HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1841

Írás összesen: 46250

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Haász Irén
2018-04-19 19:28:35

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2010-02-22

Harmadnapja nem eszek 2

Csípős északi szél fújt. A fák zordonan hajladoztak az alkonyi félhomályban. Az utcán néhány fázósan görnyedt, sietős alakon kívül senki sem járt. Tamás legszívesebben megfordult volna, hogy szobájában biztos menedékre leljen a cseppet sem kellemes időjárás elől, de ha már egyszer elindult, nem hátrálhatott meg. A könyvei amúgy sem vonzották, úgy gondolta, amit megtanult, az bőven elég, tovább már miért kínozza magát. József Attilán merengett továbbra is. Egy kisfiú jött vele szemben, hanyagul lépkedve, zsebre dugott kézzel. Egy konzerves dobozt rugdalt, ügyesen manőverezve, hogy ne guruljon le a járdáról. Színét vesztett, lyukas pulóverében alulöltözöttnek látszott. A doboz végül az út menti árokban landolt. A fiú Tamásra nézett, kék szeméből valami határtalan szomorúság tükröződött.
- Bácsi kérem, nem tudna pár forintot adni? Kenyeret vennék belőle magamnak meg a testvéreimnek.
Tamás a zsebében kotorászott, de egy kétszázasnál többet nem talált. Persze, olyan hirtelen jött el hazulról, hogy elfelejtett pénzt hozni magával.
- Csak ennyi van - mondta, és a kisfiú koszos markába nyomta az érmét.
- Nincs több? - kérdezte csalódottan a gyerek.
- Sajnos nincs- mentegetőzött Tamás -, de pár kiflit tudsz rajta venni.
A gyerek szó nélkül továbbballagott. Azért igazán megköszönhette volna, gondolta Tamás. Vajon Attila is így kóborolt az éjszakában, ennivalóért kutatva? Ő is szólított meg embereket, hogy pár krajcárt kikönyörögjön tőlük? A költő már zsenge korától fogva nehéz fizikai munkát végzett a megélhetéséért. Moziban vizet árult, kosarakat cipelt a vásárcsarnokban, színes forgókat készített és árult jómódú gyerekeknek. Hogy ne fázzanak, még a lopástól sem riadt vissza, a Ferencvárosi pályaudvarról csent fát és szenet. Eszmélet című versében így ír erről:
"A teherpályaudvaron
úgy lapultam a fa tövéhez,
mint egy darab csönd; szürke gyom
ért számhoz, nyers, különös-édes."

Tamás, mint leendő irodalmár rajongott József Attiláért. Nemcsak a verseit szerette, hanem a költő sorsa is mélyen megragadta. Bár nem osztozott Attilával a nyomorgó, kisemmizett gyermekkoron, mégis a tépelődései, gondolatai, depresszióra való hajlama, öngyilkossági kísérletei elképesztően hasonlítottak a költő életútjához. Tamás is kiskorában veszítette el édesanyját, a fiatalasszonyt is daganatos betegség ragadta el. A világra éppen kinyíló kisfiúnak tehetetlenül kellett végignéznie anyja vergődését. Az a bizonyos rosszul sikerült születésnapi vacsora volt az utolsó alkalom, amikor édesanyját elemében látta. Másnap ágynak esett, és többé már nem is kelt föl. Talán azért tartotta olyan fontosnak, hogy férje időben hazaérkezzen, mert érezte, hogy ez az utolsó lehetőség az ünneplésre. Anyjának elvesztése örök sebet okozott Tamásnak. Apja, talán a lelkiismeret-furdalástól vezérelve megpróbált mindent elkövetni, hogy a vigasztalan kisfiú végre mosolyogjon, de Tamás csalhatatlan gyermeki ösztönével rájött, hogy apja csak játszik, mert maga sem képes kilábalni fájdalmából. Aztán rátalált József Attila Mama című versére, és tudta, többé már nincs egyedül. A versben saját, kimondhatatlan gondolatai fogalmazódtak meg. Bár anyja nem volt mosónő, Tamás is folyton csak rá gondolt, a mozdulataira, ahogyan a mosógépből kiszedte a ruhákat, majd jól megrázta őket, hogy kisimuljanak. Reménykedett benne, hogy a másnapi vizsgán József Attilát húzza ki, hiszen róla nagyon sokat tudott, bár nem eleget. Egy ezotériával foglalkozó csoporttársa javasolta, hogy erősen gondoljon arra a tételre, amiből vizsgázni szeretne, és az égi hatalmak kedvesek lesznek hozzá. Tamás ezt már többször is megpróbálta, de eddig még nem vált be. Most viszont egész lényét ráállította, hogy sikerüljön.

Nyári vizsgaidőszak utáni buli Tamás egyik évfolyamtársánál. A szülők Mallorcán nyaralnak, a szépreményű ifjú pedig kihasználja az alkalmat, és partit parti hátán rendez a kétszintes, úszómedencés családi házban. A kertben vidám, alkoholtól mámoros fiatalok nevetgélnek, vagy vitáznak világmegváltó dolgokról. Spangli jár kézről kézre, elragadtatott tekintetek várják a mámort. A kert közepén hosszú asztal, tele mindennel, mi szem-szájnak ingere. Édes és sós sütemények, többszintes torták, puncsok, bólék, fagylaltok válnak hedonista élvezetek áldozatává. Itt-ott bokrok rezdülnek, párocskák kerülnek elő, vagy tűnnek el a fák rejtett mélyén. A feldühödött szomszéd már harmadszor fenyegetőzik, hogy kihívja a rendőrséget az üvöltő zene miatt. Öklét rázva áll erkélyén, persze senki sem érti, hogy mit mond. Még akkor sem, ha figyelnének rá, de mindenki saját magával van elfoglalva. Tamás unottan szemléli a partit, kívülállónak érzi magát. Sokkal szívesebben maradt volna otthon kedvenc CD-jeivel, de nem akarta Áront megsérteni. Áron rengeteget segített Tamásnak a tanulásban, jegyzetekkel, sehol be nem szerezhető könyvekkel, puskákkal látta el, és Tamás úgy érezte, tartozik annyival, hogy legalább a bulijára elmegy. Most viszont egykedvűen áll a csoportoktól távol, és azt fontolgatja, hogy eltűnik innen. Szőke, hosszú hajú lány áll meg előtte. Összes viselete csupán egy piros fürdőnadrág. Tamás végignéz formás keblein, majd elfordítja a tekintetét.
- Jössz fürödni? - mutat a lány az önfeledt viháncolástól hangos medencére.
- Nincs nálam fürdőruha - válaszolja Tamás.
- Ugyan már- ellenkezik a lány. - Minek az? Nézd meg Góleméken sincs semmi! De ha túl szégyenlős vagy, jöhetsz alsóban is.
A medence széléről két, deltás, meztelen izompacsirta ugrik a vízbe. A kicsapódó víztömeg Tamást is eléri, hiába ugrik odébb.
- Na, látod - nevet fel a lány. - Most már tényleg bejöhetsz, úgyis vizes lettél.
Tamás még vonakodik egy darabig, majd számára is érthetetlen módon azt veszi észre, hogy a keze megmozdul, és szépen sorban leveti magáról az inget, a cipőt, a rövidnadrágot, majd igen... az alsót is. És már bent lebeg a medencében a szőke szépséggel. Innentől az események felgyorsulnak. Körbeveszik őket a többiek, itallal kínálják, fogócskát játszanak, megpróbálnak egymás alatt elúszni, majd hirtelen egy bokorban találja magát a lánnyal. Ekkor egy kéz megragadja, felemeli, és akkora pofont kever le Tamásnak, hogy szabályszerűen megcsendül tőle a füle.
- Mit akarsz te a csajomtól? - harsogja a kézhez tartozó hang, és már jön a következő pofon.
- Ne csináld ezt, Gólem! - kiáltja valaki hátulról.
Ami ezután történik, akár egy burleszkben is megállja a helyét. Tömegverekedés alakul ki, röpködnek a torták, a krémesek, pezsgővel locsolják egymást felhevült fiatalok. A semmiből itt termett kutyák habzsolják élvezettel a sok finomságot.

Folyt.köv.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2010-03-05 10:11:29

válasz Metallica (2010-02-27 06:06:58) üzenetére
Köszönöm, hogy elolvastad, kedves István!

Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2010-03-05 10:10:53

válasz Zagyvapart (2010-02-26 23:13:17) üzenetére
Köszönöm szépen, kedves Zagyvapart!

Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2010-03-05 10:10:06

válasz antonius (2010-02-24 12:54:09) üzenetére
Szia!

Tanácsod megfontolandó, a stíluson még valóban lehetne javítani. Köszönöm, hogy itt jártál!

Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2010-03-05 10:08:51

válasz Zarzwieczky (2010-02-23 16:32:15) üzenetére
Köszönöm szépen a hozzászólásodat!

Szeretettel: Rozália
Alkotó
Metallica
Regisztrált:
2009-11-09
Összes értékelés:
358
Időpont: 2010-02-27 06:06:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Eszti!
Tamás alakjában kicsit magamra ismertem. én sem tudok feloldódni a bulikon, nem odaillőnek érzem magam.
Nagyon jó történet, s várom a folytatást.
Szeretettel: István.
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2010-02-26 23:13:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Rozália!

A szigorlatok utáni bulik hangulata, hát igen, régi szép idők, de ha csak ezt vettem volna észre, még azt hihetnéd bunkó vagyok. Sajnos, vagy hála Istennek ez a mű nem erről szól. Tamás lelke összetettebb, több lehetőséget rejt a töténetben, úgyhogy várom a folytatást.
Szeretettel: Zagyvapart.
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2590
Időpont: 2010-02-24 12:54:09

Szasz!
Nekem is vissza kellett olvasnom az első részét, mert nem emlékeztem rá. Az eleje is hibátlan, ahogy ez is, bennem mégis rezeg valami tiltakozás.
"Tamás végignéz formás keblein, majd elfordítja a tekintetét." Na ne! Az én Tamásom tekintete nem lenne ilyen elfordulós. Nyugodtan, tárgyilagosan megszemlélné a lány szép körte alakú melleit, (nem kebleit) és valami hasonló idétlenséget mondana: Csak nem haza készülsz már, hogy ennyire beöltöztél?
"Nincs nálam fürdőruha." Itt az én tamásom biztosan fürdő gatyát mondana. Na és persze csak azért se szállna vízbe.
Szóval egy picit "karcosabban" még jobban tetszene.
Gratulálok. a.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
984
Időpont: 2010-02-23 16:32:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Jó úton haladsz. Várom a folytatást.Grt:Z
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2010-02-23 10:49:21

válasz Finta Kata (2010-02-22 22:15:43) üzenetére
Köszönöm, hogy elolvastad, kedves Kata!

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2010-02-23 10:48:49

válasz dpanka (2010-02-22 14:51:48) üzenetére
Köszönöm szépen, kedves Panka!

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2010-02-23 10:48:21

válasz Arthemis (2010-02-22 14:04:04) üzenetére
Köszönöm, hogy nálam jártál, kedves Arthemis!

Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2010-02-23 10:47:40

válasz T. Pandur Judit (2010-02-22 13:09:04) üzenetére
Kedves Judit!

Köszönöm, hogy elolvastad írásomat. Igen, Tamás nem annyira céltudatos, mint József Attila. Még...

Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11687
Időpont: 2010-02-22 22:15:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Eszti!
Örülök, hogy a korábbi műved folytatását föltetted. Nagyon érdekesen, szórakoztatón, és jól írsz.
Örömmel várom a folytatását.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5355
Időpont: 2010-02-22 14:51:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Eszti!
Nagyon tetszik ahogy írsz, ezt elfogulatlanul mondom. Nagyon várom a folytatást!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2010-02-22 14:04:04

Nekem is újra el kellett olvasnom az előző részt is, de így már tudom követni a történetet. Tetszik ahogy felhasználod József Attilát és az iránta való rajongást, mert ahogy látom lényegében ez az eszközöd arra, hogy elmondhasd a történetet. A cím is találó. Várom a következő részt.:)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4563
Időpont: 2010-02-22 13:09:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Rozália!
Jó nagy ugás van a történetben, az eleje alapján én egészen más folytatást vártam. Újra el kellett olvasnom az első részt, hogy megtaláljam a párhuzamokat.
Tamás irodalomszeretete és vonzódása József Attilához az érzelmi éhségéből ered, de távol áll tőle a költő lázadó természete, inkább csak sodródik az életben. Pedig a szabadság és a rend, ami olyan fonots volt a költőnek, újra távolodik egymástól, mint József Attila korában. A társadalmi osztályok között újra megjelentek a ledönthetetlen korlátok, amit jól szemléltet az utcán kéregető kisfiú és a kerti partin pocsékba ment étel párhuzama. kíváncsian várom, hogy merre kanyarodik a továbbiakban a történet!
Judit

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tavaszcsaló című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szomorú című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Visszavágyom kisfalumba című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Csendes est, tele titkokkal című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Befelé mar című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) EULAR PARE konferencia Brüsszelben című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/2. című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szinte beleborzadok címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/1 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IV/9 című alkotáshoz

soltissimo alkotást töltött fel Facebook címmel a várólistára

Narday Nádja alkotást töltött fel Barátság címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Intelem címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Bűntudat című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)