HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 50

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51277

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2021-03-02 19:59:26

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Cikkek / egyéb
Szerző: medveFeltöltés dátuma: 2010-04-03

Faképnél hagy; otthagy csapot, papot...

A mai rohanó világban (ez egy nagyon érdekes metafora, hiszen mi rohanunk csupán...) gyakran előfordul, hogy nincs időnk embertársainkra. Egy szó nélkül távozunk, faképnél hagyjuk őket. Máskor még a saját dolgunkat sem tudjuk befejezni, és csapot, papot otthagyunk, hogy már rohanjunk is tovább...

A faképnél hagy kifejezésnek két jelentése van:
a) ha valakit szó nélkül otthagyunk
b) vagy hűtlenül elhagyunk
Ahhoz, hogy a szólást értelmezni tudjuk, először tisztában kell lennünk a "fakép" szó jelentésével. Ebben segíthet az is, ha összehasonlítjuk a szólást más változataival: búcsút vesz a kapufától, félfától, kapubálványtól.

A fakép tehát azonosítható a kapufával és a kapubálvánnyal. A finn-ugor és török-mongol népeknél az ősi időkben a kapubálvány helyettesítette a kapufát. Ezeknek rendszerint ember alakja volt, és a frissen elhunyt tiszteletére állították, hogy a visszajáró szellem azt szállja meg. Az egyes népek másként álltak ezekhez a bábukhoz - egy részük azért állította, hogy megóvja családját a visszajáró szellemektől, mások pedig éppen azért, hogy a szellemek pártfogását élvezzék. Egy biztos: minden esetben nagy tiszteletnek örvendtek ezek a szellembábuk, és lényegében bálványként imádták őket. Ezeknek a fabábuknak rendszerint az arcát is elkészítették: szemeket festettek nekik, megmunkálták a szájat, és orr gyanánt egy vascsőt helyeztek el a fakép közepére (ide vezethető vissza a mesebeli vasorrú bába is...). Ilyen szellembábukat találtak a néprajzkutatók a 20. században a kirgiz, tunguz és mongol nomádoknál is.

Később ezt váltotta fel a kapufa, amely stilizált ember formájában vitte tovább a hiedelmet (a "nyaknál" keskenyebbre gyalulták, így őrizve meg a "fej" és "test" kompozícióját). Az erős kötődést későbbi, rárakódott szokások is jellemezték: aki hosszabb útra indult, az megcsókolta vagy megsimította a kapufát. Gömörben az is szokásban volt, hogy a halottat egy percre letették a kapufánál, hogy elbúcsúzzon az otthontól és szeretteitől.

Most már csak azt kell megmagyarázni, mit jelent a szólás egésze, és hogyan kapott két jelentést is. Az első jelentés esetében (szó nélkül, váratlanul távozik) egy ide kötődő szokást kell megemlítenünk, amely szerint a vendéget a kapuig szokás kikísérni. Ott még beszélgethetnek a háziak a távozóval, de ha amaz siet, akkor egyszerűen elbúcsúzik, és a faképnél, fakapunál hagyja a vendéglátókat.

A másik jelentésnél (hűtlenül elhagy) is hasonló a helyzet: a fiatal lány faluhelyen a kapufánál várta kedvesét. Ha a fiú hűtlen lett, el sem ment a találkára, és hagyta a lányt a faképnél, fakapunál várakozni. Innen ered a faképnél hagyja az oltár előtt kifejezés is, mely az eredeti jelentés alapján enyhén képzavaros: hiszen egyszerre két helyet jelöl meg, ráadásul egy keresztény és egy pogány rítust mos össze...

***



Otthagy csapot, papot. - félbehagyja a megkezdett munkáját, otthagy mindent felelőtlenül. Petőfi Sándor Csokonai c. verse a szólás forrása. Petőfi nagyon tisztelte költő elődjét, és az egyik róla szóló humoros anekdotát (Domby Márton feljegyzései alapján) dolgozta fel a versben:

Csokonai egyszer Hajdúböszörményben vendégeskedett barátjánál, Nagy István református lelkésznél. Este lementek a pincébe borért, de a csap beletört a hordóba, és a lelkész a tenyerével dugaszolta el a lyukat. Csokonait átszalasztotta a szomszédba, hogy hozzon új csapot. A szomszédban éppen akkor nagy mulatság volt, és a költő teljesen megfeletkezett a csapról és a papról is. Csatlakozott a mulatsághoz, és csak később jutott eszébe a feladat, amiért küldték tulajdonképpen...

A versben így szerepel:

"És ím az étel és a bor mellett
És a zenének hanginál
Csapot, papot mindent felejtett
Csokonai Vitéz Mihály."

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
medve
Regisztrált:
2009-10-14
Összes értékelés:
403
Időpont: 2010-06-21 15:59:20

Kedves Hajnali szellő!

Azért is kezdtem el szólásokkal foglalkozni, hogy tisztában legyek vele, milyen szófordulatokat használok... Örülök, hogy Téged is érdekel ez a téma. :)
Nézz be máskor is! :D
Szenior tag
medve
Regisztrált:
2009-10-14
Összes értékelés:
403
Időpont: 2010-05-19 21:06:06

Hát... az ember mindent megtesz, h magát jobb színben tüntesse fel... Én sem tartom hitelesnek minden egyes anekdotáját, de nyelvtani szempontból ez a munkája illeszkedik a valósághoz.

Köszönöm, h benéztél!!!

medve
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-05-12 07:11:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz medve (2010-04-14 13:10:36) üzenetére
mondják, csokonai maga terjesztette a vicces anekdotákat, amikor már sok összetűzése volt a kollégiumban; ezzel akarta demonstrálni, hogy nem fél. szerintem ez komoly leegyszerűsítés. de nehéz valamennyi anekdotát elhinni, pl a nyúllopást. egyébként tény, hogy rendes részeges ember volt... DDD:
Szenior tag
medve
Regisztrált:
2009-10-14
Összes értékelés:
403
Időpont: 2010-04-14 13:10:36

Kedves Kata!

Örülök, hogy benéztél! Szíven joga úgy köszönni, ahogy szeretnél. :D
A történet tényleg mókás, bár nem tudom, mekkora a valóságtartalma. De azért maradt fenn a költőről, hiszen egyébként nagyon csapodár jellem volt, nagyon szeretett mulatozni.

Minden jót!
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12554
Időpont: 2010-04-13 17:38:16

Kedves Medve!

Nagyon érdekesek a fejtegetéseid. Jó olvasni a régi mondások eredetét. Utóbbinál jót mulattam. Kellemes lehetett a lalkésznek várakozni barátjára, míg egyik kezével a hordó nyílására kellett figyelnie.

Viszont én mindig késztetést érzek arra, hogy Tőled
brumm-brummal búcsúzam: Kata

Szenior tag
medve
Regisztrált:
2009-10-14
Összes értékelés:
403
Időpont: 2010-04-12 10:10:07

Szia Hanga!

Örülök, ha felfrissíthettem a tudásodat! :P
Egy igazi böszörményinek tényleg ajánlatos tudnia... sosem lehet tudni, hol veszed hasznát. :D
Egy kicsit kuszának érzem az elsőt, bár remélem, hogy sikerült átadnom a lényegét.

Nézz be máskor is!
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2528
Időpont: 2010-04-10 21:45:28

Szia macim, ismertem az utóbbit (mint böszörményi, ezt így is illik :-) ) és miután gondolkodtam kicsit, rájöttem, hogy néprajzból az előbbit is tanultam annak idején. De jó volt olvasni, fontos, hogy az ember naponta gyarapítsa tudását.
Üdvi!
Hanga
Szenior tag
medve
Regisztrált:
2009-10-14
Összes értékelés:
403
Időpont: 2010-04-05 20:47:09

Kedves Rozália!

Én az ilyen típusú tanulmányokat mindig nagyon kedveltem... érdekes utat járnak be olykor szólásaink. :)

Köszönöm, hogy olvastál!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7473
Időpont: 2010-04-05 10:16:18

Kedves Maci!
Tanulságos mindkét szólás magyarázata. Az különösen tetszik, hogy Csokonai a mulatság kedvéért otthagyott csapot, papot.

Szeretettel: Eszti

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ujjmese című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Bikavers című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sértődős Saci című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mogyorókrémes turbánok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg tölyg meséi 4/1. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Sértődős Saci című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 72. címmel

hundido alkotást töltött fel Az öreg tölyg meséi 4/1. címmel

aLéb bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Sértődős Saci címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Tavaszi titok című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Boldog új évet! című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Boldog új évet! című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel Például címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy haiku című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy haiku című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A türelmetlen maci című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Töredék című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A türelmetlen maci című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Gyerekvers című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Az ügyetlen Tukó című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Az ügyetlen Tukó című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)