a fiú derekát, de nem szólt semmit, csak üres tekintettel meredt maga elé.
- Jól vagy, Svea?- szólalt meg hirtelen a fiú, immár a saját hangján.
- Igen- mondta csendesen a lány.
- Valami baj van?
- Nem, csak... mindegy.
- Hová menjünk?
- Valahová, ami messze van ettől a helytől, és eléggé eldugott.
- Rendben van.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
197
Időpont: 2009-06-02 19:36:54

Nagyon szépen, köszönöm. Hát igen, beleköültözött, de csak átmenetileg.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2009-06-01 16:21:08

Olvastam az előző részeket is, és elolvasom a továbbiakat is. Szóval tényleg beleköltözött Tyr lelkének egy része...
Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
197
Időpont: 2009-03-05 17:58:40

Kösy szépen, Rozália, örülök, hogy tetszett!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-03-05 11:11:12

Szia!
Amennyire tudom, nyomon követem regényedet, és tetszik.
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
197
Időpont: 2009-03-03 19:56:50

Kösy szépen!
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2009-03-02 17:56:49

Remek történet, nagyon elnyerte a tetszésem! Gratu!

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Két temető II. befejező rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A pórul járt Csuka című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Válasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)