HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 36

Tagok összesen: 1894

Írás összesen: 49454

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: EddieFeltöltés dátuma: 2010-03-03

Egy vámpír halála

Valamikor réges-régen élt egy család az erdő szélén. Csak úgy emlegették őket, hogy a "vérszívók". Miért? Igen egyszerű a válasz rá. Állatok és emberek véréből táplálkoztak az éjszakában, mikor a Hold felkelt.
Történt egyszer egy éjjelen, mikor mentem arrafele, hogy hirtelen elém ugrott az egyik jószág, én meg csak álltam és néztem rá. Kővé dermedtem. Nézett rám a nagy vérszomjas szemeivel és így szólt:

- Érzem a félelem illatát, ami belőled sugárzik. Látom az aggódó tekinteted, sötét és vérszomjas jövőd. Te már nem kerülheted el a végzeted, változnod kell! Nyugalom, nem öllek meg, csak átalakítalak kedvemre. - mondta
Majd közeledett felém szép óvatosan. Mire észbe kaptam, már harapta volna az ütőerem, de nem sikerült neki. Fogtam a zsebemben levő keresztet és felé tartottam. Üvöltöttem az arcába:

- Nem leszek a tiéd! Nem leszek emberevő állat! Távozz tőlem, te gonosz dög! - majd elkezdtem szaladni az erdőn keresztül. Ő pedig utánam eredt. Futottam, ahogy csak a lábam bírta. A templomot vettem célba. Néha már majdnem utolért szinte, de akkor felé szegeztem a keresztet, ő csak hátrált a védelmem elől. Rohantam Isten házába, de a kapunál elkapta a kezem, és húzott magához.

A keresztemet elejtettem, amit próbáltam elérni a kezeimmel, de esélytelen volt. A vámpír ereje nagyobbnak bizonyult, mint az enyém. Hiába tiltakoztam, az övé lettem. Átváltoztatott, egy vérszomjas vadállattá, aki az éjszakába nyúlóan vadászik embertársaira. Azután magamra hagyott és eltűnt a sűrű erdőben.

Mire magamhoz tértem, már a fogaim is kibújtak és a vér illata után eredtem. A fán ültem, figyeltem az áldozataim. Egy kislány volt és az apukája, haza fele tartottak. Harcoltam az ösztöneim ellen, de végül lecsaptam rájuk. Eléjük ugrottam és így szóltam:
- Ne féljetek, nem bántalak titeket, csak kiszívom a véretek! Utána eltűnök, mert ha felkel a Nap, nekem végem. Ha rám süt, porig éget.

Ők meg csak álltak előttem, mint ahogy azt én is tettem egy pár perccel azelőtt, a vérszomjas dög láttán. Gondolkozni kezdtem. Addig töprengtem, míg a Nap is felkelt. Döntöttem.

Így szóltam hozzájuk:
- Nem tudok harcolni a vérszomjam ellen, így hát választom a halált! - majd a Napfényre léptem és porig égtem. Testemre sütött a Nap, szép apránként megszűntem létezni az élő vérszomjasok táborában.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Eddie
Regisztrált:
2009-11-14
Összes értékelés:
635
Időpont: 2010-03-04 00:54:14

válasz Arthemis (2010-03-04 00:33:17) üzenetére
Arthemis!

Láttad a Penge című filmet?:) Ott tudott harcolni az ösztönei ellen:) Ott volt agya, mármint esze és nem hagyta, hogy a vérszomja legyőzze, mikor szinte elvették az erejét neki és a barátnője adott neki vért. Nem vitte túlzásba a dolgokat! Talán kissé róla mintáztam a dolgokat:))) Valóban kissé ellentmondásos a sztorim, de ez van! Magam sem vagyok egy egyszerű eset!

üdv: Eddie
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-03-04 00:33:17

Egyszer azt írod hogy nem bírt az ösztöneivel, aztán mégis tudott gondolkodni? Ez valahogy nem stimmel, szerintem ugyanis valaki vagy gondolkodik, ami józanságot feltételez, vagy csak az ösztönei vezérlik, de itt a gondolkodás kikapcsol.
Szerintem a vámpírok nem tudtam a vérszomj ellen harcolni, de nem is akartak...te úgy látom másnak képzeled a vámpírokat, ami nem baj, mert színessé teszi a fantáziavilágot.:)
Alkotó
Eddie
Regisztrált:
2009-11-14
Összes értékelés:
635
Időpont: 2010-03-03 15:26:39

Tamás!

Az emberek valóban néhány helyzetben döntésképtelenek. Valaki az adott pillanatban nagyon rosszul dönt. Ki mennyire befolyásolható ez is mérvadó. Mennyire van hatással a másik ember az illetőre. Egy biztos , sose hagyjuk, hogy mások befolyásoljanak, magunk döntsünk a sorsunkon! A tanácsot illik meghallgatni, de megfogni már a te döntésed!
üdv: Eddie
Alkotó
Eddie
Regisztrált:
2009-11-14
Összes értékelés:
635
Időpont: 2010-03-03 13:29:58

válasz Beri Róbert (2010-03-03 13:12:07) üzenetére
Ennek örülök, hogy valakit boldoggá tudok tenni az alkotásaimmal:)))
Alkotó
Eddie
Regisztrált:
2009-11-14
Összes értékelés:
635
Időpont: 2010-03-03 13:29:58

válasz Beri Róbert (2010-03-03 13:12:07) üzenetére
Ennek örülök, hogy valakit boldoggá tudok tenni az alkotásaimmal:)))
Alkotó
Beri Róbert
Regisztrált:
2009-12-13
Összes értékelés:
61
Időpont: 2010-03-03 13:12:07

Többnyire megvidámítanak az írásaid, ezért szeretem olvasni őket:-))

Legutóbb történt

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Párhuzamosok címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Dal a nagyihoz - Nagyi játssz velem! című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Hiányzol című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hiányzol című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szép jó estét címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Rojtos-Mesék című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Rojtos-Mesék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Plagizáció II című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Plagizáció című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Emlékvers Finta Katához című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Átütnek a régi színek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hét főbűn IV. (ira) harag című alkotáshoz

Cipike bejegyzést írt a(z) Hiányzol című alkotáshoz

Susanne alkotást töltött fel Hiányzol címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)