HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 28 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51281 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: zsuzsiFeltöltés dátuma: 2009-07-08
In memoriam L.J. Művész volt. Gyerekkori barát, szomszéd gyerek, majdnem testvér.
Tehetséges volt. míg új szenvedélye nem lett: az alkohol. Hiába próbált bárki segíteni rajta, nem hagyta magát. Nem akart kigyógyulni új szerelméből, aki végleg magáévá tette. 48 évet élt. A temetési szertartás egy falusi kis templomban volt. Orgonáján gyakran játszott ő is. Most érte, miatta, neki szólt az ima, az ének. A szentek velünk siratták eltékozolt éveit. Itt döbbentem rá arra, hogy végleg vége a gyerekkornak és én is halandó vagyok. Elgondolkodva hallgattam a papot, közben messze kalandoztak gondolataim. Egyszerre oldalba bökött a párom, aki alig ismerte az elhunytat. - Nézz az oltárra! Az oltár képe megváltozott. S a glóriás Krisztus helyett most ő, J. nézett ránk. Mosolygott, a glória helyett pedig bukósisak volt a fején. Nem tértem magamhoz a látványtól.. Nem szoktam hallucinálni és valószínű, hogy most sem csaltak meg az érzékeim. Hiszen Andris ugyanazt látja, amit én! Mellettem térdelt a testvérem, de nem mertem szólni neki egy szót sem. A gyászszertartás után a templom mögötti temetőbe kísértük J. hamvait. Csak ekkor mertem megkérdezni a hugomat: - Motorozott valaha J.? - Persze, volt egy mocija, ott tartotta az udvarban, nem emlékszel rá? Miért kérdezed? Ezután elmeséltük neki az oltárkép változását. Sajnálta, hogy neki nem szóltunk akkor, ott a templomban. Ki tudja, mi lett volna a következménye. Látta volna ő is? Mit váltott volna ki belőle? A családom szerint én boszi vagyok. Valóban megérzek sok dolgot, amit más nem... J. képe azóta is úgy jelenik meg előtem, ahogy ott láttam: bukósisakkal, mosolyogva... Talán az égi utakat rója, zenél és már nem hiányzik neki az alkohol. 2009. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához Madár alkotást töltött fel A világközpontúságról címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz koko bejegyzést írt a(z) Vágyom már című alkotáshoz csiszkovics alkotást töltött fel Tiszánál címmel a várólistára gleam bejegyzést írt a(z) Segíts építeni... című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Porcukrosbögrén-álmaink című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Elfeledett lelkű szerelmes című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |