HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1899

Írás összesen: 49776

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Susanne
2020-03-27 08:33:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Leticia AllemandFeltöltés dátuma: 2006-08-28

A Labda család költözik - 7. A győzelem

Összetörve ébredek. Feri gőzölgő kávéval áll az ágy mellett. Előveszem a legszúrósabb tekintetemet, és nem szólok hozzá.
- Haragszol még? - kérdi bűnbánó képpel.
- Gyűlöllek - futja el a szememet megint a könny.
- Na, ne legyél már ilyen, nem akartalak bántani - nyomja a kezembe a kávéscsészét.
- De igen, ha az ember veszekszik a másikkal, bántani akarja - undokoskodok.
- Jövő héten megnézzük a házat. Átgondoltam. Így jó?
- Jó - hüppögök, miközben lelkem tapsol örömében. Azért sem mutatom, hogy már nem is haragszom.

Indivel lelkesen készülünk a látogatásra. Felhívjuk Kerekes nénit, és szombat délutánra megbeszéljük a látogatást. Alig várjuk. Az eddigi elutasítás helyét most felváltja valami izgalom. Még Ferit is megszédíti a lehetőség, pedig még véletlenül sem vallaná be.

És eljő a szombat. Kicsiny családom alig várja az ebédet. Ott kóvályognak a konyha és a nappali között. Bámulatos módon csöndesek. A szomszéd, biztos bánná, hogy ki ment a telkére, ha tudná, hogy ilyen nyugalom van nálunk.
A sültcsírkét, mindenki csak lökdösi, én is. Elrakom a hűtőbe. Végre fél kettő. Indulunk. A kutyát is visszük. Átballagunk az úttesten, be az utcába. Pár lépés után igazi délutáni csend telepszik már a kertekre. Még két sarok, és a harmadik ház a mi címünk. Benézünk a kertbe. Csodálatos. Hatalmas gyümölcsfák sora fedi el a házat. Egyszerűen lélegzetelállító. Nagy, de mégsem ormótlan. Elöl egy kis télikerttel. Becsöngetünk. Kerekes néni jön elénk. Most is elegáns. Beenged. A ház belülről is tetszik. Feri ámulva bámul, majd odasúgja nekem:
- Hol lesz a buktató? - de nincs. A földszinten külön szoba mindenkinek. Meg szép nagy hálószoba. Konyha, és étkező. A hatalmas nappali mellet egy kisszoba, amit akármire lehet használni. Meg fent a tetőtérben nekem ki lehet egy műtermet alakítani. Rálátni a kert hátsó oldalára. Úszómedencének is van hely. A két lány összeveszik, hogy melyik szoba legyen az övé. Félig viccesen ugratják egymást.
- Tudják még annak idején úgy építettük a férjemmel, hogy itt fognak lakni a gyerekeink is velünk. Két fiam is van, de egyik sem akarta beépíteni a tetőteret. Elmentek - szomorodik el a néni. Egy fennakadás van. A bútorok. A mi bútoraink itt elvesznének, amik meg itt vannak, nem férnek bele a lakótelepi lakásba. Végül úgy egyezünk meg, hogy a bútorok itt is, ott is maradnak. Hívjuk a nénit, hogy jöjjön át, és nézze meg most a mi lakásunkat. A kutyát úgy kell előkiabálni. Az összes fát megjelölte valószínűleg. Átsétálunk. Pont ilyet képzelt el ő is. Leülünk, megegyezünk. A bútorokra még fölszámolunk jó pár ezrest, de ezt részletben is ráér. Fő, hogy a fő ősszeg meg lesz. Urnahelyet akar venni a néni a férjének, és magának. Gyanakodva kérdezem meg:
- Most hol nyugszik a kedves férje?
- Otthon a nappaliban, a szekrény tetején - válaszol a néni, na így legyen lottó ötösöm.
Megbeszéljük, hogy mindent bedobozolunk, és Feri majd hozza, viszi a dolgokat a kocsival. Amint letesszük a foglalót, mehet is a költözés. A néni elmegy, mi pedig leülünk a nappaliba. Mindenki farkas éhes. Előkerül a hűtőből a csirke. Pillanat alatt elfogy. Izgatottan tervezzük a jövőt. Majdnem éjfélig beszélgetünk. Feri boldogan mondja, hogy a legkisebb szobából dolgozót szeretne kialakítani, én pedig a műtermemet tervezgetem. Egyszóval boldogok vagyunk. Bea elalszik a fotelban, úgy kell átvinni a szobába. A másik két porontyunk is elmegy aludni, én pedig leülök Feri mellé a fotelba. Körülnézek, és szívembe valami fájdalom hasít. Több mint húsz évig laktam itt.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Leticia Allemand
Regisztrált:
2006-07-15
Összes értékelés:
316
Időpont: 2006-08-31 10:43:41

Nem, ez még nem a vége:)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...VII/4. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hét főbűn VII. (acedia) lustaság című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Falusi dekameron 1. Az első este című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Üdv Mindenkinek! című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Falusi dekameron 1. Az első este című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Falusi dekameron 1. Az első este című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Hangulatreceptek című alkotáshoz

prince bejegyzést írt a(z) Üdv Mindenkinek! című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Hangulatreceptek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Hangulatreceptek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Rettenet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Rettenet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Falusi dekameron 1. Az első este című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Rettenet című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel Hajnalom… címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)