HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1876

Írás összesen: 48836

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Varga Magdi
2019-09-17 18:35:14

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Nickolas N WilliamsFeltöltés dátuma: 2009-06-10

Hogyan kerüljük a kalandokat?

Megint szörnyű álmom volt. Sokszor fordul ez elő mostanság, de ennyire intenzívet, mint a tegnap esti, még nem éltem át. Fantáziám otromba kreációja az álmomban megérintett és elkezdett vonszolni valami pokoli hely felé. Nem tudtam hová, csak hogy nem akarok oda kerülni. Mielőtt azonban bármi komoly bajom történt volna, valami megzavarta a monstrumot én pedig az ágyam mellett, a földön riadtam fel rémálmomból. Pár pillanat múlva magamhoz tértem, megállapítottam és furcsálltam hollétemet, majd feltápászkodtam, hogy kimenjek a konyhába inni egy pohár vizet.
Mikor a pohárral a kezemben befordultam a nappaliba, hogy leüljek, a felkapcsolt villany fénye egy, a fotelben ülő groteszk alakra vetődött.
Az egész arca szürke és egyenetlen volt, homloka kiugró, szembogarainak kontúrja éles, színei amolyan vörösessárgás. Orra tömpe és széles volt, ajkai vékonyak és hegyes fogak meredtek ki még a csukott száján keresztül is. Hosszú haja nagyobb tincsekbe volt összeragadva és megcsillanta fényben, mintha vizes lenne.
A ruha, amit hordott, ezzel szemben egész elegáns volt. Fekete dzseki, alatta fehér ingre engedett következtetni a nyakánál felbukkanó gallér, valamint egy farmernadrágot és egy márkátlan, fekete tornacipőt viselt.
- Ki vagy te? - nyögtem ki.
- Nyugodj meg, ülj le - szólalt meg viszonylag kellemes hangon az illető, ámbár az ő arcával mégis inkább bizarrnak hatott az az emberi hang, amit hallottam. Én még hezitáltam, a meglepetés hatása alatt voltam, mire az idegen, mint jó vendéglátó egy magával szemben álló székre mutatott. Szürke kezével. Engedelmeskedtem, mintha csak hipnotizáltak volna. Leültem, s riadtan meredtem a jelenésre, aki közömbösen, már-már szenvtelenül figyelt engem.
- Az álmok őrzője vagyok - kezdte minden figyelmeztetés nélkül -, pontosabban az álmodókat őrzöm álmaiktól.
Mintha valami klisés horrorfilmbe csöppentem volna.
- Veszélyesen közel kerültél ahhoz, hogy beszippantson a saját tudatod, úgyhogy te is felkerültél a listára.
- Mi? - bukott ki belőlem. Szememet nem tudtam levenni a figura vadul kinéző fogsoráról, ami mintha felsebesítené a száját, miközben beszél.
Az alak sóhajtott.
- Az álmaid. Vannak állapotok, amikor túlságosan elmerül bennük az ember, és ekkor álmaiknak hatalmukban áll teljesen bekebelezni álmodójukat, ezzel biztosítva, hogy múlandóságukat felváltsa az örök létezés.
- ...Mi?
- Hol ébredtél fel az imént? - kérdezte az elegáns lény összeráncolt szemöldökkel, amit még ijesztőbbé tett szemeinek vöröses izzása
- Ööö... Az... az ágyam mellett, a földön.
- Így van. Nem sok hiányzott, hogy rémálmod uralkodjon fölötted. Biztosan hallottad már, hogy az ágyak alatt szörnyek élnek. Ezzel főleg a gyerekeket ijesztgetik. Nos, ez nem mese, bár nem egészen ez a helyzet. Ugyanis, ha most megnézed, az ágyad alatt semmi rendelleneset nem fogsz találni: padló, fal, és a többi. Azonban álmaid összes teremtménye ott él, s ha elkapnak, oda visznek téged is. Persze megint csak, ha elvinnének, hiába keresne bárki az ágy alatt, nem lennél ott. A saját tudatodba kerülnél, ahol senki sem tud rád találni, nemhogy segíteni rajtad. Ezen történés ellen védelek.
Én még mindig értetlenkedve bámultam a szürke szónokra. Nem tudván, mit reagáljak, annyit mondtam:
- Én akkor most megyek vissza aludni.
Azzal felálltam és kisomfordáltam a nappaliból és visszakecmeregtem az ágyamba. Nemsokára megint úgy aludtam, mint a bunda, és az esetnek még az emléke is kitörlődött belőlem.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2008-02-12
Összes értékelés:
25
Időpont: 2009-06-13 14:54:06

Köszönöm, Arany, örülök, hogy tetszett :) Valóban megmaradt az emlék, de gondoltam ez egy frappáns lezárása a dolognak :D

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel Jakab Ödön: Rezignáczió / Resignation címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Egy pacsirtához címmel a várólistára

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Esti csendek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Az új tanító című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Mese egy szegény juhászbojtárról-II. rész című alkotásho

Klára bejegyzést írt a(z) Mária/Az új tanító című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Az első cigarettám című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Nem mondhatom címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nekem az Ősz... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Mária/Az új tanító címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi haikucsokor című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tiszai P. Imre emlékének című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)