HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48422

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-10-27

Mágnesező gróf


A népes Szapáry családnak sok híres tagja volt. Nevüket a Veszprém megyei Szápár faluról kapták. A családot először 1452-ben említették egy oklevélben, amelyet a Veszprémi Káptalani Levéltárban őriznek. Ekkor még Zaparnak írták. Név szerint Szapáry György az első ismert személy, egy 1550-es oklevélben. A grófi címet 1722-ben szerezte a család, szapári, muraszombati és széchyszigeti előnévvel. Grófi címerük megfestése nem csekély vállalkozás: arany koronából kiemelkedő szőke nő ezüst lepelben, jobb kezében karddal, baljában piros rózsacsokorral; körülötte nap, hold és egyéb szimbólumok.

Lakásgondjai nem voltak a népes famíliának, számos kastélyuk volt az ország különböző részeiben. A családtagok között akadt huszárkapitány, lovassági tábornok, politikus, diplomata, miniszterelnök; Szapáry Antal gróf szerényen csak abból élt, hogy feleségül vette Glady Vanderbilt amerikai milliomosnő lányát. Persze ezzel a partival nem írta be magát a magyar történelembe. Szapáry Ferenc gróf (1804 - 1875) viszont az elsők között volt Magyarországon, akik felfigyeltek a Mesmer-féle alternatív gyógymódra.

Ami azt illeti, nem lehetett nehéz, mármint felfigyelni. Mesmer hallatlan publicitással, és éppen Bécsben, az osztrák-magyar monarchia fővárosában, remek botrányokkal hívta fel magára a figyelmet. A vizes dézsák között lila bársony leplekben imbolygó, minden idősebb, de gazdag nőt magába bolondító mestert nem lehetett nem észrevenni. Grófunkat a "mágnesezés" vagy "delejezés" tudományos alapjai és lehetőségei érdekelték. Órákat vett Lenhossék Mihálytól, a pesti egyetem orvos-professzorától, akit szintén fellelkesítettek Mesmer sikerei. A betegeket általában nem az érdekli, hogy az ajánlott gyógymódot elismeri-e a hivatalos orvostudomány; a legtöbben csak makacsul meg akarnak gyógyulni. És kétségtelen, hogy Mesmer sok gazdag hölgyek kigyógyított a pénzéből; de mivel ezek a dámák a mi fogalmaink szerint egytől-egyig unatkozó, hisztériás alkatok voltak, a gyógyuláshoz sokszor annyi is elég volt, hogy elhitette velük: kutya bajuk.

Grófunk komolyan vette a vitál-fluidumot, ód-erőt, állati mágnesességet, és minden egyebet, ami ma is segít a páciensen, csak ezt manapság az egyéni karizma kategóriába soroljuk. Először Drezdában nyitotta meg a rendelőjét, aztán az 1840-es években a pesti Váci utcában delejezett, állítólag nagyon sikeresen. Egyfajta celebritásnak számított a régi Pesten, mint "mágnesező gróf." Előadásokat is tartott, és 1845-ben jelent meg az első könyve, a Vitál-magnetizmus katekizmusa, útmutatás a laikus magnetizőrök számára. Természetesen németül írta; nem sok magyar olvasója lett volna 1845-ben egy ilyen tárgyú könyvnek. Aulikus érzelmeit követve, az 1848-as márciusi események után Párizsba költözött; gyógyított és írt, és különösen arra volt büszke, hogy Schopenhauer a figyelmére méltatta. Szerzett egy másik nagy hódolót is, Alexander N. Akszakovot, akiből Oroszország első spiritisztája lett.

1850-ben tért haza a mágnesező gróf, visszavonult az abonyi birtokára, és tovább kísérletezett a rejtelmes erőkkel. Körülbelül ekkor érte el Magyarországot a spiritizmus divatja; ezekben az években csak a túlvilág ígért egy kis vigasztalást. (De szeánszoztak a bécsi Burgban is, utoljára János főherceg és Rudolf trónörökös jelenlétében, 1884-ben.) Grófunk különösen Arany János lányának, Juliskának az asztaltáncoltató próbálkozásait kísérte figyelemmel. Petőfi többször is jelentkezett a szellemek között, ami kétségtelen bizonyíték arra, hogy nem élhetett ugyanakkor Szibériában. Arany Jánost is nagyon érdekelték a kísérletek. Egy másik gróf, Majláth János is Szapáry Ferenc barátai közé tartozott, akinek 1852-ben jelent meg a könyve: Az állati magnetizmus gyógyító erejéről. A mágnesező gróf is 1852-ben adta ki az újabb könyvét, ismét németül, de ezúttal Párizsban: Asztaltáncoltatás, szomnambul-magnetikus álomértelmezés. A szeánszok sok mindent átrendeztek Szapáry rendszerében; a magnetizőr kezeiből kiáradó gyógyító erő átadta a helyét az orvostudományban jártas szellemeknek. Szemléletei, a kritikusai szerint, teljesen kritikátlan, de ne legyünk nagyon igazságtalanok; a spiritizmus fiatal mozgalom volt, a szellemek csak 1848-tól riogatták és boldogították a közönséget.

1853-ban jelent meg Szapáry újabb könyve: Magnetizmus és magnetoterápia, amit még több sikk követett. 1854-től már egyértelműen a táncoló asztal állt az előtérben; szeszélyes mozgására Szapáry megalkotta a gyro-magnetizmus szót, ami azonban nem terjedt el; bár az asztal a legritkább esetben "táncol," inkább csak fölemelkedik egy kicsit, néha a rajta ülő kutatóval együtt, aztán visszazökken a helyére.

1860-ban meghalt a gróf felesége, Almásy Rozália; emlékére Albertirsán építettek egy kápolnát Ybl Miklós tervei szerint. Szapáry visszavonult a nyilvános szerepléstől, és élete utolsó éveit a szellemekkel való meghitt társalgással töltötte. Lehet, hogy kritikátlan volt, lehet, hogy tévedet, még így is többet tett Európáért, mint az összes politikusok és huszárkapitányok.

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12493
Időpont: 2009-11-07 16:05:32

Kedves Müszélia!
Én is igazi érdeklődéssel ovastam az írásodat. Egy érdekes történelmi családból származó emberről, aki ilyen elvont, érdekes - de tudományosan nem elfogadott - fogalmakkal, szokásokkal foglalkozott. Az asztaltáncoltatás később is divatba jött, a második világháború után is dívott. Az emberek szeretnek ezekkel a furcsa tanokkal foglalkozni.
Írásod valóban arra enged következtetni, hogy alaposan felkészültél rá, és furcsasága ellenére nagyon jó volt elolvasni.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-11-06 16:30:51

Kedves Bödön,
köszönöm, hogy ilyen szépen túlértékelted ezt a kis írást.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2009-11-05 19:48:29

Remek írás. Rövid áttekintést ad eg ismert, ( vagy kevésbé ismert) ,híres (vagy kevésbé híres) történelmi családról és személyről. Egyúttal ráirányítja a figyelmet a kor egyik nagy eszmeáramlatára, a spiritualizmusra. Minden sorát élvezettel olvastam Óriási kutatómunka és a téma tökéletes ismerete sejlik fel mögötte. Nevel, inspirál: tudj meg többet a világról, olvass, műveld magad! Ehhez a cikkhez tényleg csak gratulálni lehet!!! Üdv: én

Legutóbb történt

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti régi lombok! címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: Harmonika címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)