HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 29

Tagok összesen: 1844

Írás összesen: 46388

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2018-05-22 20:10:40

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: Árvai EmilFeltöltés dátuma: 2009-12-28

Misi és Gergő


(A jó és a rossz, meg én. Élet és irodalom. Két regény ürügyén pár gondolatom.)

Kimondva-kimondatlanul, de nagyon sokszor a jó és a rossz harcáról szól az élet, és az irodalom.
"Légy jó mindhalálig" - hirdeti már címében egyik klasszikusunk.
"A szeretet az élet." - mondja ki csöndben a mű végén a Kincskereső kisködmön írója.
Elmélkedve a két könyvön és összehasonlítva őket, új és újabb gondolatokat jegyeztem föl, elsősorban a magam számára.

Emlékeimben úgy élt, hogy a Légy jó mindhalálig-ban a "jó"-t Misi többnyire egyedül képviseli, a "rossz"-at akár többen is, a közömbösek ill. ingatagok pedig hol itt, hol ott rúgnak labdába. Misi magányos hős a maga ártatlanságával és jóságával, vele senki nem ér föl ezen a téren. Szinte predesztinálva van sorsára, az elszigetelődésre, az ártatlanul való meghurcoltatásra, elítéltetésre. Ártatlan bárány, de nem messiás. Szenved, de nem győz. Megmenekül, mert a legvégén megérkezik az ő saját, még nagyobb messiása, aki már győzni is tud, és kimenti, kiemeli a fojtogató magányból, kálváriából.
Kit akar tanítani Misi arra, hogy "légy jó mindhalálig"? A rosszakat? Az ingatagokat? A jókat? Nem emlékszem, hogy valakinek is az élete gyökeres fordulatot vett volna ebben a regényben. Számomra bizony úgy tűnik, hogy Misi a jókat akarja erősíteni, vagy mintha csak önmagát biztatná: légy jó mindhalálig...

Aztán újra átlapozva a könyvet, más gondolataim támadtak: nem is jók és rosszak állnak itt szemben egymással, hanem az ember magányossága és meg-nem-értettsége a főszereplő, amit a gyermekkor és gyermeki lelkület csak fölerősít, már-már rossz álomként szenvedve az életet.
Van, akinek megadatik oázisként a családi melegség, másnak (éppen) nem. És ebben a miliőben minden kedves gesztus kincset ér, egy jó szó már örömkönnyeket csal a gyerek szemébe. A mű nem évülő érdeme szerintem, hogy arra tanít: a jóságnak nincs elfogadható alternatívája. Jónak lenni, jó-vá lenni: ez az egyetlen megoldás, és magamon kell kezdeni.

A túlérzékeny, gátlásos, naivul fecsegő ám jólelkű Misinek könnyen megbocsátom apró, "ártatlan", (többnyire félelem vezérelte) füllentéseit; nem úgy a főbűnös Török Jánosnak, aki égbekiáltó gaztettét még förtelmes hazugsággal tetézve, a poklok poklába taszítja kis főhősünk életét. A szélhámos úrfi hepiendet előidéző végső bűnvallását kárörömmel veszem tudomásul, úgy kell neki, végre kiderült az igazság.
A rossz senkit sem boldogít, Misit meg végképp nem, és hiába dobja el a "véletlenül" eltulajdonított bicskát, be nem vallott tette végig nyomasztja, tüskeként ott marad lelkében és falként a két érintett gyerek között.
Mit is mondott édesanyja? "Fiam, mindig úgy viseld magad, mintha látnálak... Gondold azt, hogy az én szemem lát, s akkor soha nem teszel semmit, ami nem helyes."

"Megéreztem, hogy egy láthatatlan szempár vigyázza minden lépésemet, és csak akkor mosolyog rám, ha úgy viselem magam, hogy a ködmönnek ne legyen oka szorítani." - olvassuk a másik könyvben a hasonló gondolatot.
A Kincskereső kisködmön lapjain, átlagos emberek és gyerekek közt, nem kevésbé izgalmas a küzdelem: itt a főhős szíve a csatatér, Gergőben, Gergőért folyik a háború.
"Akkor éreztem életemben először fájdalmat úgy, hogy senki se bántott." - olvassuk mindjárt az első fejezetben a bűntudat szép irodalmi megfogalmazását, majd pár sorral később: "Szívszakadva értettem meg, hogy már nem vagyok jó gyerek."
Így kezdődik. Hogy rádöbben: "nem vagyok jó". És folytatódik a nagy küzdelem, pl. pár fejezettel később, amikor szorítani kezd a ködmön... Vagy a végén, amikor farkasszemet néz az égbelátóval:
"- No, most mi lesz, te csaló Gergő, te hazug Gergő? - nézett a lelkem fenekébe az üvegszem.
- Hát az lesz, hogy... megmondom neki, hogy rosszat tettem, és megkérem, hogy bocsásson meg."


Ha fájdalom ér, hamar az igaztalanul bántott Misi-nek képzelem magam, és az én megmentő nagybácsimat is szívesen meglátnám már... Ó, az ártatlanul szenvedés gyötrő víziója! - akár jogos az érzés, akár nem.
Nos, ebben a lelkiállapotban résen kell lennem, mert könnyen megfertőzhet egy alattomos betegség, az önsajnálat. Az önsajnálat pedig torzképet mutat, és becsap.

Más lesz, tisztább a kép, ha Gergő jelmezében nézek a tükörbe.
A józan önkontroll és önkritika mindig a lelki egészség egyik jele.
Nem öröm rájönni, hogy rosszat tettem. De nagy szerencse, ha rájövök.
Amikor őszintén a bűnbánat útjára lépek kincskereső barátunkkal, kisüt a nap, enged a ködmön szorítása, mosolyra derül az égbelátó, még talán a körte-muzsika szép hangja is fölcsendül... újra...

2009.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
585
Időpont: 2012-04-14 15:14:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Emil!

Nagyon tetszik az elemzésed! Pironkodva vallom be, hogy iskolásként a ködmönt nem olvastam végig, a Légy jó pedig nem is tetszett, szerintem túl korai volt akkor kötelező olvasmányn adni, nem éreztem át... Talán most, felnőttként érdemes lenne újra olvasni őket, írásod kedvcsinálónak is jó :) Az pedig külön tetszik, hogy mindkét szerepben magadra is ismersz egy kicsit, bár ezzel szerintem nem vagy egyedül!

Üdv: Kalina
Alkotó
Regisztrált:
2007-09-14
Összes értékelés:
474
Időpont: 2010-03-21 15:14:01

Már csak ide írom: Misi ábrándozó művészlélek, a könyvek és az irodalom érdekli, verset farag, ezzel is kilóg a sorból. És mikor szenved, azzal vigasztalja magát, hogy majd ha egyszer híres ember lesz belőle, akkor majd bocsánatot kérnek tőle azok, akik most bántják; a rossz nebulók meg beszekundáznak, ha nem tudják fölmondani az ő versét... Szóval ilyen kis ábrándos lélek, aki ráadásul mindenen sír, ha összeszámolnánk a regényben, több vödör megtelne a könnyeivel... Szegény: ő bizony az író áldozata. Saját bevallása szerint is ki akarta írni magából a sérelmeket, mondhatnánk, hogy ebben a regényben kisírja magát az Író. De mivel nagyon jó író, és gyermeki környezetben játszódik a mű, hát ifjúsági irodalom lett belőle. A gyerekek még föl sem fogják a mélységeit, felnőttkorra meg elfelejtik a részleteket... No, most egy kicsit lefújtam róla a port...
Üdv.: Á.E.

Legutóbb történt

Bödön alkotást töltött fel Mi kommunista ifjak...MK IX/8. címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel A korosztályomnak címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) Tündérfürt 6. című alkotáshoz

Janó Nataniel Dávid alkotást töltött fel Lángoló város címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lóápoló 27. fejezet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) 34b. SZONETTKOSZORÚ - Gyerekeknek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) 34a. SZONETTKOSZORÚ - Gyerekeknek- című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Múlik az ünnep című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - Angyalszárnyak XIII. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/7. +18 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/7. +18 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK VI/4. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK VI/2. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK VI/1. című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - Angyalszárnyak XIII. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)