HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 36

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49047

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: anneFeltöltés dátuma: 2009-10-02

A mai délután

-Ismét kudarcot vallottam. Úgy éreztem, megtaláltam mindent az életben, amire szükségem van, de sajnos mégsem. Ha tehetném, elpusztítanék mindent, amit nem tartok helyesnek. Bár lenne egy időzóna, ahova minden elkerülhetne, ami nekem nem hiányzik. De egyszer élünk, akkor is rövid ideig. Az élet kegyetlen tud lenni, hűvös és semmitmondó. Én a helyében elkezdenék kegyelemért imádkozni. Ön nem gondolja?
-Ne haragudjon, ön kicsoda? Hozzám beszélt az imént? -kérdezte egy férfi fura tekintettel, mikor végre oda fordult
Egy nő volt. Hatalmas szalmakalapot viselt és virágmintás blúzt, arcán szeplők táncoltak beszéd közben, homokszínű haja lágyan omlott vállára, szeme valahol a zöld és a szürke között. 20-25 éves lehetett, lila szandálja szinte rikított hófehér lábán. Hatalmas érdeklődés látszott rajta. Életerős nő.
-Elnézést, nem gondoltam bele, hogy igazából nem is köszöntem. Jó napot! Iszonyatos napunk van, nemde? -kérdezte
-Szóval hozzám beszélt. Örvendek, én..
-Nincs szükség névre. A nevek csak megszólítások, nem a személyedet tükrözik, csak megkülönböztetnek néhány embertől, bár millió embert hívnak még ugyanúgy. Így mégsem vagy vele különb, mint más.
-Ebbe eddig bele sem gondoltam...
-Maga magányos. Egyet értene a nézeteimmel, ha mind elmondanám. De irigy ember vagyok, néha úgy érzem, jobb, ha nem mondok el mindent, mert valaki ellopja tőlem, és akkor már nem is gondolhatom úgy.
-Nyugodtan elmondhatja, én szívesen meghallgatom, és véleményt is fűzök hozzá, ha szükségét érzem.
-Maga nagyon megtetszett nekem. Kíváncsi lennék mindenre önnel kapcsolatban.
-Mi mindenre? -kérdezte a férfi
-Hogy issza a kávét, inkább zuhanyzik, vagy kádban fürdik, ért-e ön a tapétázáshoz, hitt-e, hogy létezik a Mikulás, mosolyog-e elégszer egy nap, mennyiszer gondol arra naponta, hogy meg kéne változtatni valamit, tud-e trapézt szerkeszteni, hányszor mondta ki életében, hogy "fantasztikus".
-Sok tejjel, kis cukorral, csak kádam van, soha életemben nem tapétáztam, 5 éves koromig szentül hittem benne, nem mosolygok, nincs rá időm, sokszor gondolok változtatásra, középiskolában még tudtam, az utolsó kérdésre nem tudok választ adni, de annyiszor nem használom ezt a szót.
-Látom, benne van a játékban. Szúrjunk ki magunknak egy embert és próbáljuk megfejteni, hogy milyen is valójában. -ekkor a nő rábökött egy 50-es éveit taposó hölgyre, nehéz szatyrokat cipelt, háta meggörbült, haja erősen őszült, tekintetén nem látszódott életkedv. -Uram, kezdje ön a játékot. Azzal a hölggyel, ott! Vajon ki ő?
-Talán Juditnak hívják, olyan juditos az arca. 52 éves, férjes asszony, 3 gyerekkel, az élet megterhelte, a férje egy semmirekellő munkás, aki néha meg is veri, szeret szép virágokat venni, kedvenc szórakozása a főzés és a varrogatás, 3 gyerekét szinte egyedül nevelte fel, szeretne egy apró kutyát maga mellé, aki minden szavát meghallgatja, gyerekkorában híres tv bemondó akart lenni.
-Elképzeltem. Judit..hmm. Érdekes asszony lehet. Remélem, jobbra fordul a sorsa.
-Ön következik. Keresek egy embert. -majd a férfi rámutatott egy kamasz fiúra
-Ő Dániel, de csak az anyukája hívja így, Daninak becézik általában, 18 és fél éves, most érettségizik, nagyon ideges, fél, hogy nem fog sikerülni és nem lesz belőle értékes ember. Szeret koncertre járni és a neten lógni, kisebb korában fára mászás közben leesett és eltörte a karját, ezért nagyon leszidták. Módfelett gyakran hagyja el a száját a "haver" szó, pedig nem is szereti. Reggelente fürdik meg és néha ki is vasalja a haját, de ezt nem vallja be senkinek. Van egy kövér tengerimalaca. Nagy léptekkel jár, már nagyon haza akar érni, valami fontos dolga van otthon.
-El tudom róla képzelni mindezt. Nem is tudtam, hogy ennyire le tud kötni más emberek élete, ha én próbálom kitalálni.
-Nem is bonyolult játék, ugye? Csak egy-két apróságot kell megfigyelni az adott személyen, és máris eszébe jut róla valami. De itt egy nő, tessék, hűvös és semmitmondó, mint az élet. Meséljen róla!
-Azt hiszem, ő Ágnes. Igen, Ágnes. 29 éves. Irodai beosztott, mondhatni csak ugrál más emberek parancsára, kávét főz és levelekre válaszol. Elégedetlen az életével, akár a külsejével. Szeretne karcsúbb derekat, pedig igazán nincs rá oka. Ha tehetné, merészebbre vágatná a haját, de fél, hogy másoknak nem tetszene, vagy éppen nevetség tárgya válna belőle miatta. Szeretne minden hétvégén étteremben enni, de csak otthon eszik, mélyfagyasztott ételt. A szülei minden héten ellenőrző telefonhívással zaklatják, megkérdezik, vajon előléptetik-e valaha, vajon szerzett-e már egy férfit, aki végre elveszi feleségül.
-Magam sem mondhattam volna reálisabb dolgokat erről a nőről. Mintha a fejemben olvasna, majdnem ugyanezekre gondoltam. Maga tud a fejemben olvasni?
-Dehogy tudok...egyszerű ember vagyok egyszerű képességekkel. De várjon, kikötődött a cipőfűzőm, gyorsan megcsinálom.
Mire a férfi visszanézett maga mellé, a nő már sehol nem volt. Mintha a föld nyelte volna el. A férfi egy pár másodpercig némán ült a helyén, majd úgy döntött, haza indul, hiszen a nő már valószínűleg nem fog visszatérni.
Hazafele is végig ez a nő járt a fejében. Azt se tudta, ki ő, pedig vagy fél órát beszélgetett vele. Kíváncsi volt rá, talán még meg is tetszett neki.
17 óra 40 percre ért haza. Eddig mindig majdnem pontban 17 órára érkezett, minden egyes nap, de ez a nap más volt. Végre ledőlhetett a fotelba, kezébe vehette a tegnapi újságot, amit nem volt ereje tegnap kiolvasni. A hátulját nézte meg először, mint mindig, megnézi a gyászjelentéseket és az eltűnéseket. Furcsamód érdeklődik a szerencsétlenül járt emberek iránt, de inkább csak átfut a neveken és a képeken. De most valamin megakadt a szeme. Azt a nőt látta meg az eltűntek képei között. Azt a nőt, akivel ma beszélt. Az a nagy szalmakalap volt rajta és a virágmintás blúz még a képen is, szeplős arca kedvesen mosolygott, életerősen, homokszínű haja lágyan omlott a vállára. Adatai közt az szerepelt, mára már 36 éves. 12 éve tűnt el. Azonban a családja nem adta fel a keresést, bár talán ők is tisztában lehetnek vele, hogy már nem sok rá az esély, hogy élve megkerül, inkább csak a holttestét keresik, hadd temessék el tisztességesen. De a képen ugyanolyan életerős és érdeklődő volt, mint a mai délutánon.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Delory Nadin
Regisztrált:
2010-09-16
Összes értékelés:
993
Időpont: 2011-10-31 14:14:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ügyes írás Lucy Maud Montgomery Anne-jére emlékeztet, gondolom a névválasztás innen eredhet. A végén a csattanó nagyon jó, de talán egy kicsit még lehetne csiszolni rajta, a férfinek talán nem kellene ennyire gyorsan beletörődni, hogy egy vadidegen nevét sem tudja nővel beszélget az utcán..., de tetszett.
szeretettel: Delory
Alkotó
anne
Regisztrált:
2009-09-22
Összes értékelés:
17
Időpont: 2009-10-05 16:07:18

válasz Arthemis (2009-10-04 23:12:27) üzenetére
Köszi a véleményt :) Igen, sajnos az élet rövid..
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2009-10-04 23:12:27

Tetszett a történet, az is, ahogy leírtad hogy melyik embernek milyen szerepet tudnak elképzelni, és az is, hogy a vége homályban marad. Kifejeződik a világot jellemző sokszínűség. Azzal pedig teljesen egyetértek, hogy rövid az élet.:S
Alkotó
anne
Regisztrált:
2009-09-22
Összes értékelés:
17
Időpont: 2009-10-04 10:33:09

válasz antonius (2009-10-03 17:19:32) üzenetére
Nem akartam én ezzel egy munkásnak sem a lelkébe tiporni, és nem is tiszteletlenség végett szerepel ez a történetben, szimplán ez jutott eszembe..és ha azt írom, hogy semmirekellő szolfézstanár, akkor a szolfézstanár nem sértődne meg? :)
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2588
Időpont: 2009-10-03 17:19:32

Tetszik az írásod. Ötletes, érdekes. A "semmirekellő munkás" kifejezés beleakad a proletár gőgömbe. Miért nem semmirekellő szolfézstanár? Vagy semmirekellő ember? Több tiszteletet a munkának és a munkásnak. A cipőfűző szerintem kibomlik.
Gratulálok. a.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2009-10-03 16:10:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Igen , ez már teljesen más:-))Ezt nyugodt szívvel olvastam:-))
Szia
Alkotó
anne
Regisztrált:
2009-09-22
Összes értékelés:
17
Időpont: 2009-10-03 15:48:34

válasz Selanne (2009-10-03 08:28:58) üzenetére
Köszönöm, azt hiszem ez már kevésbé szomorúbb hangvételű, mint a többi, és valóban, érdekes lehet ezeknek az embereknek a munkája.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2009-10-03 08:28:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Anne!
Vártam írást tőled.Felvillantottál emberi vágyakat,valós képeket arról,tömegből spontán kiragadott embereknek vajon milyen"szerep jut az életben.Mennyire változatos .Akik hosszú ideje emberekkel foglalkoznak munkájuk ez, még érdekesebbnek tűnik.Sok apróságból lesz a teljesség.Tetszett az írásod.
Szeretettel:Selanne

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Ősz és tél címmel

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Gy című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Aranyzúzmara című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) Belső nyugalom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Gy című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) Aranyzúzmara című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) Tudod-e ? című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Aranyzúzmara címmel

koko bejegyzést írt a(z) Hamis elv jogán című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Tudod-e ? címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = Gy címmel

black eagle bejegyzést írt a(z) Széllel szálló emlékfoszlány című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Többé már nem... című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)