HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 123

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49239

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: TituszFeltöltés dátuma: 2006-09-11

Az ikrek / Kéz a kézben (szeptember 11. emlékére)

A születés egy csodás dolog...
először látni a gyermeket, ki felzokog,
érezni ahogy szíve dobog, egyre erősebben!
Kapja a kis levegőket szélsebesen...
Mily csoda... ha kettő születik!
Oly büszkék lesznek a szüleik!
Két majd egyforma gyerek - ikrek!
Előttünk már az eljövendő képek!
Két piciny test, egy - egy karon...
egy világban, hol élhetnek szabadon...
Cseperednek, járni tanulnak -
Egyik gyermek a másik után
s egy emberként elindulnak
kéz a kézben az élet útján...
"Magasodnak majd a többiek fölé!
A két testvér. Együtt. Örökké..."
Ingathatatlannak tűnő kép...
De vajon meddig lesz az álom szép?

Ki lenne az, ki az életükre törne?
Kinek lenne hozzá képén bőre?
Ki mérgezne meg békességet?
Ki próbálna szétválasztani testvériséget?

Egy test, egy lélek.
Egy szív, egy végzet.
Együtt. Csak együtt élnek!
Ikrek... egyazon élet!

De ki az? Ki játékot lopna gyermektől?
S egy összedobott új játékkal, ezer gyermeket öl?
Ki az? Ki gyilkolna gyermeket, hogy annak szülőjét bántsa? -
hogy annak minden erejét, s lelkét a mélybe rántsa...

Ez történt......E két gyermek felé Ő jött...
Eltalálta őket a háború, mi akkor kezdődött!
Szembe szállt velük, ám a kicsik, nem tudták mily nagy a veszély...
hisz gyermekek voltak még...... de veszniük kellett? Nem volt más esély...(?)
Előszöris eltalálta a nagyobbikat, ki nem sírt.... csak állt, meredt előre...
Majd lassan, ijedten, ránézett öccsére.
Kis öccsének hangja elnémulva remegett...
Ám a nagy testvér - ki nem mutatva - inkább mosolyogva szenvedett...
Öccsének pír arcára...kiült a szürke, ijedt nyugalom,
Ám ekkor újra kezdődött a borzalom...
A kistestvér nyögött egyet... majd ordított,
s kis testének hasánál égő sebet szorított.
Testvére rémülten, kapkodva nézett öccsére...
kinek apró csermelyekben folyt még piruló vére..
Édes bátyja szorosan fogta, ölelte...
S gyermeki szavakkal átkozta azt, ki meglőtte...
Beszélt hozzá, bíztatta, nyugtatta
s a fülébe a gyógyuló reményt suttogta.
Öccse felhőkölt... majd átölelte testvérét
és remegve, ám szorítva a bátyja kezét
nézte, nézte míg bátyja érte zokogott...
akiből ekkor már vérző fájdalom folyt.
Majd utoljára a kisebbik... egy leheletnyit még szólott
Majd bátyja lebénult kezében hátrahanyatlott!
Bátyja lesimította öccse könnyes szemét, s letette tesvérét...
majd felállt, magára nézett - rejtve, lassan esve szét...
Testére volt írva, hogy kész - vége!
A testvére meghalt... és halála őt is elérte...
Feladja...mert ereje s lelke nincs hozzá -
nem tarthat ki egyedül már soká!
Látta lehunyt szemű ikertestvérét, ki békésen alant szunnyadt...
Így ("megnyugodva") még egy pillanatra kihúzta magát, s állva maradt...
s ezzel a kék óceán túlsó felére szegezte szikrázó, ragyogó szemét...
s a hullámzó víztömeg felé lehelte ki maradék szilánkos lelkét...
Könnyek közt összetört... Kínok közt megrogyott... Majd a kistestvére mellé zuhant.
Így lelt ott nyugtot - kéz a kézben - e két kis sírhant!

Bár nem árult el semmit... a dermedt...holtfehér vidám-arcuk...
De tudtuk! - ördögök vitték el a két kis angyalunk!
A másvilágra is követték egymást... kéz a kézben,
egy az egyben, vér a vérben!

Hisz ikrek voltak...egyek...egyetlenek....
a jövő gyermekei...kik még gyermekek sosem lehettek...

Nem volt kegyes hozzájuk a (megtervezett) élet
De a testvéri szeretetük örök életű lett!
Nem élhettek e világon egymás nélkül...
Így Ott élhetnek együtt... feltétlenül!

Egy test, egy lélek.
Egy szív, egy végzet.
Együtt. Csupán együtt élnek!
Hisz ikrek... egyazon élet!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Hayal
Regisztrált:
2006-10-07
Összes értékelés:
1124
Időpont: 2006-12-04 17:19:31

Érdekes, engem valahogy nem fogott meg az egész, pedig az eddigi verseidet szeretem. Nekem kicsit sok az a párhuzam, hogy kép épület,kőtömb az emberekhez hasonlatos. Oké, hogy emberek csinálták őket, de pénzért, szóval még a "születés" is elveszti fogalmát. Szeptember 11ben nem két kőtömböt sajnáltunk, hanem az ott meghalt embereket. Ha olyasmi lett volna a párhuzam, hogy a két torony két anya, és a gyermekeiket elveszitik,akik bennük voltak, akkor talán jobban meghatott volna. Így kicsit furcsa, olyan érzetem van, hogy sirassak két kődarabot, az emberek meg eszembe sem jutnak.. érzelmeket kiváltott az biztos,
de az alapmotívum nekem félrevitte az igazi történéseket,az igazi emberi sorsokat, nem tudtam átérezni, sőt talán nem is akartam, pont azért, mert az "épülethalál" az egy parányi tragédia ahhoz képest, amit ténylegesen történt.(mert minden kődarab újraépíthető...)
Alkotó
Regisztrált:
2006-09-07
Összes értékelés:
152
Időpont: 2006-09-12 20:05:28

Vuh....Norbi, ez durva volt....Mindazonáltal tetszett. Csak a nyelvhelyességgel vannak gondok, a szótagszám miatt ne hagyj ki szavakat!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je Z… című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)