Én így szeretlek,
Meg úgy szeretlek!
De a randira el se megyek...

Nem azért, mert félek
Csak egyszerűen meg se érdemled.
Őrülj bele hiányomba, szenvedj!

Aki átver, az így jár velem!
Ne feledd sose:
Az nevet jól, aki utoljára nevet!
Hehe... szenvedj!

Mert szenvedni élvezet,
Főleg, ha az ember
Haraggal mérgezett!

Fáj a szíved? Annyi baj legyen...
Csak nem összetörtelek lelkileg?
Tudom, hogy rossz..., de ilyen az élet!
Egyszer fent, egyszer pedig lent.

Majd jön hozzád egy új balek,
Aki ápolja majd a lelked,
De az sem én leszek, édesem,
Mert azt szeretném, hogy szenvedj!

A bájital olyan édes,
Főleg, ha én keverem
Egy kis cián bele és már tökéletes!

Az élet édes,
De ha nem figyelsz,
Cián kerül bele és pofára esel!