HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48275

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: J.SimonFeltöltés dátuma: 2009-12-14

Fekete Rózsa Prológus

Valahol, messze a csillagokon túl, létezett egy csodálatos birodalom, melynek létezéséről kevesen tudhattak csak. Mert a távoli világ egy pontján feküdt és titkait csak azok számára tárta fel, kiknek tiszta volt a szíve és nem ismerte a gonoszságot. Ezt a birodalmat azonban nem a Földön kell keresnünk, hanem onnan jóval messze.
Hogy hol?
Egy távoli bolygón, melynek gyűrűit talán már mindenki látta az ég távoli pontján, vagy ha ott nem is hát a könyvek lapjain biztosan. Úgy bizony, történetünk a Szaturnuszon játszódik, mely az univerzum messzeségében található. A planéta északi részén élt Imelda királynő, ki eme ragyogó birodalmat vezette melynek neve: Ariana.
Amíg a királynő uralkodott népe nem szenvedett hiányt semmiben. Alattvalói boldogan éltek, nem voltak háborúk, sem pedig járványok, mert a királynő igyekezett mindig népe érdekét nézni.
Csakhogy, valaki mást akart.
Egy éjszaka ugyanis, félelmetes horda támadt a királyságra, a gonosz főpap Kranosz elakarta foglalni a trónt,hogy így szerezze meg a királyságban lévő óriási mágikus erőt.
Fejébe vette ugyanis,hogy a királynő hatalma majd teljesíti minden mohó kívánságát, de azt nem sejtette,hogy a kristály azonban nem egy tárgy, hanem egy személy.
Azon az éjszakán, mikor a főpap megtámadta a kastélyt a királynő egy apró csomagot adott át annak a lovagnak,ki életét védte.
- Nagyon vigyázz rá! - suttogta a lovagnak. - Ő a királyság jövője!
- Bízhat bennem, fenség! - hajolt meg a lovag.
Imelda elmosolyodott, tudta,hogy hűséges lovagjában megbízhat és nem fogja hagyni,hogy leghőbb kincsének bántódása essen. A lovag útnak indult, a kastély rejtett alagútjain keresztül mentette ki azt, kit rá bízott az uralkodó, az élete árán is megvédte.
Eközben Kranosz emberei elfogták a királynőt és a férfi lába elé vonszolták, a főpap igyekezett rávenni a nőt,hogy árulja el merre van a kristály. Ő azonban nem volt hajlandó ezt megtenni, a főpapnak ekkor feltűnt,hogy a király nincs imádott királynője mellett.
- Hol van a férjed? - kérdezte dühösen Kranosz.
- Nem számít, őt már soha senki nem hozhatja vissza! - mondta Imelda.
A királynő lila szemeiben bátorság és elszántság csillogott, nem félt semmitől, mert tudta,hogy a királyság jövője biztonságban van és senki sem bánthatja. Az sem bántotta,hogy Kranosz örökös börtön fogságra ítélte,hogy soha senki ne láthassa a királynő arcát. Csakhogy a királynő nem hagyta magát, mielőtt a tömlöcébe zárták volna Kranosz felé fordult.
- Jól figyelj rám Kranosz, eljön majd a nap mikor rémuralmad véget ér! Mert a Fekete Rózsa és a Remény Fénye utadat állja! Ők megfognak állítani és soha senkinek nem árthatsz többé!
A trónbitorló nem vette komolyan a királynő szavait, mert nagyon jól tudta,hogy azok csupán egy ősrégi legendára hivatkoznak, ám ő,hogy ezt elkerülje már megtette a kellő óvintézkedéseket. Azt azonban nem sejtette,hogy valaki, távol a palotában folyó zűrzavartól egy apró kisházba viszi a királynő által átadott csomagot.
A lovag egyszerű hétköznapi utazó álcáját öltötte magára és úgy döntött így védelmezi meg azt, mit királynője rábízott. Ez a valami egy kis baba volt, a királynő és a király egyetlen gyermeke, egy fiú. Ahogy a lovag letette a gyermeket jobban megnézte.
A kisfiú fekete hajú volt, akár az édesanyja, ám a szeme oly kéken ragyogott akár az ég, ezt édesapjától örökölte. Ahogy így figyelte a bolygó fiatal hercegét, eszébe jutott,hogy a gyermeket elkell rejtenie a külvilágtól,hogy nyugodt élete legyen, mint az összes többi gyermeknek, szerencsére nem kellett egyedül nevelnie őt,hisz mellette volt párja, aki sajátjaként szerette a fiút és megfogadta,hogy megvédi, történjék bármi.
Amikor a lovag a gyermekre mérte tekintetét észre vette,hogy a csöpp kis herceg békésen álmodott az ágyában. Elmosolyodott és megsimogatta a fiúcska fejét.
- Egy nap, visszatérhetsz a kastélyba, ám addig még hosszú út vár rád - suttogta a fiúnak. - Harry Caleb!

Légyszí írjatok kritikát rá, mert fejlődni szeretnék! :)

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-12-17
Összes értékelés:
128
Időpont: 2010-03-19 22:08:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Szájmon Judit! :D

Új távlatok. Új értelmezések. Ezek azok, melyek nélkül az írás semmit sem ér. És ez az, amit én most érzek. Számomra új értelmezést nyert az írás.

Gratulálok! :)

Jox
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2009-12-16 00:33:49

Már sejtem ki lesz a főszereplő.:) Várom a folytatást, kíváncsivá tettél.
Alkotó
Regisztrált:
2009-11-24
Összes értékelés:
19
Időpont: 2009-12-15 15:46:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * *
Ha jól sejtem, és a cím mellett lévő "Prológus" is azt mutatja, hogy lesz folytatás. Felkeltetted az érdeklődésem. :)

Hozzáfűznék egy javítani valót: "...és én örök mély álomba zuhanva az örökké valóságig fekszem a földön, amelyen születtem." -> ...és én mély álomba zuhanva, az örökké valóságig fekszem a földön, amelyen születtem. Vagy: ... és én örök, mély álomba zuhanva fekszem a földön, amelyen születtem. - Talán így jobban hangzana és a szóismétlést is kikerülnéd.

Legutóbb történt

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 10. rész című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 9. rész című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Édes otthon című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Édes otthon című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel A nyárfa címmel a várólistára

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Testvérek című alkotáshoz

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Anyáknapi merengés című alkotáshoz

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Szép mert szeretem... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) A semmit hiába űzöd című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A semmit hiába űzöd című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)