Uluru sziklája egyetlen tömbből áll,
a tájnak ölében e szent kőszikla vár.
Színei pompáznak est-hajnal szakához,
turisták és hívők járnak nagy falához.

Napközben színjáték, amit e kőtömb tud,
halvány-rózsaszíntől mélybíbor színig jut.
Minden rés és üreg, folt, jelent valamit,
sok mesét tudnak kik ősökként laknak itt.

Fények orgiája, színjáték csodája,
ki oda eljuthat, elmegy hogy csodálja.
Az ősi Urulu érzelmeket ébreszt,
aki reá nézhet, csodás amit érez!

Hegynyi nagy kődarab ez a néma szikla,
mindenki e látványt áhítattal issza.
Szíved hevesen ver, frissebb lesz a véred,
titokzatos gyönyör, mit benned feléleszt!

Míg fények váltanak, barlangoknak árnya
álomképet vetít a vén kősziklára.
Oly magányos forma, hogy az ember szíve
látványára dobban, ezért van sok híve...

De ha ez nem elég, itt van Kata Tjuta,
nem is oly messzire, ő a tájnak ura.
Fenséges, szentséges, misztikus e látvány,
meglepetés vár rád e földrészen járván!