HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1894

Írás összesen: 49442

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: Laura ArkanianFeltöltés dátuma: 2011-01-11

Cím: Szüreti életképek. Alcím: Sanyi



Sanyi nem szeret dolgozni. Beszélni annál inkább.

Sanyi a munka első félórájában még csak egyszer battyog el a sor végébe lerakott lelkesítőért (derékszögű - 90 fokos - házipálesz), aztán félóránként exponenciális függvény szerint emelkedő számarányban, amíg végül elfogy a lelkesítő, és Sanyi eltéveszti a sort, amiből kijött. Amikor megtalálja, nem ismeri fel a párját, akivel dolgozott, azonban amikor ez is sikerül neki, kitörő örömmel hadonászik a metszőollóval mindenki más szeme körül.

Minthogy ekkor még alig tartunk a második órában, mindenki azt kívánja, bárcsak elmenne végre skandináv lottót játszani.

Csakhogy Sanyiban eddigre már ezerrel dolgozik a lelkesítő. Összefüggő beszédre, mondatalkotásra, immár képtelen, viszont négy-öt indulatszót (Tyű(ha)! Azannyaköcsögit! A betyárját! A hétszázát!) rutinból variálva mégis folyamatosan beszél, beszél, beszél, a szélbe, a szélbe, a szélbe.

A többieknek nem maradt pálesz, kénytelenek józanul elviselni a Sanyit.

A harmadik óra vége táján Sanyi beleül egy kád szőlőbe, kibök két szemet az ollójával, szerencsére mindkettő a sajátja, tehát leltári tárgynak minősülnek és leírhatóak az évi rendes amortizációval. Metszőollóját ezután leteszi, de továbbra is szentségel a fürtök nehéz leszedhetősége miatt. Tele kádat nem mozdít odébb, ugyanakkor képes egyszerre két cipekedőnek is az útjába állni. Már a traktor keréknyomára szegezett tekintettel sem bír egyenesen menni, kábé sem. A párja megesküszik, hogy ha még egy Tyű(há)-t meghall, tökön böki Sanyit a saját ollójával.

Sanyi énekelni kezd, majd szerencsére némi ünnepi szavalattal kifullad. Miután a gazda lebassza, mint a pengősszamarat - hogy' szüretel, ha azt se tudja, hol az ollója...? - mérgesen beáll egy találomra választott sorba. Az ott dolgozók azonnal rájönnek, mi a titka: nincs szüksége metszőollóra, a szagától a fürtök maguktól a kosárba ájulnak.

Sanyi éhes. Hajdanvolt birkapörköltök alkoholos emléke száll a sorok közt. A lelkesítő kicsit leereszthetett, mert Sanyi időnként egy-egy fürtöt is lecsíp, bár lehet, hogy véletlenül, és, igen, már majdnem egész mondatokban fogalmaz.

Sanyi nyűgös, már kezdi felfogni, hogy negyedik órája dolgozunk, és még legalább ennyi van hátra. A sokktól pár percre elhallgat. A napszámosok fellélegeznek.

Sanyi megtalálja a bort a kosárban. Kicsit lassabban hat ugyan, de tovább is tart. Már a gazda is röhög rajta, igaz, jobbára kínjában.

Sanyi tanítja a többieket a fürtök szára elnyisszantásának ideális, optimális, egzakt és egzotikus módjaira. A többi napszámos elhatározza, hogy bosszút áll.

Sanyi! hozz egy ládát.

Sanyi! vidd ezt a kosarat odébb.

Sanyi! ott elmaradt egy fürt, lépjél már vissza érte.

Sanyi! hagyd békiben, az az én sorom.

Sanyi! ne menj a kabátom közelébe, ha lehányod, kitekerem a nyakad.

Sanyi! ne menj az autóm közelébe, ha lehányod, kitekerem a nyakad.

Sanyi! ne zabálj annyi szőlőt, mert elvisz a hasmenés.

Sanyi!!!

Sanyi! ne beszélj már baromságokat.

Sanyi! KUSSOLJ, ÉS DOLGOZZÁL!!!

Sanyi sértődötten kussol és dolgozik. Az utolsó sorban, a szüret kilencedik órájában járunk. A vacsorához kijózanodik, és annyit eszik, mint három másik. Bort is kér. Még.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2011-01-08
Összes értékelés:
193
Időpont: 2011-02-04 10:01:27

Köszönöm! :)
Alkotó
Christian Heffernan
Regisztrált:
2010-09-22
Összes értékelés:
12
Időpont: 2011-02-04 09:50:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kellemes írás, jól esett olvasni. Köszönöm.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2011-01-30 19:28:54

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nekem azok az időszakok jutottak erről az eszembe, amikor a középiskolával részt vettünk a kötelező szüreti munkán. Annak idején volt még ilyen. Szőkepusztára jártunk buszokkal. Nekünk több Sanyink is volt, mivel többen is tudtak otthonról házi pálinkát csempészni. Az oroszlánrésze már a buszon elfogyott.
Jó kis szatíra!
Ha én lettem volna az ügyeletes szerkesztő, akkor az a szó így nem maradt volna benn.
:-)
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-08
Összes értékelés:
193
Időpont: 2011-01-24 16:43:47

válasz Zagyvapart (2011-01-24 16:31:55) üzenetére
Nagyon köszönöm :) örülök neki :)
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2011-01-24 16:31:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laura!

Mulatságos, jól megírt történet, jó volt olvasni, felvidított.
Zagyvapart.
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-08
Összes értékelés:
193
Időpont: 2011-01-14 09:14:33

válasz T. Pandur Judit (2011-01-14 00:10:30) üzenetére
Köszönöm! Azt hiszem, azért tudtam hitelesen leírni, mert megtörtént :)
Az ilyeneknél csak az a rosszabb, ha még az eső is esik...
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5211
Időpont: 2011-01-14 00:10:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laura!
Az alkotásodról eszembe jutottak saját szüreti viszontagságaim. :) Nekünk Sanyink nem volt, pálinkánk sem volt. Volt viszont rengeteg szőlőnk :( A domb aljánál kezdtük a szüretet, és felfelé haladtunk, mindenki két sort vitt. A domb tetején volt egy cseresznyefa. Néztem, néztem, egyre néztem hogy közeledünk-e már feléje, de hiába teltek az órák, és a kádak szőlővel, a cseresznyefa egy tapodtat sem jött közelebb! A domb egyre magasabb lett, a cseresznyefa egyre távolodott... Azóta elhiszem, hogy a fák időnként arrébb mennek, nem kell őket dézsában tologatni, mint a Millenárison. :D
Jó kis szüreti életképet írtál! :)
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-08
Összes értékelés:
193
Időpont: 2011-01-12 14:51:37

válasz Haász Irén (2011-01-12 14:21:02) üzenetére
Köszönöm, örülök, hogy összességében tetszik :)
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2011-01-12 14:21:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Jól megírt, ironikus alkotásodon jót nevettem, és ha kimarad az a nem illő és odaillő szó, nekem kifogástalan is.
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-08
Összes értékelés:
193
Időpont: 2011-01-12 06:38:30

válasz Don Paco (2011-01-11 21:33:26) üzenetére
Hm, valamiért nem megy a válasz opció. Köszönöm a véleményt! A gazda - hát ő NAGYON dühös volt... de igazad lehet, így ránézve tényleg kilóg az a szó.
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2011-01-11 21:33:26

Ez vicces, tetszik. Igazi magyarikum. Bocsánat, hungarikum. Azt hiszem, mindenkinek van legalább egy sanyija.

Kár azért az egy csúnya szóért.

Legutóbb történt

hundido bejegyzést írt a(z) Karácsonyi történet című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/10) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/10) című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Óh, költő címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)