HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1895

Írás összesen: 49462

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: JodieFeltöltés dátuma: 2006-10-05

Áldozat

Állsz a homályban, és nézel magad elé. A hold egy csábos pillantást vet feléd, de te oda sem figyelsz. Élvezed a kokain és a mámorító bor keverékének hatását, azt az isteni érzést, ami már 30 éve napod minden percében birtokába vesz. Egész életedben szállsz, lebegsz, mint akire egyáltalán nem hatnak a fizika törvényei. Hiszed ezt Te.
Százan átkoztak már el, ezrek kívánják halálodat, de ez téged, egy cseppet sem érdekel. Jól érzed magad így, törvények és szabályok, gond és kötelezettség nélkül.

Stabilnak egy csöppet sem mondható mozdulattal egy fának támasztod a hátad. (Olvastad valahol, hogy az érett fák képesek közvetíteni a harmóniát, amikor valaki törzsüknek támasztja az idegközpontját.)
Úgy érzed, még nem kaptad meg a megfelelő adag bódítót, ezért zsebedből kirángatsz egy kis zacskót, és mélyet szippantasz bele. A por édesen épül be nyálkahártyádba, lassan de biztosan jut el a rozsdás agyadig, még jobban tompítva érzékeidet. És, hogy az érzés biztos legyen, belső zsebed mélyéről előkerül egy laposüveg, teletöltve jóféle nedűvel. A fémflaska néhány másodperc után kongó hangot adva huppan a földre.
Kábultan bámulsz a semmibe, a sötét fák árnyékai csendesen ölelnek magukhoz. Csupán csak élvezed a lebegést, mely andalító és végtelen nyugalommal tölt el.
Karjaid kitárod, mintha viszonozni szeretnéd az árnyékok ölelését, és jobb lábadra állva elrugaszkodsz. Újra repülsz. Fentről láthatod az erdészlakot, ahol még mindig szól a zene, és az emberek nevetve táncolnak. Az erdő rejtett zugait, amit benne sétálva sosem vettél észre. Látod a közeli város fényeit az égbe szökni, s közelebb érve a háztetőkön titokban szeretkező tinédzsereket, a villamos fékjeinek szikráit. Látod a világ minden apró titkát, onnan fentről minden a tiéd.
-Isten vagyok! Én irányítalak benneteket, hiszen mindent és mindenkit látok, azt csinálok veletek, amit csak akarok! - kiáltod az univerzum közepébe érve.
Hangosan nevetni kezdesz, ami átcsap eszméletlen fülsüketítő röhögésbe, majd üvöltő hahotába, végül, pedig őrjítő hörgésbe...
Hirtelen elveszíted egyensúlyodat. Karjaid már nem engedelmeskednek, hiába csapkodsz velük. Érzed, ahogy az árnyak torkodat szorítják, ahogy a sötétség hatalmas szája éppen bekapni készül. (Ím a fizika törvényei felülkerekedtek képzeleteden.)
Zuhansz. Egyre közelebb érsz a Földhöz. Áttöröd a légifolyosókat, füled mellett elzúg egy személyszállító. Majd testedet lombkorona öleli körül, végül, pedig egy fa tövéhez érkezel.

***

Most itt állok, és nézem elporladt testedet.
10 év múlva sem volt rád kíváncsi senki. Itt hagytak elrothadni egy vén fa tövébe roskadva. Hátaddal még mindig a fát támasztod, reménykedve a harmóniában, ami már sosem lesz a tiéd. Tekinteted a fölre mered, mintha a lelkedet keresnéd a mélyben. A lelkedet, mely a gravitáció áldozata lett...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2009-09-12 13:57:37

Nem hiányzott ő szerintem életében sem senkinek, hisz nem vééletlenül nyúlt a droghoz. Tetszett ahogy leírtad azt, amit átélt az utolsó mámorban...
Alkotó
Náni
Regisztrált:
2006-03-24
Összes értékelés:
263
Időpont: 2007-07-22 12:52:39

Nagyon tetszett ez a műved, igazán szép szerintem, és meghökkentő is kissé! Grat!
Alkotó
Daróczi Tamás
Regisztrált:
2006-07-21
Összes értékelés:
151
Időpont: 2006-10-20 10:51:38

Kedves Jodie!

Élmény volt olvasni. Köszönet érte.

Tamás
Szenior tag
Jodie
Regisztrált:
2006-08-14
Összes értékelés:
495
Időpont: 2006-10-20 09:58:22

Kedves Tina!
Köszönöm, hogy olvastad, és, örülök, ha tetszett. Az ABC pályázatra (Gravitáció)küldtem be, bár nem arra készült, előtte nem mertem sehol megmutatni :)


Kedves Gyula!
Ha valakitől, akkor Tőled nagy megtiszteltetés ilyet hallani, hálásan köszönöm! Még a hozzászólásaid külön-külön is olyan tartalommal bírnak, hogy publikálni kéne őket. Köszönöm, hogy részese lehetek! :)
Alkotó
amazonasz
Regisztrált:
2006-08-10
Összes értékelés:
268
Időpont: 2006-10-20 09:51:50

Kedves Marika
Nagyon tetszik az írásod. Magával ragadó, lendületes stílusoddal, érzékletesen ábrázolod azt az illúziót, melyet a drogosok valóságnak hisznek. Ki nem mondott szavakkal fested le, azt a kiüresedett életképet, melyben élnek, távol a világtól, távol mindenkitől.
Gratulálok ehhez a nagyszerű íráshoz.
Üdvözlettel Gyula

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Más-kép(p) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Más-kép(p) című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Gyerekgyár című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Gyerekgyár című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) két út az elérhetőhöz című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) két út az elérhetőhöz című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Toth István: Este van már / Es ist schon Abend című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Toth István: Este van már / Es ist schon Abend című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Toth István: Este van már / Es ist schon Abend című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)