HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 51 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51279 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-07-17
Lepusztult kertLepusztult kert Ott az fal, nagy nyílások Tátonganak rajta, ablakok, ahol Senkise lát ki, ajtók, melyeken Élő nem halad át. Téglák és kövek Omlanak, porból lettek, porrá Válnak, mélyen ülik meg a kertet, Ágakat tépnek a köztük Nőni elég botor vagy bátor Fáról, szirmokat ráznak a Nyúlós földre, meg szabadon Megcsipkézett gyomlevelet. Zöld, vas szörnyeteg ásít, Tágas torka a négyszeres Rejtélyt úgy nyeli el, Mint korábbi szamár az elébe adott Spárgát zsályaszósszal, és lazacot. Hasgatott deszkák, tört cserepek, Életek romjai, apró, tarka szilánkok, Újságpapírok, fecnik, vackok, Szennyek, szemtelen szemetek Várnak a rájuk leskelődő Sorsra, kék kamionra, Szennytelepekre, hol lesznek a tűznek Nem szívesen vett martaléka. Hangok is, távoliak, Ordítoznak vagy csivitelnek Arcok nélkül, asszonyi állatok, Érthetetlen élve az életüket, Néha a másét, vagy csak a marhák Tompa, merengő létét Másolgatva szerényebb módon Konyhák és heverők közt. Persze valódi állatok is Élnek a kertben, éjosonó, meg Szárnyas, nagy patkányok, Fél tucat macska, korcs kutya, és Néha betéved a szomszédságból Szarka, rigó, poszáta, Megpihen egy halom titkos célú Ócskavason, borult kosáron, Tollát rendezi, és menekül. Itt a nap mindig izzik, annyira, hogy Sokszor a loncos téglafal összes Résén áttör a forró fénye, És bezuhog, mint olvadt láva, Vagy mint az undok répaleves Gurgulázik a gégén - Fittyet hányva szabálynak, Szembesüt hajnalok hajnalától Sokszor esteli nyolcig, Még azután is tükröz egy-két Itt feledett üvegcserepen, Összetörött ablaktáblán, Vagy feketének mondott Mágiatükrön. Hol van a hold, Hol van az őrület és a mámor Szőke lovagja, barma, énekese? Nincs más, nincs, csak a törmelékek Tornyai, és fölöttük a nap. Vagy lyukas, ócska, málló téglafalon Bádog bunkerek, rozsdás vasdarabok, Szálló löszhomok, mocskos vázak, Marcangolt cafatok. Nincs más, ebben a kertben Dzsesszel az napfény és az élet, És jobb híján ebbe fogunk Itt belehalni. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz koko bejegyzést írt a(z) Vágyom már című alkotáshoz csiszkovics alkotást töltött fel Tiszánál címmel a várólistára gleam bejegyzést írt a(z) Segíts építeni... című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Porcukrosbögrén-álmaink című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Elfeledett lelkű szerelmes című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Elfecsérelt (haiku) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Revans című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) 2020.12.14. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |