HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 8 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51288 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: soltissimoFeltöltés dátuma: 2009-07-05
Ha úgy élhetnék...(Varella nyomán)Ha úgy élhetnék, mint a könyvben van,
nevetve, könnyen, mindig boldogan, szavamat sokan s jól megértenék, mert gyógyító a tiszta, szép beszéd! Döntéseim előtt a zárt kapuk kinyílnának, szabad lenne az út, szárnyalna tervem, jó akaratom. Fejem sem fájna, hisz' nem puszta rom, amit alkottam eddig, épület, élőknek szóló tartós üzenet. Nincs ember, aki nem hibázott még. Jót, szépet látni mindig illenék önbírálatban, ettől nő a kedv, és összekapcsol, mint a sűrű enyv másokkal is, és lehet pozitív minden cselekvés, mely új tettre hív. Ha úgy élhetnék, mint a könyvben van, nem kicsinyleném le soha magam... Picinyke méh, nagyságod édes méz, embert szolgálni ugyes sose félsz? Bölcs gondolat, hogy én is az vagyok, mit álmomban s nappal gondolhatok. Az igazságért addig küzdhetek, amíg csak élek és remélhetek. Ha bántana valami ott, belül, nem mondanám, hogy minden remekül halad, de bármi nem remélt sikert elkiabálnék, mint víg ünnepelt. Soha nem lennék mázzal vont edény elrejtve konyha sötét szögletén. Sosem - bronzszobor agyaglábakon, vagy növény szakadt gyökérszálakon. Arcom nem rejteném rút maszk alá, hogy úgy nézzek ki, mint kaszás halál, hogy újraindíthassák szívemet az orvosok. Valós s képzelt beteg között ívelne pókfonású híd... "A féltékenység elidegenít. Az irigység meg mindent romba dönt. Az elfogadás jó szívvel köszönt rád bármikor, ha közel engeded..." - cseng most fülemben...Nem leszek beteg! Lelki zavarom nem gyöngítheti azt, ami testem' folyton építi. Ha úgy élhetnék, mint a könyvben van, barátom lenne a boldogtalan, vigasztalnám, mint sokszor magamat, lehetne ő is egyre boldogabb! Megbíznék abban, aki rám köszön, ha mást is mond a tévé-hírözön. Gyógyítaná mosoly-terápiám, aki magának szenvedést kíván. Mint könyvben van, úgy mégsem élhetek, de jól tudom, a lüktető szívek akkor dobognak tovább szüntelen, ha én is vágyom rá, hogy így legyen! 2009.06.12. Varella: A jó közérzet művészete Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
csiszkovics bejegyzést írt a(z) Meztelen bigott című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Meztelen bigott című alkotáshoz csiszkovics alkotást töltött fel Meztelen bigott címmel a várólistára Pecás alkotást töltött fel Adományozás címmel a várólistára Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Lábnyomok a levegőben, avagy, az első hó? című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Lábnyomok a levegőben, avagy, az első hó? című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Mackó Lackó fogadalma című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Mackó Lackó fogadalma című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Mackó Lackó fogadalma című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Brumi Maci és a róka című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Lábnyomok a levegőben, avagy, az első hó? című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |