HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 23 Tagok összesen: 1915 Írás összesen: 51226 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: dendeFeltöltés dátuma: 2009-08-09
Magam vagyokÖnző vagyok, gondolnom kel magamra, mert magam vagyok, ne gerjedjetek haragra. De eddig mi voltunk, s most fordult a kocka, mert neki éltem és így vittem sokra. S most ha másra építkeznék, minden romba dőlne, most a saját váramra számíthatok, a saját kőre, a saját körre, kezdettől a végig, másba nem kapaszkodhatok, az hatalmas tévhit. Egy vers kell, ami nem hozzá szól, egy perc kell, mikor érzed, hogy te játszol. Egy érme... ahol van fej vagy írás, s azt az érmét, ha bedobom, ne legyen sírás. Most egy kártyám van, eddig kezemben tartottam vagy hatot. S ha az alkoholról kérdezel; mindegyik hatott. S bár adott a kezembe számtalan egérutat, nem az a kéz volt, ami a jövő felé mutat. S nem is az az ujj, ami nyugalmat fest, egy benyomás volt talán, alaktalan test. Egy vers kell, ami nem hozzá szól, egy perc kell, mikor érzed, hogy te játszol. Egy érme... ahol van fej vagy írás, s azt az érmét, ha bedobom, ne legyen sírás. Egy más kell, ami talán megihlet. Hogy a mindegy lazaságából kiforgassam a mindent. Egymás kell? Már nem is érzem meg a szelet, mi arcod fújja, "várjál rám egy hetet" - mondtad. Én meg, hogy "rendben", de közbejött az adósság, a mocskos, borostás úriember, a valóság rám szól, hogy megállj, csak magadnak tartozol, mert te is egyszer élsz, túl sokat adakozol. Örökké nem eshet - szól a nóta... de ez így van az idők kezdete óta. Most ilyen vagyok, de ha nevettem, s most sírok, Akkor is tudd; én megyek, hogyha hívtok. Egy vers kell, ami nem hozzá szól, egy perc kell, mikor érzed, hogy te játszol. Egy érme... ahol van fej vagy írás, s azt az érmét, ha bedobom, ne legyen sírás. Sírtam eleget, s most kiutat látok. Bár ebben a percben is helyetted fázok. Magam vagyok, magamra számítok, s ha saját magam átver; kinek kábítok? Én vagyok a minden, és én vagyok a semmi, az egyetlen kártyádat, Dóri, végre tedd ki! Egy vers kell, ami nem hozzá szól, egy perc kell, mikor érzed, hogy te játszol. Egy érme... ahol van fej vagy írás, s azt az érmét, ha bedobom, ne legyen sírás. Az utolsó kártya kézben, s az asztal fele lendül, megfagy a levegő, a szám íze lehűl. S mikor lekerül; nem én kiáltok. Hogy újból enni tudjak, az asztalra hányok. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hétköznapi boldogság című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) érdektelen értékelés című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hódító Konrád című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Önismeret című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |