Csak lázadó ág vagyok
Egy hatalmasra nőtt fán,
Erős buzgalmamban észre sem veszem,
Körülöttem más is lázad talán.

Levelet bontok, ha kell,
De míg mások zöldet, én pirosat
Mégsem látják a különbséget
S e láthatatlanság fojtogat.

Oly álmot álmodom:
Gallyként, külön, majd más leszek,
De ha száraz az ág
Nem nőnek rajta levelek.

Ha törzsemtől megválok
Lehet, gyújtósként végzem,
Hajlongok hát a többiekkel
Eltűnök az egészben.

A hatalmas fa részeként
Ott vagyok, ahová tartozom
Belső lényem eltér
Külsőmben a többi ág jegyét hordozom.

Különleges vagyok így is,
Akár csak a többi ág.
Az összes levél más színű,
De csak az veszi észre, aki lát.

Mert távolról mi vagyunk
A hatalmasra nőtt fa,
És nem a sokadik ág
Ágának unalmas sarja.