Kaptam egy emailt, ami nem egy nagy dolog, hiszen több millió hasonszőrű illető kap elektronikus levelet a világon. A " Gondolj valamire, és küld tovább " típusúakat egyenesen a kukába szoktam továbbítani, de ez más volt. Ezt az osztály legszebb lánya küldte, ezért örömmel olvastam.
működik!!!!!!!!!!!!! Már a cím nagyon gyanús volt, hiszen nekem sosem működnek a kívánságok. Olvastam a kommenteket, volt egy doktor , és az ő intézményének a címe is. Gondolom agytúrkász lehetett az illető, és pácienseket keresett magának a sok félresikeredett elmeállapotú emberek között. Valószínűleg működik, mert a lányom kívánt valamit, továbbküldte és másnap értesítést kapott, hogy nyert egy Nissan Qashqai-t írta egy másik. Gyerekek! Én nem szoktam ilyenekbe belemenni, de tegnap mégis megcsináltam. És ha hiszitek, ha nem, fél óra múlva működött. Ha ennyi embernek sikerült, miért ne sikerülne nekem is.
Kívántam én is, először arra gondoltam, valami nagyot kellene. Mondjuk azt, hogy szerelmesen fogadjon az osztály legszebb lánya, vagy éppen a második. Ami higgyétek el, tényleg nagy kívánság lenne, hiszen a kinézetem, és az ábrázatom vonzónak éppen nem mondható. Előbb száll el a Vértes tetejéről a Turul- madár, mint ez a két vágyam teljesülne. Jobb állást, aminek valamivel nagyobb az esélye, idősebb legyek négy hónappal, s túl legyek már a vizsgákon. Olyan kívánságok, amiknek realitásuk majdnem egyenlő a nullával. De szerény ember lévén nem szerettem volna mást a legjobban, mint azt, hogy a nejem átöleljen amikor felkel, és fülembe súgja: " Gyere az ágyba! "
Ismét átadhatjuk magunkat az extázisnak, olyan legyen az életünk, mint két évvel ezelőtt. Felcsillant a szemem, mikor megláttam a szoba ajtóban. Hosszú idő óta végre nem a szomorúság, hanem az öröm könnycseppje futott végig az arcomon. Végre beteljesül a vágyam, hiszen követtem az utasításokat, tovább is küldtem az üzenetet tíz szerencsés embernek, hátha az ő életük is megváltozik.
Felém indult, hozzám hajolt, és kaptam egy jó reggelt puszit. Kiment a konyhába, rágyújtott egy cigarettára, és töltött magának kávét. Eltelt azóta egy hét, és a várva-várt csoda csak nem akar megérkezni.
De mit is várhatnék, hiszen ilyen az én formám. Még egy aprócska kívánság sem teljesül, hiszen nem a szerencse csillagjuk alatt készítettek a szüleim. Lehet sorsomat örökre elkíséri a kudarc, és csalódások hosszú sora vár még reám.
Nem marad számomra más, mint keményen dolgozni, és vért izzadni a sikerért. Meg megmaradni a nejem mellett, s várni a csodát.
Vagy lehet, hogy önzőnek kellene lennem, és egy sokkalta nagyobb dolgot kellene kívánnom?