HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49063

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: SelanneFeltöltés dátuma: 2010-05-11

Mi történt?

Csak azt látni, hogy szomorú. Napok óta nincs az arcán mosoly, szótlan, a nagyszünetben uzsiszünetben kicsomagolja az ennivalóját, beleharap, forgatja a szájában, majd visszacsomagolja.
Edina a közösség lelke volt. Mindig. Részt vett a programokban, szeretettel segített társain, példamutató magatartásával az elsők között állt. Amikor lehetett ugrándozni felszabadultan, szinte féktelenül tudott örülni, kacagása messziről felismerhető volt. Barátnőjében bízott. Teljes volt az összhang sokáig, s hitték ez így marad. Kettőjük közül, Barbara volt a szókimondóbb, Edina a szerényebb. Már az óvodában is elválaszthatatlanok voltak. Az általános iskolában is, a középiskolába pedig egyöntetűen egy iskolát jelöltek.
Titkos megbeszélés alapján határoztak úgy, együtt lépegetnek az életben addig, ameddig a sors engedi. Barátságuk tiszta, szeretetük kikezdhetetlennek látszott. Csakhogy változott az idő.
A törés bekövetkezett. Egy értelmetlen, hóbortos cselszövés miatt. A közösség megalkotta véleményét Edina személyéről. Ami eddig igaznak tűnt, elveszni látszott. Ő volt a szótlanabb. Hagyta, hogy társai elhúzódjanak mellőle. Csak állt egymagában a folyosón, nem értve mi zajlik körülötte? S bár olykor felfedezni vélte, a társak lábai mintha megmozdultak volna felé, a tekintetek is olykor-olykor biztatónak tűntek. Mégis. Elmaradt a közeledés. Miért? Mert a barátja képes volt elhitetni azt, ő nem igaz lelkű, ő nem képviseli azt az értéket amit Barbara. Mivel ő volt az erősebb személyiség sikerrel járt. Egy olyan világban ami arról szól, ki mennyire tudja befolyásolni társait? Közösségi népszerűségi verseny. Barbara a szavaival el tudta adni magát. Képessége meg volt ahhoz, sikeresen, simulékonyan, rafináltan terelgesse társait. Képes volt elhitetni az értéket ő képviseli, nála körültekintőbb, józanabb gondolkodású nem lehet más. Amikor Edinához közeledett egy új ismerős, azonnal ott termett, mintha osztozni kellett volna a barátságban, kötelezően. A félelem dolgozott benne valójában. Félt attól egyetlen igaz barátnőjét elveszítheti, állandó kisebbségi érzés gyötörte belül.
Sokáig, hosszú hetekig nem történt változás. Míg egy napon megtört a jég. Barbara reggel a kapuban várta Edinát. Tétovázott ugyan, de megtette az első lépést felé.
-Vicceljük meg az osztályt!- mondta lelkesen.
-Nem értem?!-felelte alig hallhatóan Edina.
-Nem is kell értened!
-Mindent nem kell érteni! Szeretném a meglepetést látni társaink arcán.
Edina elgondolkodott, majd szótlanul bólintott. Nagyon megviselték az elmúlt hetek eseményei.
Szinte belebetegedett abba, Barbara és társai cserben hagyták. Hitt abban idővel mindenki ráébred arra, nem ártott senkinek. A szavak, mondatok akkor belé fagytak, megbénították. A barátnője hiúsága, féltékenysége eszébe sem jutott. Nem feltételezte róla ezt a tulajdonságot. Az pedig, hogy egy kígyót melenget a keblén, álmában sem merte gondolni. Barbara egész úton csacsogott, mintha mi sem történt volna. Barátnője nem is hallotta igazából mit mond. Azzal volt elfoglalva, mire volt jó ez a kiközösítős játék.?Vajon meddig tudta volna fölényes pozícióját megtartani? Esetleg addig ameddig rá nem ébredtek volna társai, ő egyedül is tud értéket képviselni fájdalmát leplezve. Tudálékoskodó barátnője mindenütt résen állt, fontos volt számára bebiztosítani magát. Annyira belemerült a mondanivalójába útközben, szinte észre sem vette, semmire nincsen válasz Edina részéről. Csak lépdeltek egymás mellett, mint régen amikor minden rendben volt.
Az osztályterembe érve szinte mindenkinek földbe gyökerezett a lába. Edina az arcokon látta, amit érzett is. Kérdések a tekintetekben. Mi történik most? Újra együtt érkeznek az iskolába?

Szerencsére a csengő megszólalt, jelezve kezdődik a tanóra. Mindenki elfoglalta a helyét, pusmogásokat lehetett hallani, majd a tanárnő belépését követően néma csend lett.
A nagyszünetben, sorban Edinához léptek felbátorodva a reggeli jelenet után.
Cukorkával, keksszel kínálgatták.
-Fogadd el, vegyél! Na vegyél már!-kérlelték.
Szeretünk téged! Csak tudod...?




Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-11-02 21:16:56

válasz T. Pandur Judit (2010-11-02 19:38:13) üzenetére
Kedves Judit !

Valóban! Kárt okoz az efféle "játék". Sajnos jelenség, és probléma. Itt két jellem látható. Találkoztam már felnőtteknél is szép számmal ilyen esettel. A tudálékos, a behízelgő, s a végére kiderül alattomos játékot űz, bízva abban nem ismeri fel más, a mögöttes szándékot.
Örülök, hogy elolvastad Judit, annak még inkább, hogy ezt az írásomat jónak tartod. Csupán azért, mert fontos , és nehéz probléma.Köszönöm!

Szeretettel:Marietta

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5137
Időpont: 2010-11-02 19:38:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!
Nagyon jól bemutattad, hogy a a kirekesztettek legfontosabb közös tulajdonsága az, hogy ügyetlenül kezelik a konfliktusokat. Ugyanakkor azt is remekül ábrázoltad, hogy a közösségből való kiszorulás rendkívül fájdalmas, megalázó élmény. Különösen kiskamasz- és tinédzserkorban, amikor amúgy is ingatag az önbecsülés, és a kortársak véleménye válik mindenben a legfontosabbá, a felnőtteké legfeljebb másodlagos szerepű. Azt is jól leírtad, hogy a többi, bandán kívüli gyerek pedig jellemzően nem meri megvédeni az áldozatot.
Jó írás egy nehéz problémáról!
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-05-17 18:37:11

válasz Arthemis (2010-05-17 18:13:49) üzenetére
Szia Arthemis!
Azt kell írnom , teljesen igazat adok Neked. Egy cikk formájában fogok erről írni. Utalni fogok erre az írásra benne.Köszönöm szépen észrevételedet.:-)
Szeretettel:Sel
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-05-17 18:13:49

Többször elolvastam ezt az írásodat...én ugyanis ismerem a lelkiállapotot amiről írsz. Összességében valósághűen ábrázolod, de ha nem haragszol hogy kritizállak szerintem jobban bemutathattad volna az Edinában végbemenő folyamatot.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-05-11 21:46:17

válasz Finta Kata (2010-05-11 19:44:33) üzenetére
Kedves Kata!
Az egy lényeges pont,hogy senkinek sem tetszik az alattomos magatartás...És éppen olyan ellen, aki barát volt.Edina döbbenten, szótlanul fogadta.Valószínű , hiszen szótlan maradt az iskolába vezető úton is.Én nyitva hagytam, nem azt a részét,inkább a közösségi hozzáállást.Természetesen tudatosan.Köszönöm Kata , hogy megosztottad velem gondolataidat.A téma , az eset megtörtént, természetesen a valóságban nem éppen így, de a lényeg talán ugyanaz.Kedveltem mindkét embert a magam módján,egyikben csalódtam,az ostobasága miatt. Tisztázódott csoport szinten is. A lényeg a viselkedési forma,és az mekkora kárt tud okozni,egy magatartás.Akár iskoláskorú gyermeknél, akár a felnőtt korosztályban.
Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2010-05-11 19:44:33

Kedves Selanne!
Nekem sem tetszik a leírtakhoz hasonló alattomos támadás bárki ellen, de éppen olyan ellen, aki előbb a barátunk volt... Ez bizony megbocsáthatatlan. Nem tudhatom, Edina hogyan fogadta. Én biztsan nem éreztem volna tovább barátomnak, nem bíztam volna benne, még akkor sem, ha megbocsátok neki. Nekem valahogy hiányzik a befejezés. Én odaírtam volna, ő hogy fogadta az effajta közeledést, csak a közösség reagálását érzékeltetted.
Egyébként tetszik az írásod, jó a téma felvetése is.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-05-11 17:53:10

válasz dpanka (2010-05-11 17:38:38) üzenetére
Szia Panka!
Azt szerencsére én sem éltem meg.Találkoztam vezetői munkám során többször.Nehéz volt kezelni, talán az egyik legnehezebb feladatok egyike.Sutba dobni a témát talán nem szabad, sokan szenvednek ettől.Sajnos!
Köszönöm, hogy véleményezted írásomat.
Szeretettel:Marietta
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5401
Időpont: 2010-05-11 17:38:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!
A kiközösítést szerencsére én sosem tapasztaltam meg. De igazságtalannak tartom ha valakit ok nélkül kiközösítenek, sőt még ha ok van rá akkor sem biztos, hogy az a legjobb megoldás. Ilyen nem csak az iskolában de a munkahelyeken is előfordul. Ha olyan ember van aki a többieket rá tudja venni erre. Én soha nem szerettem ha valakit ki közösítettek.Tetszett az írásod!
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

Klára bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Nyelvem címmel

mandolinos bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

marioatreides alkotást töltött fel Az aranyszőrű nyulak címmel a várólistára

inyezsevokidli alkotást töltött fel Averzió. Hogy miért? címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Vihar címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Eltaposott patakok címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Kis lak címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Madárcsontú öregasszony című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/A tragédia című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Belső nyugalom című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)