HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49225

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-06 14:57:56

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: hovaFeltöltés dátuma: 2010-08-06

Ő előtte rég elfogyott az út ...

Kertemből hoztam a virágokat. Szépek, színesek, mint a nyár. Sárga mint a Nap, kék mint az ég, a másik meg mint a koranyári szivárvány. A szorosra kötött csokrot kioldom, ne szorítsa tovább őket.
Most nem köszönök, de alig hallhatóan kimondom: még mindíg haragszom kicsit
Rád.
Húsz éve, ... már húsz éve. Úr Isten!

Akkor úgy volt, hogy délután találkozunk, minden nap így volt mióta kórházhoz kötött a betegség. Akkor, azon a napon korán keltem, még napkelte előtt. Egy-kettő madár már hallatta hangját a korahajnali csendben. Kitártam az ajtót, - ömlött be a tiszta friss levegő.A látóhatáron már pirosodott az ég alja. Gyönyörű volt. Megfeledkeztem minden bajról, talán még boldog is voltam, - kicsit. Aztán visszazuhantam a valóságba.

Főztem, finomat ,amit Te szerettél. Öcsémmel együtt mentünk hozzád ezen a napon. Szombat volt, még a delet sem harangozták már a kórterem ajtaja előtt álltunk. Benyitottam. Az ágyad üres volt. Leírhatatlan érzés lett úrrá rajtam. Érdekes, hogy ez az érzés ugyanúgy hatalmába kerít mág ma is ha rá gondolok. Ürességet éreztem, mint mikor valami elszakad, kiszakad az emberből. Tudom, hogy születésemkor belőled szakadtam ki én, akkor azt éreztem Te szakadtál ki belőlem. Most már tudom, hogy ez nem így igaz.Tudom, hogy bennem maradtál. Ha tükörbe nézek látom az arcvonásaidat magamon. Mára már a hajam is szürke mint a tiéd volt, ... akkor.
Azon a hajnalon talán Te is hallottad még a madarak dalát. Koránkelő voltál, szeretted a hajnal fényeit. Azon a hajnalon elmentél, oda ahol szebben dalolnak a madarak és szebbek a fények. Vagy hívtak? - Te, szófogadóan eleget tettél a hívásnak, de el sem köszöntél, nem vártál meg, miért? Erre nem kaptam választ azóta sem soha. Árvának éreztük magunkat az Öcsémmel nélküled. Azóta már Ő is elment. Most együtt vagytok, mindketten ott vagytok abban a másik világban, ahol olyan békesség és szeretet van , amilyenről mi itt a Földön csak álmodunk.


Most én is olyan békés szeretetet érzek,- és melegséget. Pedig itt állok egy hideg kő előtt. Rá van vésve a neved, de a neved mögött már csak emlékek vannak. Talán azóta új testben új életkört kezdtél. Lehet, hogy nap mint nap találkozunk, mosolygunk is egymásra mint régi ismerősök.Talán valami megkülönböztetett szeretetet is érzünk egymás iránt, hiszen a lélek az nem felejt, az mindent tud mindenre emlékszik. Csak az elme előtt van fedve a múlt.


Friss vizet töltök a vázába. Belerakom a virágokat és azon kapom magam, hogy mosolygok. Máskor sírni szoktam itt ezen a helyen. Hiányzol most is nagyon , de másként élem meg az érzést.Talán azért mert sok idő telt el azóta, vagy azért mert én is egyre közelebb kerülök annak a másik világnak az átjárójához, - hiszen idősebb vagyok mint Te voltál, - akkor. Szándékosan nem bejáratot mondok. Úgy gondolom annak a másik világnak amit csak akkor nyitunk ki ha ebből a létezésből eltávozunk, nem bajárata van, hanem átjárója. Ezen az átjárón éjszakánként valamennyien átmegyünk, de reggelre visszatérünk, és nem emlékszünk az ottani történésekre. Ha igen, akkor meg álombéli történetként mesélünk róla.

Végighúzom kezemet a kövön, hideg, ... itt minden hideg. Melegséget magamban érzek, hiszen bennem vagy. Betöltöd lelkemet azzal a meleg anyai szeretettel amit már fogantatásom pillanatában nekem adtál és soha - soha nem vettél vissza, örökre nálam maradt.

Ballagok hazafelé. Lelkemben emlékvirágokat viszek, ezek is szépek. Akkor is ha kissé már megfakultak.Madarak csicseregnek az útmenti fákon. Egy autó ment el mellettem. Felverte az út porát. Furcsa érzések kavarognak bennem. Száll a por, ... ennyi marad belőlünk is, gondolom ... Talán szemembe is szállt belőle, - törölgetem. Vagy mégis könnyezem? Nem baj, ezek a könnyek a lélek virágának a harmatcseppjei, hagyom...guruljanak.

Elfogyott előttem az út, haza értem. Emlékeimet sietve beljebb terelgetem az emlékek házába, a lelkem legbelső zugába. Ajtaját bezárom, kulcsát a szívembe rejtem. Nem szeretném ha egy is elkallódna belőlük.



UI:
Szeretettel ajánlom ezt a visszaemlékezést mindenkinek akinek hasonló érzései vannak, voltak, vagy lesznek majd egy napon.

2010.augusztusában

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2855
Időpont: 2011-01-06 10:50:00

Kedves Ibolya!
Köszönöm kedves szavaidat. Én is együttérzek Veled. Mint az utóiratban jeleztem sajnos ez az élethelyzet vagy már megvolt, vagy majd lesz, de elkerülhetetlen.
Szeretettel üdv:Vali
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2011-01-04 17:32:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Vali a könnyeimen át olvasom ezt az írást, gondolom sokunkat megérint. A Mamát én két évig ápoltam a halála előtt, ennek már több mint három éve, mégsem múlik el nap, hogy ne jutna eszembe. Gyermek és anya elvesztése okozza a legnagyobb űrt lelkünkben, még akkor is ha tudjuk, hogy a halál is az élet rendjébe tartozik. Ez az írásod nagyon szívhez szóló. Köszönöm kedves Vali.
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2855
Időpont: 2010-11-03 09:06:08

Zsanett!
Köszönöm kedves soraidat.
Szeretettel üdv:Vali
Alkotó
Zsefy Zsanett
Regisztrált:
2010-07-03
Összes értékelés:
482
Időpont: 2010-11-02 17:58:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mély nyomot hagyott bennem ez a szépséges emlékezés! Nagyon sok érzést, gondolatot fogalmaztál, írtál meg helyettem is. Fogadd őszinte gratulációmat és köszönetemet, kedves Vali!
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2855
Időpont: 2010-08-12 20:38:40

Kedves Léna!
Bizony kényes dolog erről a témáról írni.Talán nem is kellett volna, de ki kívánkozott belőlem . Aztán meg kivel oszhatnám meg az érzéseimet ha nem a barátaimmal. Szóvel ezt gondoltam.Az meg végképp nem jutott eszembe, hogy giccsesnek tűnhet. Szerinted nem is lett az, én meg hiszek Neked. Köszönöm, hogy olvastad.
szeretettel üdv:Vali
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2855
Időpont: 2010-08-12 20:33:46

Drága Pankám!
Ez lenne a gyönyörű lélek, - mármint az enyém? Nem tudom , megtisztelő ha ezt gondolod. Szerintem túlérzékeny vagyok, és talán kicsit szentimentális is. Mit tehetek, ez vagyok. Fogadjatok el ilyennek.A legjobb barátom mondását idézem: " én úgy szeretlek benneteket, hogy megszerettetem veletek magamat".
Szeretettel ölellek:Vali
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2855
Időpont: 2010-08-12 20:28:42

Kedves Arthemis!
Köszönöm együttérző hozzászólásodat, és hogy olvastad írásomat.Egyébként teljesen egyetértek veled ,hogy az emlékek a szívünkben vannak.
Szeretettel üdv:hova
Alkotó
Lenabuci
Regisztrált:
2009-01-11
Összes értékelés:
259
Időpont: 2010-08-12 19:38:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon fáj................ , de gyönyörű! Szépen megfogalmaztad, de én kerülöm az ilyen témákat. Nem merek hozzányúlni.
Másoknál olyan giccses, nyúlós-málós.... de Te tiszta szívből irtad!

L
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2010-08-12 13:57:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Vali!
Gyönyörű a lelked, a szíved! Örülök, hogy olvashattam ezt a szép emlékezést!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-08-10 00:41:12

Nehezen találok most szavakat. Ezekhez a sorokhoz úgy érzem nem is lehet hozzátenni mert ez így teljes. Talán annyit hogy én ezért nem tudok ma sem kimenni a temetőbe, mert ott csak a hideg márvány fogad. Ő bennem él tovább, az emlékek pedig a szívemben laknak...nem a márvány síremlék mögött.
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2855
Időpont: 2010-08-09 19:52:00

Esztike kedves!
Köszönöm,hogy szinte minden írásomat figyelemmel kíséred,kedves tőled.
Szeretettel üdv:Vali
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2010-08-09 10:20:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Vali!

Nagyon szépen megfogalmaztad érzéseidet, fájdalmadat, a reményt. A legtöbbünk keresztülmegy ezen, és jó dolog, ha megoszthatjuk másokkal.

Szeretettel: Eszti
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2855
Időpont: 2010-08-08 19:57:40

Kedves Pipacs, Kankalin és Andrea!
Kedvesen, együttérzően szóltatok hozzá írásomhoz. Az írás végén lévő mondatban jeleztem,hogy kiknek szántam.Ti az érzést ismeritek.Ki így, ki úgy.Talán magam is sokallom már a fájdalmas hangulatu írást. Nekem ezek a hónapok, jul,aug. hónap az emlékezésé. Bocsánatot kellett volna talán kérnem az írás végén a személyes érzéseim nyilvánosság elé tárásáért. Aztán meg azt gondoltam, - szabad ezt tennem, hiszen barátaim vagytok.
Szeretettel üdv:Vali
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
832
Időpont: 2010-08-08 00:53:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Csodálatos.
Tökéletesen kifejezi mindazt, amit az ember lánya érez. Igen, haragudtam Anyára, illetve, benne volt ez is a gyászreakcióban. Valami önzés-féle. Hogy miért ment el 45 évesen, amikor én még...
Aztán ez az évek múlása általi, szomorú fájmosoly.
MINDEN benne van ebben az írásban.
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6880
Időpont: 2010-08-07 20:35:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Vali!
Jaj, megríkattak az emlékvirágaid! Lélekmélységig hatol, ahogy az édesanyádra emlékezel!
Nagyon átérzem. Én "csak" három éve járok a temetőbe, nem az anyukámhoz, a férjemhez. Nagyon szépen és valóságosan fogalmaztad:
" Végighúzom kezemet a kövön, hideg,... itt minden hideg. Melegséget magamban érzek, hiszen bennem vagy".
Nem is tudom folytatni. Köszönöm, hogy olvashattam!
Szeretettel: Kankalin
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2718
Időpont: 2010-08-07 14:42:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
" Talán szemembe is szállt belőle,-törölgetem." Bevallom én is. "Nem baj, ezek a könnyek a lélek virágjának harmacseppjei, hagyom...guruljanak." Bocsáss meg, de csak idézni tudlak, mert ha bármit hozzáfűznék, csak szócséplés lenne.
Szeretettel:pipacs

Legutóbb történt

történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az igazi Mikulás című alkotáshoz

Szondi Márk alkotást töltött fel A Szakértő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Megfogantam és a Cseppecske című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

Horvaja alkotást töltött fel Suhanó árnyak címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Hátra arc című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

leslie b shepherd alkotást töltött fel Viszony címmel

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szomorú Teadélután címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) ki mondja el című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)