HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1849

Írás összesen: 47332

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dodesz
2018-12-19 11:45:24

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: anneFeltöltés dátuma: 2009-10-06

Sorsangyal (3. rész)

3. rész


- Az álmainkba is belelátsz? -kérdeztem elképedve
- Persze, bár nem mindegyikbe. Csak a rosszakba. A rémálmokat meg tudom változtatni, vagy befejezni egy adott pillanatban, ha akarom. A szüleid is nagyon rosszakat álmodnak...veled kapcsolatban.
- Miket?
- Talán rosszul éreznéd magad, ha elmondanám őket.
- Szerintem rosszabbul aligha érezhetem magam, akár fizikailag, akár lelkileg. Így is épp elég lelkiismeret furdalásom van amiatt, hogy nem hagyom őket rendesen élni. Szóval mondd csak, mik vannak az álmaikban.
- Általában azt álmodják, hogy rosszabbodik az állapotod, és ők nem tudnak ellene semmit sem tenni. Tudod, az az egyik legrosszabb érzés az embereknek, ha látják, hogy valami borzasztó történik valakivel, és nem tudják se enyhíteni, se megakadályozni. Ők pontosan erről álmodnak. Ha már nagyon tragikusra fordul a helyzet, megszakítom az álmot. Ekkor felébrednek, verítékben úsznak, zilálnak, aztán később sikerül valamennyit aludniuk.
- Azt hittem, nem is érdeklem őket. Nem sokat jönnek be hozzám. Csak ha ennivalót hoznak be, vagy kisegítenek a fürdőszobába tisztálkodni. -mondtam
- Igen, tudom, nem teszik jól, de nem tehetnek róla, nem szeretnek téged így látni, és szégyellik magukat, hogy egy csomó mindent eltitkoltak előled kisebb korodban, és most sem mondanak el mindent.
- Hát igen...amikor kislány voltam, azt hittem, az a normális, ahogy én élek, bezárva, elzárva mindentől, korlátozva a külvilág milliónyi csodájától és szépségétől. De aztán rájöttem, hogy más kinn szaladgál az utcán, játszik, fagyit eszik, nevetgél. Legalábbis mindezt hallottam idebentről. Ki sem nézhetek az ablakon. De azt hiszem, nem sajnáltatom tovább magam. Amúgy, hogy értetted azt, hogy most sem mondanak el mindent?
- Mindig azt mondják neked, hogy "úgyis rendbe jön minden, ne aggódj, egyszer találunk olyan gyógyszert, ami megerősít, és esetleg enyhít a betegségeden" , igazam van?
- Igen, sokat mondják, de ne izgulj, nem vagyok olyan naiv, hogy be is vegyem...
- Ennek örülök, ugyanis nem sok esély van rá, hogy bármilyen gyógyszert találjanak, ugyanis nem létezik. Rajtad csak az immunerősítő segít valamennyire.
- Hidd el, ezt is jól tudom. De mi lenne, ha egy kicsit nem a betegségről beszélnénk? Lehangoló téma...
- Örülök, hogy fel akarsz vidulni. Nyugodtan kérdezz tőlem, úgyis lelkesen érdeklődtél eddig is.
- El tudnál egyszer vinni abba a másik világba? Kíváncsi vagyok rá. Esetleg, ha egyszer lesz annyi erőm, hogy fel tudok kelni, és járni, akkor jó lenne. Ott süt a nap?
- Nem, ott nincsenek időjárási tényezők, semmi olyan, ami itt. Igen, egyszer eljöhetsz velem, megmutatom. De tudod mit, ez akár most is megtörténhet...ebben a pillanatban.
- De mégis hogyan? Felkelni sem tudok.
- Ez nekünk nem akadály. Tudod, miért?
- Miért?
- Mert kölcsön adok egy kis erőt. Nekem van elég, hiszen nem úgy működöm, mint te. Csak fogd meg a kezem! Bártan! -majd odanyújtotta, hideg, de erős kezeit, amit gyengén megfogtam, és ekkor valami hirtelen egészen más lett, olyat éreztem, amilyet eddig még soha.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2009-10-06 22:56:45

Látod olvasom a többi részt is.:) Az első lépés mindig az, hogy a beteg ne hagyja el magát...persze az sem árt, ha reálisan látja a helyzetét és nem ringatja magát hamis ábrándokba. Te egy ilyen beteget formálsz meg, mégsem rugaszkodsz el a valóságtól, mert Audryban nincs meg a krónikus betegségben szenvedőkre oly kevéssé jellemző életöröm.
A részek viszont szerintem lehetnének hosszabbak, bár úgy hagyod félbe őket, hogy nem okoz törést.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2009-10-06 19:02:18

Szia:-)

Az erő lényeges ! Van kiút mindenből.
Szeretette:Selanne

Legutóbb történt

szaty bejegyzést írt a(z) Bús élet című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Apám gazdagsága című alkotáshoz

dodesz bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

túlparti bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

dpanka bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

szilkati alkotást töltött fel Ködben címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) (az) Ősz melege című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 7. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 5. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel Jose Martinez vitorlázós történetei 9. címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) Mint tollpihe című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel Villanás címmel a várólistára

Istefan alkotást töltött fel Virtuális gazdagsági analízis 2018 címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)