HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1896

Írás összesen: 49470

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2010-10-23

Orvostudományi történet.


Az ókori orvosok alig rendelkeztek az orvostudomány gyakorlásához szükséges reális ismeretekkel. Az emberi szervezetről nem voltak elfogadható minimális ismereteik, vagy nagyon bizarr téves eszméket vallottak. Nézzük, hogy még Aristoteles és Hippokrates is mit vallott az idegrendszerről vagy a vérkeringésről. Az emberi testben nem is vér kering, hanem valami gáznemű test, amit pneumának neveztek, a. pneuma elmélete általában megtalálható minden ókori orvos nézeteiben. Úgy gondolták ezek a pneumák szabályozzák az emberi test szerveit. Galenus már bizonyos mértékben megkérdőjelezi Hippokrates és Aristoteles "pneuma"elméletét, akik az agyvelőt csupán csak mirigyszerű nedvességelválasztó szervnek tartották. A modern anatómia , csak a 15-16 században kezdett kialakulni, amikor felhagyva az elméleti okoskodással néhány kiváló tudós embereket kezdett boncolni, ami az anatómia addig ismeretlen fejlődéséhez vezetett. A modern anatómia megalapítása Vaselius András belga tudós nevéhez fűződik. Galenius Vaselius mestere még csak majmokat boncolt, de Vaselius követői már elterjesztik az emberek boncolását és úgy végeznek jelentős anatómiai felfedezéseket. Vaselius mellett még jelentős anatómiai tevékenységet végzett két olasz származású tudós is Fallopia (1523-1562) és Eustacchi meghalt 1574-ben születési éve nem ismeretes. A középkor végére nagy vonalakban az emberi test anatómiája felvolt tárva, kevésbé a nyirokrendszer, vérkeringés és az idegrendszer. A nyirokrendszer anatómiai feltárását Peguet, 1467, Rudbeck 1851, és Bertholin 1652 ben végezték el. Az eddig ismertetett anatómusok főleg alaki feltárásokat végeztek, annál kevésbé gondoltak az emberi szervek építőköveire vagy működésük mechanizmusára. A további aprólékosabb feltárást, nagyban megkönnyítette a mikroszkóp felfedezése. A mikroszkóp segítségével láthatókká váltak a szabad szemmel addig nem látható celluláris részletek is. Az első használható mikroszkópot két hollandszármazású férfi készítette:Janssen (1590) és Drebbelt (1610) Az ők mikroszkópjukat később Leeuwenhuek tökéletesítette, amellyel már 180szoros nagyítás volt elérhető. A mikroszkóp birtokában Malphigi (1628-1694) fektette le a sejtelméletét, amelyet kibővítettek Schleiden (1837) és Schwann (1839), amikor kimondták, hogy minden embernek, állatnak, nővénynek a teste sejtekből tevődik össze. Tehát az anatómia a boncolásnak köszönheti létrejöttét, a mikroszkóp segítségével egy újabb tudományág jött létre a szövettan. Az anatómia a szabad szemmel látható szervek alaktani vizsgálatát végezte, addig a szövettan, a mikroszkopikus nagyságú sejteket tanulmányozta, amelyekből az anatómiai szervek felépülnek. Így az anatómia durvább, míg a szövettan a finomabb részek leírását adata. Természetesen finomodtak, tökéletesedtek a vizsgálati módszerek is, a vizsgálandó szerveket felszeletelték, festették, hogy az alkotó sejtcsoportok jobban elkülöníthetők legyenek. Az anatómia és szövettan kialakulását, a fejlődéstan követte Baer (1792-1876), Mihálkovicsi Géza (1844-1899), His (1831-1904) fektették le. Ezek mind alaki tudományok voltak, mert a szervek alaktani viszonyaival foglakoztak. Az élettan később alakult ki, amikor rájöttek a kutatók, hogy nem elegendő a szervek alaktani és fejlődéstani kutatása. A testrészek működését is ismerni kell, és azt a tudományt, amely a szervek működésének megismerésével foglakozik élettannak vagy fiziológiának nevezzük. Tehát az orvostudomány körébe nagy szerepet játszottak a morfológia és fiziológia kialakulása, amit szinte teljesé tett a Harvey által felderített vérkeringés mechanizmusa. Jelentős esemény volt, hogy a fiziológia lassan áttevődött a lélektan területére is, a fiziológia az anatómiában a szervi működést, amíg a lélektanban a lelki működést vizsgálta. Arra is rájöttek , hogy lelki működés agyvelő nélkül nem képzelhető el. Észrevették, hogy a szellemi fejlődés lépést tart a lelki fejlődéssel, az agyvelő betegségei, leépülése, sérülései előidézik a lelkiállapot zavarait. Tehát az összes lelki jelenséget az agyvelő működése idézi elő, vagyis azzal egyenlő. Miután n a kutatók nagy vonalakban megismerték a szervek működését, lélektani hatásait, zavarait, kutatni kezdték a betegségek okait. Egészen a kortan megszületéséig nagyon sok zavaros, áltudományos hipotézis, felfogás volt a betegségek okairól. Wirchoff már sejtette, hogy a betegségek a szervek rendellenes működéséből keletkeznek és felállította celluláris patológia elméletét, amely a szervek zavarait, az őket felépítő sejtek zavarainak tulajdonította. Az kialakult orvostudományi disciplinákat a fejlődéstan egészítette ki, amit embriológiának is szoktak nevezni. Az embriológia az ember és állat fokozatos fejlődésének és kialakulásának titkait kutatja az embrionális (petesejt) állapotától a teljes kifejlődésig. His kutató(1831-1904) kibővítette a fejlődéstant a speciális embriológiával. Lényege hagy egyszerűen nem leírja a fejlődés mechanizmusát, hanem megmutatja a fejlődésben rejlő erők hatásmódját, a fejlődés egyes mozzanataiban. A fejlődés bizonyos célirányos tevékenységre szorul a fizikai és kémiai erők alkalmazásával. Nagy jelentőségű volt még a hajszálerek felfedezése, amely a Harvey által leírt vérkeringésben nem található meg és nem tudták magyarázni a verőeres és vénás vérkeringés kapcsolatát. Egészen Haller fiziológus és anatómus megjelenéséig az orvostudomány nem rendelkezett a különböző orvosi tudományágak rendszerezésével, amely sok baj forrása volt, ő volt aki az addig kialakult anatómiát, fiziológiát, szövettant, fejlődéstant, patológiát rendszerezte és átlátszóvá tette, ezáltal megkönnyítette azok fejlődését és felhasználását a gyógyításban.

2010

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 28. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 28. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Tavaszváró 5 sorban című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Saskó Éva alkotást töltött fel Rózsás hajnalon címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Tavaszváró 5 sorban címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Más-kép(p) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/1 című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nagyi mesél 3/3. Minden jó, ha a vége jó című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nagyi mesél 3/3. Minden jó, ha a vége jó című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hét-köznapok című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)