HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 22 Tagok összesen: 1915 Írás összesen: 51232 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: zsuzsiFeltöltés dátuma: 2009-07-31
Nagyfiú Azt mondják, ha a halálukat érzik, elmennek. Ő pedig hazajött meghalni.
Néhány hete beköltözött hozzánk. Eleinte csak vacsorázni jött amikor a lányokat etettük. Később ő volt az első, már várt ránk a tálkájuk mellett. A lányok elfogadták a jelenlétét, együtt ettek vele. Mellettük pihenhetett a kertben, nem zavarták el. Dewill, a másik férfi, (házőrzői minőségben) néha megkiabálta, aztán beletörődött a dologba. Ahol hét cicalány van, elfér egy kandúr. Messziről hallani lehetett a hangját: jött hazafelé és mesélt. Érdekes módon, hosszú perceken át, mintha a napi élményeit mondta volna el. Egyre szelídebb lett. Feljött a teraszra, itt aludt a székek alatt. Tejet ivott. Egyre kevésbé félt tőlünk. Ha nem jött, már hiányzott... Tegnap, amikor a sóskát szedtem, zuhogó víz hangjára lettem figyelmes. Felfújható kerti medencénk peremén ült a Nagyfiú, alatta ömlött a víz. Mintha nem is érzékelte volna. Ölbe vettem, simogattam. Hagyta. Megpróbáltam tejet itatni vele, de nem nyílt ki a szája. Fecskendővel próbálkoztam, több sikerrel. Betettem egy dobozba, hátha elalszik. Folytattam a kerti munkát, de újra zuhogott a víz. Megint a medence szélén volt. Újra levettem és egész nap mellette maradtam. Simogattam, megpróbáltam életben tartani. Úgy tűnt, talán jobban van, de nagyon gyenge volt. Amikor a párom hazaért és meglátta, elkeseredetten simogatta meg. Azt mondta, túl merevek az izmai, nem fogja megérni a mai napot. Hazajött meghalni. Talán remélte, hogy mi tudunk rajta segíteni. Nem sikerült. Este kilenc előtt, pokoli kínok között, a fájdalomtól kiabálva kimúlt. Patkányméreg végzett vele. A kertben, két fenyő között alussza örök álmát. Vajon ki okozta a halálát? Tudom, hogy nem szabad senkinek rosszat kívánnom, mert az átok visszafordul. Tehát csak kérdezem: Miért kellett egy ártatlan teremtménynek így végeznie? 2009. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Rémület című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz efmatild bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz Pecás alkotást töltött fel Álomvárás címmel a várólistára Azrael bejegyzést írt a(z) Gergő És Pamela-Tizedik Rész című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |