HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1880

Írás összesen: 49006

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-02 16:42:57

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Molnár PéterFeltöltés dátuma: 2009-04-03

Töredékek III.




S z i r é n é n e k


Nem tudom, mikor éreztem először.
Már nem vagyok képes felidézni azt a napot, még inkább éjszakát. Valami zajos társaságban ülhettem, nyilván barátok, ismerősök közt, talán zene is szólt, de lehet, a helyszín egy kocsma volt, nem tudom már.
Csak az érzést vagyok képes felismerni mind a mai napig, határozott bizonyossággal. Ez az érzés pedig félelmetes, fojtó, lélekölő.
Ott ülsz vagy állsz, emberek, barátok, ismerősök és ismeretlenek vesznek körül, mindenki jókedvű, beszélgetünk, nevetünk, és akkor beléd hasít hirtelen, nem ritkán olyan erővel, hogy megbénít. Elveszi a hangodat. Már nem vagy képes nevetni, oda a jó hangulat, számodra vége a mulatságnak. Rádöbbensz, hogy egyedül vagy. Egyedül, egy szál magad, ott, a társaság közepén. Ha nem vagy eléggé rutinos a lélek dolgainak kezelésében, jobban teszed, ha visszahúzódsz, vagy elindulsz valamerre. Mert a magány egyedül is elviselhetetlen néha. De ha nem vagy egyedül... Az megkínoz, letaglóz. Ott ülsz, vagy állsz, emberek, barátok, ismerősök közt, és a kép egyszerre kimerevedik, megáll. Eltűnnek a hangok, a kusza, ismerős-ismeretlen zajok. Szétrobban a jókedv, átadva helyét a jégszínű felismerésnek: Egyedül vagy!
Társas magány. Amikor mindenki, aki jelen van, elmehetne a pokolba. Mert ő, az egyetlen, aki fontos, aki kellene, akiért térden állva is elzarándokolnál, Ő, nincs sehol. Nincs veled, nem áll melletted. Te pedig, - hiába a társaságból feléd áradó szeretet, figyelem -, nem menekülhetsz. Akkora, és olyan keserű, feloldhatatlan magányt érzel, mint addig talán soha.

Tollforgató ember lévén, gyakran az íráshoz menekülök.
Hagyom kifolyni a felgyülemlett szavakat, kiürítem magam. Az eredmény, - már ha jól teszem a dolgom -, általában valami fájdalmasan szép, vagy egyszerűen csak keserű próza, még inkább vers. Furcsa módon az elkészült írás nem a magányosságról szól, nem bizony. Puha színekből megfestek egy szituációt, vékony ecsettel. Aztán az elképzelt cselekmény következik, át- meg átszőve gondolatokkal, érzésekkel, érzelmekkel.
Azám, csakhogy mindez, az alapszituáció, majd a cselekmény, elképzelt, fiktív...
Ezekben az írásokban, mások számára felismerhetetlenül, ott lapulnak a vágyaim. Nem azt írom, ami a való, hanem azt, amit valóságkén megélni vágyom.
Határozottan állítom, hogy ez vagy az, itt vagy ott, így meg úgy történt. Pedig nem. Én, szerettem volna, vágytam rá, hogy történjen. Néha megesik, hogy az ábrázolt szituáció valós emlék, de a cselekmény, a gondolatok, érzések, mind, mind: vágyak. Be nem teljesedő vágyak.

A képzelet csodálatos ajándék. Képes átformálni a valóságot. Segítségével képesek vagyunk soha meg nem történt dolgokat előbűvészkedni valami öreg dobozkából, poros szekreterből. Vagy megtörtént dolgokból, csöpp ferdítéssel gyönyörű képeket varázsolunk. Képesek vagyunk elámítani bárkit. Becsapjuk a világot. Sokszor önmagunkat is. A lélektanhoz értők bizonyára tudják ennek a jelenségnek minden tulajdonságát, ártatlan, vagy káros hatását, nyilván van ennek valami, számukra sokat mondó neve is. A köznapi nyelv mindezt önámításnak, önbecsapásnak mondja. Önbecsapásnak, amely akkor, amikor felébredünk, szemünk rányílik a valóságra és képesek vagyunk szembenézni önmagunkkal, nos, akkor félelmetes erővel torolja meg magát. Tudom, mert épp valami ilyesmit élek át, ismét.
Ne szépítsük, őszinte leszek, ha már az önmagunknak való hazugságról írok: Ezt élem át.

Gyönyörű dalok, mesék kerülnek ki, a társas magányt épp átélő írástudók kezei közül. Telve szerelemmel, lágy, meleg érzelmekkel. Olyan finoman rezdülnek bennük a lélek húrjai, mint egyébként soha. Egy baj van ezekkel az írásokkal. Szirének éneke valamennyi.
Egyetlen soruk sem igaz.


Molnár Péter



Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Molnár Péter
Regisztrált:
2009-03-31
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-04-03 19:13:21

Nálam úgyszintén.
(Kinél nem, a ''mai világban''?)

Köszönöm, hogy időt szakítottál rám.
Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
717
Időpont: 2009-04-03 16:25:30

Szia!
Mélységesen egyetértek a gondolataiddal, nagyon tetszett az írásod! Bár nálam a magányon kívül volt már ihlető a düh is :)
Ági

Legutóbb történt

Vox humana bejegyzést írt a(z) A mesékből című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel határtalan hit címmel a várólistára

Vox humana bejegyzést írt a(z) időutazás a b osztállyal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) félek a mától című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Szavadon merengek című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) félek a mától című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Halálos pillanat című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Halálos pillanat című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) félek a mától című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szavadon merengek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz

Erdős Anita Andrea bejegyzést írt a(z) Gyermek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) időutazás a b osztállyal című alkotáshoz

Varga Magdi alkotást töltött fel Ima Népemért címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)