HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1915

Írás összesen: 51224

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-02-14 12:06:41

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Cikkek / egyéb
Szerző: Poós GergelyFeltöltés dátuma: 2010-09-03

Kempelen Farkas, zseniális mechanikus és igaz ember

A XVIII. század egyik legnagyobb mechanikusa, s egyben feltalálója a Pozsonyban született Kempelen Farkas volt.
Farkas édesapja Kempelen Engelbert 1715-ben vette feleségül Spindler Anna Teréziát és ekkor költöztek be a Duna utcai Spindler házba, amely a Kempelen családnak ezután 100 évre tulajdona lett. Ez a ház ma már nem található meg a Duna utcában. Apja harmincados vámhivatalnokként évi 300 Ft-ot keresett. Nyolc gyermekük született. András katonai pályára lépett, majd pap lett, második gyermekükként Mária, őt követte József, majd János, ötödik gyermekként Engelbert született, ezután Nepumuki János, aki szintén katonai pályára lépett (harcolt a bajor örökösödési háborúban), majd Ferenc s végül Farkas 1734-ben (anyja az ő születésénél már majdnem 60 éves volt).
Alsóbb iskoláit Pozsonyban és Győrben végezte. Felsőfokú iskolába Bécsben járt, ahol is filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai végeztével apja Olaszországba küldte, hogy magába szívja az olasz kultúrát. 1755-ben tárt haza, s 21 évesen már Mária Terézia udvarában szolgált.(Mária Terézia mint tudjuk 1740-1780-ig uralkodott.) Ekkor nyolc nyelven beszélt.
1757-ben az udvari kamara titkára lett, 1000 Ft-os fizetéssel. Ez év november 4-én házasodott össze Piani Franciskával, aki rövid időn belül 1758-ban meghalt. 1761-ben apját is elvesztette.1762-ben újra megnősült, Gobelius Anna Máriát vette feleségül. Öt gyermekük született, s Kelemen bánatára az első három gyermekük nagyon korán meghalt.
Ezekben az években kezdett el foglalkozni a mechanikával. 1766-ban lépett először színre. A királyi pár palotát kívánt építtetni Pozsonyban, de a víz igen mélyen volt. Kempelen rövid idő alatt olyan vízművet konstruált, ami képes volt a vizet felhordani a kutak mélyéről. A palota nem maradt meg 1811-ben leégett, s így a vízművet már nem találhatjuk meg. Ezenközben hivatali kötelezettségeinek is eleget kellett tennie : 1758-tól ő volt a sóbányák királyi ellenőrzője. Ekkor már havi 7000 ezer Ft-ot keresett, s két kisebb birtoka is volt.
1768-ban nagy feladatott kapott a királynőtől, kinevezték bánáti telepítési kormánybiztosnak. Hatalmas aktivitással látott munkához, telepítési tervezetet készített (mint területi, mint gazdaság, mint fejlesztési szempontok alapján).1771-ben, amikor hivatali tisztségét befejezte a királynő nagyvonalúan méltányolta tevékenységét.
Ilyen nagy feladatok közepette is igen sokat olvasott Kempelen: mágneses-tan értekezéseket, és főleg mechanikai témájú könyveket. 1769-ben aztán igen érdekes bemutatóra hívták Bécsbe a királynő fogadására: egy francia alkotó(Pelletier) mutatta be matematikai mutatványát amibe a mágneskő volt a munkálkodó erő. Kempelen nem lepődött meg a mutatványon, a királynőnek el is magyarázta a masina működési elvét. Mária Terézia rajongott az ilyenfajta mutatványokért, s megkérte hű alattvalóját, hogy készítsen neki egy olyan gépet ami még nem volt Európában.(S ez egy játék lett.) Kempelen tehát elvonult Pozsonyi házába és hat hónap alatt megtervezett és felépített egy sakkozógépet.(Hat hónap szabadságot kapott ez időre.) A gépnek íróasztal formája volt, kinyitható ajtókkal. Az asztal (a gép) mögött egy török kinézetű ember ült,
egyik kezével párnára támaszkodva másikkal pedig a bábukat igazgatva. A gép valóban elkészült hat hónap alatt ami nem kis teljesítmény. Mária Terézia belső udvara látta először élőben a gépet, és igen csak meglepődtek nagyszerűségén. Egy gróf játszott először a "mindent tudó" török ellen, s az udvar megdöbbenve figyelte a játékot. A török biztosan gyorsan és tévedhetetlenül sakkozott. Olyannyira, hogy igen hamar sakk-mattot adott ellenfelének. Ezután Bécsben mindenki erről beszélt. Külföldről is érkeztek megcsodálni a gépet és bámulni szerkezetét. De Kempelen nem szerette a ricsajozást maga körül. Megkérte az uralkodót, hogy fáradsága miatt engedjék haza otthonába.
A királynő engedélyével tehát Kempelen hazatért Pozsonyba (gépét is magával vitte), majd onnan Temesvárra utazott előkészíteni a gőzgép és a beszélőgép terveit. Hazatértével tanulmányozni kezdte az emberi beszédet, amiben segítségére volt Wilkins és Helmont írása.(Wilkins fonetikus ABC-t készít, Helmont pedig a héber ABC-ről ír). Megállapítja : a hang is zene, a levegő rezgése. Beszélőgépének tüdeje egy fafúvó (klariné) volt, s tudjuk Kempelen írásaiból, hogy az ötletet egy dudáról vette. Sok-sok fáradságos munka után a gép még mindig csak hat hangot tudott kiadni ( p, m, l, a, u, o, billentyűket kellett lenyomni a hang megszólaltatásához),s így már szavak jöhettek elő a gépből. De a gép nem működött igazán jól (szaggatottan adta ki a hangokat, más furcsa és idegen hangok is keletkeztek), s ezek miatt a hibák miatt Kelemen egy kicsit félretette a gépét.
1771-ben a királynő kedvenc kastélyához hívták segítségül. Ez a schönbrunni kastély volt.. A kutak műszaki tervezésének, illetve a kastély vízvezetékrendszerének megtervezéséhez és megvalósításához kapott megbízást. A kastély ékessége lett az a szökőkútrendszer amelyet Kempelen Farkas tervezett és épített. A találmány az egyik legjobban megkonstruált építmény volt a schöbrnni kertben: egy horizontális henger mely a hegyekből érkező víz erejét csővezetékekkel úgy hasznosítja, hogy különféle szivattyúkat mozgat, amelyek újra a magasba emelik a vizet. A vízszükséglete kb. 130000 liter óránként, s ez azt jelenti, hogy napi hat óra működés esetén kb.800000 liter vizet használt. A medence (amibe a szökőkút vize folyt), 50 m. hosszú, 20 m. széles, és 0,5 m. mély volt.
Kempelen sokoldalúságát mutatja, hogy zálogházat alapított Pozsonyban. Magyarországon ez volt az első zálogház akkoriban (1437-ben Firenzében nyitották meg Európa első ilyen intézményét), s igen nagy jótétemény volt a megnyitása, a szegények miatt. Kempelen két becsmestert, egy szabót, egy ékszerészt, és két szolgát foglalkoztatott. Az intézet első igazgatója Engelhardt Jakab volt (600 Ft-os fizetéssel), és a hivatalnokoknak esküvel kellett bizonyítaniuk feddhetetlenségüket. A zálogház a város szélén épült, éppen azért, hogy a legszegényebb embereket védelmezze és segítse. Miután a kormányhivatalok elköltöztek Pozsonyból, a zálogház forgalma is megcsappant. Kempelen ezután meghagyott egy fiókot szülővárosában, de a zálogház irányítása felkerült Budára (a kormányhivatalok is ide költöztek).
1774-ben himlőjárvány tört ki Közép-Európában. Mária Terézia is megkapta a betegséget s így Ő is ágynak dőlt. (Népi hagyományokkal próbálták a betegséget gyógyítani : vörös lepellel takarták be a beteg testét, hogy védelmezze a himlőhólyagok elhatalmasodását. Később tudósok bebizonyították, hogy a vörös lepel valóban véd a fénysugarak ingerlő hatásától. A lepel alatt nem éri fény a bőrt, így nem maradnak hátra himlőhólyagok.) A királynő legyengült, meghízott, asztmája és szívbaja is egyre jobban kifejlődött, s nagyon beteges lett (járni alig tudott). Kempelen a királynő betegeskedését látva készített a királynőnek egy mozgatható ágyat, amivel meg tudták oldani a királynő kényelmes szállítását, és így még otthoni tartózkodása is elviselhetőbb lett. Az ágy nem maradt fent és még a tervrajza sem került elő. Az ágyról csak egy levél maradt meg, amit Mária Terézia írt fiának Ferdinándnak a szerkezetről. (Eközben is sokat dolgozott Kempelen beszélőgépen és előbbre is jutott pár dologgal, de mint tudjuk még tíz év múlva sem tekintette tökéletesnek gépét.)
Kempelen mechanikusként sokat foglalkozott a gőzzel. Sok könyvet olvasott, amiket
általában Landerer János Mihály és Kochberger Jánostól vásárolt (ők ketten könyvtárosok
voltak).Esterházy gróf halálát követően az Esterházy könyveket elárverezték, s a természettudományi könyveket Kempelen vásárolta meg. Olvasta Torricellit ( ő a levegő nyomásáról írt többek között tanulmányt), Guerickét (légszivattyúról szóló tanulmányát) és Papinnt (akinek először sikerült légüresített tért létrehoznia a gőz segítségével, 1960-ban). Kempelen gőzgépe 1777-ben készült el . A gép szabadalmaztatására, és felhasználására javaslatot terjesztett be a bécsi kormányhoz : ám a kormány szerette volna, hogy a gőzgépet nagy ipari célra alkalmazzák, kevés munkaerővel és kevés üzemanyaggal. Kempelen mindezt nem teljesíteni és elkészíteni, megfelelő anyagi támogatás hiányában( hatalmas méretű lett volna a gép).
1776-ban Mária Terézia a nagyszombati egyetem átköltöztetését tűzte ki fő céljául. Fölállított egy háromtagú bizottságot, amelybe Niczky Kristófot, Szabó Andrást és Kempelen Farkast kapott helyet, az egyetem ügyének elrendezéséhez. A munka oroszlán részét Kempelen végezte. Az egyetem átköltöztetésének természetesen voltak ellenzői is. Nem tudni pontosan kik voltak ezek, de könnyen megfejthetjük, gondolván azokra az emberekre, akik az osztrák reformok hívei voltak. De Kempelen végül győzött : költségvetést készített, s így meggyőzte uralkodónőjét (sőt még ellenfelei közül is sokakat), az átköltöztetés ésszerűsítéséről. Tevékeny szellemének és fáradhatatlan fizikumának köszönhetően a tervet sikerült megvalósítani. Évekig dolgoztak rajta. Szárazföldi- és viziúttal kombinálva oldották meg a hatalmas mennyiségű könyv és irathalmaz átszállítását Budára. Nagyszombat nehéz szívvel búcsúzott az egyetemtől, az egyetem diákjai még búcsúéneket is énekeltek távozásukkor. Kempelen az utolsó "tégla" beillesztéséig kötelességtudóan teljesítette rábízott feladatát. Az új tanév 1777 őszén kezdődött.
Kempelen beszélőgépéből 1779-ben már csak az "i" hang hiányzott. Ezekben az években készült el (1778-80-ig) élete egyik nagy írott munkája, aminek címe: Az emberi beszéd mechanizmusa. Ebben a tanulmányban az emberi beszédet, hangokat, a hangok kiadásához szükséges emberi szerveket korához mérten pontosan és szakszarűen írja le. Olyan nagy jelentőségű volt ez a könyv, hogy mind az iskolai tanításokban, mind a vakok oktatásában felhasználták szellemi mondanivalóját. Az 1780-as évek elején aztán megtalálta az "i" hangot is, így beszélőgépe végeredményben egy évtizednyi kemény- és kitartó munka után : működött.
A XVIII. században a vakok sem írni sem olvasni nem tudtak, nem tanították őket, elhanyagolták őket, így kénytelenek voltak kegyelemkenyéren élni. Ebben az időben a földön kb. egymillió vak ember élt. Kempelen volt az az ember, aki először a világtörténelemben a vakoknak írógépet készített, s ezzel mintegy felszólította az emberiséget, hogy a vakok is emberek, és igenis lehet és kell is őket taníttatni, hogy a társadalom teljes értékű emberei lehessenek. Az első vak aki írni és olvasni tanult az osztrák udvari tanácsos leánya volt (Paradis Mária Terézia). Nagyon jó hallása volt a kislánynak (3 évesen veszítette el szeme világát), énekelni zongorázni tanult a leghíresebb bécsi tanároktól, de még 19 évesen sem tudott írni és olvasni. Kempelen ekkor ismerkedik meg vele (ekkor már 40 éves), és 1778-tól kezdi őt tanítani írni és olvasni. Mária úgy tanult meg olvasni, hogy Kempelen domború betűkből összeállított ABC-t készített neki, amivel a betűket könnyedén meg tudta tanulni. Később olyan írógépet konstruált számára, aminek a billentyűzete domború betűkből áll, s így a leányzó már le is tudta írni a szavakat. Ezt az írógépet neki is ajándékozta. Mária későbbi levelei adták végül a legnagyobb lökést ahhoz, hogy a vakokat elkezdjék tanítani írni és olvasni. Guillié dr. párizsi vakok intézetének igazgatója is meleg szavakkal méltányolja Kempelen érdemeit. 1841-ben Braunschweigben Lachmann professzor könyve a vakok oktatásáról kiemelten tesz említést Kempelenről és tanítványáról. Kempelennek ez a masinája sem maradt meg. Rokona (Kempelen Béla) írt harminc évvel később a gépről : billentyűkkel, domború betűkkel ellátott gép volt ez, ami nyomdai rendszerű szedett szöveget tudott készíteni. Kempelen - vakoknak készített írógépe - azóta vakok millióinak szerezte meg a kultúra a tudás a vallás tanulásának örömét és így a vakok teljes emberekké válhattak.
Ez az évtized, kezdve a sakkozógép bemutatásával, a beszélőgép kínlódásával, a gőzgép kudarcával, a vízemelőgéppel boldog évtizede volt Kempelennek.
Mária Terézia halála után II. József (1780-1790) került a trónra. Uralkodásának első évében vendégül látta az orosz cárnő fiát Pál herceget és feleségét. Ekkor II.Józsefnek eszébe jutott Kempelen sakkgépje és megkérte őt, hogy hozza rendbe a gépet és jöjjön el vele Bécsbe. A hercegi párnak nagyon tetszett a sakkmasina és a királynak az az ötlete támad, hogy Kempelen menjen el vele egy európai körútra. Kempelennek - persze - nem nagyon tetszett az ötlet, és kért néhány hetet a felkészüléshez. Ez idő alatt is természetesen a beszélőgépen dolgozott, s olyannyira nem volt kedve utaznia, hogy beteget jelentett (az epefájdalmaira hivatkozott). Lázas munkába kezdett, de két év múlva mégis csak el kellett indulnia a körútra. (1782). Családja is vele tartott, felesége, két gyermeke és Anton a segédje. A magyar hírmondó 1783 évi 43-as száma beszámol egy sakkpartiról, amit Baullon herceg játszott a gép ellen Párizsban. A gép már-már győzött amikor is hibás lépéseket tett. Erre a herceg felállt , s azt mondta : " a török engem emberségből hagy nyerni ". Londonban 1784-ben tartózkodott és gépe hatalmas érdeklődésre tett szert. Ott tartózkodása alatt Kempelen James Watt-tal is felvette a kapcsolatot. Ő 1779-ben forgattyút konstruált ( amely a dugattyú egyenes irányú mozgását körforgássá alakította át), 1782-ben pedig az első kettős működésű dugattyút készítette el (amelyben a gőz a dugattyúnak egyszer az egyik, másszor a másik oldalára ömlött).Watt nagy hatást tett rá, látta műhelyét, találmányait, tervrajzait, s Watt elmondta neki: amikor nagy erőfeszítésre volt szüksége a gépek megvalósításához, otthagyta a glasgowi egyetemet és bezárkózott műhelyébe. Kempelen ekkor jött rá, hogy csak úgy készítheti el beszélőgépét, ha csak ennek szenteli ideje nagy részét. Angliában foglakoztatta Kempelent a munkagépek szerkesztése és konstruálása és ő maga is azt vallotta, hogy a gépek megkönnyíthetik az emberi munkát. Ezzel szemben ekkor kezdődtek a nyugati országokban (persze ahol már voltak ilyenfajta gépek) a lázadások a munkagépek ellen. Első ilyen nagy jelentőségű gép volt a szalagkészítő malom is, amit Németországban találtak fel. Aztán jöttek a fonó- és szövőgépek (amik az ipari forradalom előképei voltak), fűrészmalmok (az ilyen malmot London közelében egy hollandus építtetett), Everet vízzel hajtott gyapjúnyírógépe (amit az elbocsátott munkások felégettek). Watt úgynevezett kettősen ható gőzgépével találtak olyan motorra amely a szén és a víz elfogyasztása révén hajtóerejét önmaga termeli. Watt mindezekről úgy gondolkozott, hogy a találmányát elsősorban nagyipari felhasználású célokra lehetne kivitelezni (1784-ben szabadalmaztatta gőzgépét). A szakértő mechanikusoknak látniuk kellett, hogy az a gőzgép forradalmasítja a technikát.
Ezután a sakkozógéppel Lipcsébe ment és részt vett vele az 1785-ös lipcsei vásáron. A gép egy nagy teremnek az elkülönített részében állt. Lipcse környékéről is eljöttek a nagy tudósok, tanárok, mechanikusok, hogy megnézzék a gépet. Nagy viták folytak még a vásár után is a játékszerkezet működéséről. J.J. Ebert is írt --- többek között--- a játékmasináról egy könyvet, ami 1785-ben jelent meg. Azt írja benne, hogy az összes német szakértő "igen nagy alapossággal" vizsgálta a gépet, de nem tudtak választ találni működésére. Berrnauilli a kor nagy mechanikusaival együtt szerkesztette ekkoron nagytekintélyű magazinját a "Magazin für reine un angewandte Matematik" című lipcsi folyóiratot, amelyben tudományos értekezéseket folytattak több igen érdekes témában. A folyóirat egyik számában Kempelen gépével is foglalkoztak, megpróbálták megfejteni és leírni annak rejtélyét, de igen mellé fogtak.
A következő állomás Drezda volt, ahol is Racknitz báró volt a legkíváncsibb figyelője a gépnek, aki később úgymond "leleplező" könyvet írt a gépről. Öt elméletet dolgozott ki a gép titkának megfejtésére : 1.a gép előre beállított partikat játszik, az automatát a felhúzott rugó
mozgatja, 2. az előre beállított játszmákon játék közben külső hatással módosítani lehet, 3. külső hatás (mágneses) mozgatja a törököt, 4. rejtett zsinórokkal igazgatják a gépet, 5. valaki elbújt benne s ő játszik. Ezek közül az elméletek közül Racknitz az ötödiket tartja lehetségesnek. Azt írja benne, (s ezt le is rajzolja), hogy egy ember feküdt a gépben, s miután megmutatták a közönségnek a gép belsejét és becsukták az ajtaját, ő felült s elkezdte igazgatni a gépét. A másik dolog amit leír, hogy a török bal kézzel játszott, mert az közelebb esett a benne ülő emberhez. Ilyen és hasonló érveket hoz fel könyvében, ami szerintem teljességgel kizárt. Egyszerűen nem bírták tudomásul venni (irigyek voltak), hogy egy magyar ember ilyen zseniális gépet tudjon készíteni.
Drezda után Berlin városa következett: Nagy Frigyes szenvedélyes sakkjátékos hírében állt, s amikor Kempelen megérkezett a géppel, Frigyes megkérte őt, hogy jöjjön el mert szeretne játszani a törökkel. A gép természetesen megverte a királyt, s az uralkodó megkérte konstruktőrét mondja el a gép titkát. Amikor Frigyes megtudta a választ, így kiáltott fel "ezt a gyermek is azonnal megfejthetné". Nagy Frigyes császár egy év múlva meghalt, s a titkot magává vitte a sírba.
Ezután a két év után Kempelen hazatért s udvari tanácsossá nevezték ki hálából, a magyar- és erdélyi udvari kancelláriához. De mindez nem kárpótolta őt : a beszélőgépről, amit beleépített a sakkozógépbe, még csak nem is tettek említést az akkori hírmondók, és a mechanikusok se mutattak igazából érdeklődést a gép után (a sakkozógép néhány kérdésre értelmes és jól érthető válaszokat tudott adni).
Hazatérése után az angliai gőzgép tapasztalatokkal itthon folytatta munkáját. Megalkotta saját gőzgépét. A gép tervét, szabadalmazási kérelmét, 1788 júniusában adta be : a gép az angol gőzgép mintájára készült, mégis oly sok tökéletesítés és változtatás volt rajta, hogy új találmánynak lehetett tekinteni. Kétségtelen, hogy Kempelen új gépe olyan vidéken volt előnyös, ahol bőség van fában vagy más tüzelőanyagban, de hiány van a vízben. A szabadalomlevél kihirdetését 1788 december 30-án tartották meg (tizenkét évre kapta ezt meg). Két éven belül kellett felépíteni a gőzgépet . Az 1793-94 között épült Ferenc-csatorna építésénél használt Kempelen-féle gép előnyeiről és természetesen sikereiről tudósítanak az akkori hírmondók.
A budai palota alapkövét 1749-ben Mária Terézia születésnapján tették le. A palota 1771-ben készült el (203 szobás, Dunára néző oldala 178 m. hosszú). A palota építését a pozsonyi kamara intézte, így kapcsolódott a munkába Kempelen Farkas is (korábban 1777-ben a várban vízemelőt épített már, mert a vár vízellátása igen csak rossz volt). Az egyik legnagyobb érdeme Kelemennek Budán az az, hogy színházat építettet. Néhány hónap alatt elkészítette a terveket s hamarosan elkezdődött az átalakítás. A régebben bezárt karmelita templomot kezdték meg átalakítani (csak a legszükségesebb átalakításokat végezték el), így pl. érintetlen maradt a kripta s ennek egy kicsiny részét a színpadi süllyesztőhöz használták fel. A Várszínház (mert, hogy ez lett a színház neve, s még ma is az ) földszintjén így öt páholy, az első- és második emeleten 33 páholy kapott helyet, s a harmadik emeleten pedig karzat létesült. A kb. ezer férőhelyes színházban az első előadás 1790 október 25-én este hangzott fel.(A Várszínház falán ma is megtalálható az ő neve, mint a színház építője.)
Élete vége felé Kempelen Farkas még egy nagy munkába fogott. A bányák víztelenítését próbálta megoldani. Különböző terveket és tervezeteket szerkesztett és tervrajzai elkészítéséhez a közlekedőedények működésének elvét vette alapul. Kempelen egy ilyesfajta gépet tervezett, ami a bányákból kiszivattyúzta volna a vizet ( az akkori bányászat legnagyobb veszély az volt, hogy a bányák területére beszivárgó víz nagyszámú beomlásokat okozott. 1800 október 26-án terjesztette be műszaki terveit a hivatalos szervekhez s Chenot József (körmöcbányai felügyelő) azt javasolta a híres vízépítőnek, hogy a gépet először Lipótaknába építsék be. A bánya igazgatója azonban nem értett ezzel egyet, mert állítása szerint a gép vízfogyasztása igen nagy, sok az átépítési költség stb.
Kempelen ekkor már élete alkonyán volt, s nem bírt tovább harcolni tervei megvalósítása érdekében. A tervet ez után elvetették.
Teste ekkorra elgyengült, s nem bírt már lépést tartani zseniális eszének szárnyalásaival. Kérvényt adott be a királyhoz, hogy mentsék fel a további tisztségviselés és szolgálatok alól. 1798-ban bocsátotta el a király Kempelen Farkast hivatalából.
Negyvenhárom éven át szakadatlanul tevékenykedett, ötletei és azoknak megvalósításai a kor szellemét messze meghaladták.
1804 március 26-án halt meg. Esküvőjén részt vett a királynő s egész udvara, s koporsóját viszont családján kívül csak néhány ember kísérte el végső útjára. Sírjára Horátius szavai kerültek "Non omnis moriar": Nem halok meg egészen. Kempelen Farkas élete s munkáinak nagy része, ha csak különböző feljegyzésekből, kortársak tollaiból, saját kezű munkáiból is, de fennmaradtak az utókor számára. S valóban a magyar nemzet számára Kempelen Farkas nem halt meg egészen.
Magyar volt, és igaz ember.


Irodalom :

Kőszegi Imre - Pap János : Kempelen Farkas (Budapest, 1953.)
o.sz. : 7-39, 46-92, 98-115, 129-130, 138-139
Szalatnai Rezső : Kempelen Farkas és az Egyetem
átköltöztetése Budára (Budapest,1959), o.sz. : 4, 6-7, 9, 12, 14
Akadémiai Kiadó : Új Magyar Lexikon (Budapest, 1962), o.sz. : (K-Me), 87. o.

2000 körül íródott

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Poós Gergely
Regisztrált:
2008-03-05
Összes értékelés:
399
Időpont: 2010-12-28 18:36:21

Köszönöm, hogy olvastad és hogy írtál.
Gergő
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-12-17 15:13:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
alapos, érdekes, remek; gratulálok.

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Tavasz? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Tavasz? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Tavasz? című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A gyermekirodalomban mindent szabad? című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nem történt semmi ...? - életkép című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Buksi kutya és a szúnyog című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Macska-mese című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Gyerekvers című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Buksi kutya és a szúnyog című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Buksi kutya és a szúnyog című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Tavasz? című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A lángok őrzői című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A lángok őrzői című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) A lángok őrzői című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Szilánkok című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)