HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1894

Írás összesen: 49442

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / sci-fi
Szerző: alienFeltöltés dátuma: 2011-01-24

Diána halála - 03

Alannis: Kész vagy már? (levezetésképpen járkál)
Diána: Egy pszichológiai tanácsadónak nem lenne szabad türelmetlenkednie.
Alannis: Egy vallásos ember, aki emberekkel foglalkozik, nem lehet türelmetlen? Pedig pont egy ember élete dől el...
Diána: Pár pillanat.
Alannis: Nem furcsa? (megáll és nézi Konstantint) Négyezer év... Annyit megtudhatnánk tőle. Hogy mi is a történelem igazsága. Mi történt akkor pontosan. Ha csak tanulmányokat publikálna, már meggazdagodhatna.
Diána: Most úgy gondolkozol, mint Konstantin szokott.
Alannis: Pontosan ez a furcsa. Ő egy szóval sem említett ilyet, pedig biztosan gondolt erre. Micsoda lehetőségek lehetnének. Pontos adatok a 4000 évvel ezelőtti történelmet illetően. Persze kicsit szubjektív lenne, de mégiscsak pontosabb, mint a fennmaradt emlékek.
Diána: Ugyan! Akkor már volt digitalizálás. Rengeteg adatunk van arról a korról.
Alannis: Mégis... az egy oldal. Ez meg egy másik. A történelem része.
Diána: Egy ember nem a történelem része. Egy ember csepp a tengerben.
Alannis: Azért elég nagy szerepe volt. Legalábbis itt.
Diána: Itt igen. Ám ha nem tudunk róla semmit abból a korszakból, akkor bizonyára ott egy senki volt. Még csak a teljes nevét sem tudjuk. Szerinted, miért? Azért, mert nem akarja elmondani, vagy mert nem áll érdekében?
Alannis: Nem tudom.
Diána: A nagy emberek, már kezdettől fogva kiemelkedők. Tudni lehet róluk, hogy lesz belőlük valaki.
Alannis: Ez nem mindig van így.
Diána: A statisztika alapján igen. Márpedig lejárt a nagy emberek kora. Azért, mert nincsenek.
Alannis: Vannak.
Diána: Lehet.
Alannis: Bár, nagy emberek mindig csak a környezetük miatt válnak naggyá. Így- vagy úgy. Mindig van valami tényező, még ha szegény, árva, esetleg fogyatékos is valaki.
Diána: Immár pedig mindegyik tényezőből egyre kevesebb van.
Alannis: Hogy? Ezek visszahúzó erők.
Diána: Burgov Craco szerint, a zseni képes a hátrányát előnnyé kovácsolni.
Alannis: Érdekes.
Diána: Kész van a vizsgálat. Mindent kétszer ellenőriztem.
Alannis: És...?
Diána: A tesztek és az előző vizsgálatok kizárták a hiba lehetőségét. Helyesek voltak a korábbi megállapításaim. Valóban drasztikusan öregszik.
Alannis: Mennyi ideje van hátra?
Diána: Ha ilyen ütemben folytatódik, körülbelül 4-5 évig élhet. Viszont ha tekintetbe vesszük a rizikófaktorait. A sekélyes és szélsőséges életmódot, helytelen táplálkozást, káros szenvedélyek, talán 2-3 év, ha gyógyszeres kezelés alatt tarthatjuk. Ahogy ismerem, ahogy mindannyian ismerhetjük nem lesz jó beteg. Mindent el fog követni a csökönyössége és a makacssága, hogy minél kevesebbet éljen.
Alannis: Bizonyára így van. (rövid csend) Mikor mondjuk meg neki?
Diána: Nem tudom, te vagy az ilyen helyzetekben a specialista.
Alannis: Jobb lesz minél előbb. Vagy ne mondjuk el?
Diána: Ebben én nem dönthetek. Ha az állapota felől kérdez, köteles vagyok megmondani.
Alannis: Mikor ébred fel?
Diána: Még pár órát biztosan alszik.
Alannis: Addig kitalálok valamit.
Diána: Rendben.

Alannis elmegy
Pár óra múlva öten térnek vissza (Alannis, Clar, Clare, Tomphyn, Spence)


Diána: Kezd ébredezni.
Clar: Jó, hogy nem késtük le.
Konstantin (felnéz és felül): Közönség?
Tomphyn: Úgy látszik, még mindig a régi.
Konstantin: Ja, a régi. Hogyhogy jöttetek? Biztosan sok dolgotok van még.
Tomphyn: Az igazat megvallva, most éppen nincs semmi.
Spence: Jó hogy itt vagy. (odamegy és durván kezet fog, másik kezével hátba veregeti)
Konstantin: Nagyjából megvagytok. Szevasz Clar&Clare! (intenek) Ezek szerint, sikerült lelépnetek...
Tomphyn: Nos, mondhatjuk így is.
Konstantin: Szeretem a kitérő válaszokat. Valahogy egyszerűbbek, mint a magyarázat. Mi történt?
Clar: Nyertünk.
Konstantin: Ennyi nekem elég is. (megpróbál felállni, lábát szabaddá is teszi, de visszahúzza a takarót) Hogy is mondjam; ért valaki ahhoz, hogy kiszedje a katétert?
Diána: Mindjárt jön az orvos.
Konstantin: Miattam nem kellett volna orvos... Hol bujkálunk?
Tomphyn: Nem bujkálunk. Annak az időnek már vége.
Konstantin: Hogyhogy, mi lett a vége a csatának?
Tomphyn: Nem sokkal azután, hogy a Theia megsemmisült, körülbelül akkora flotta érkezett, mint a harcolók kétszerese.
Konstantin: Hajók? Honnan? Valami rejtett tartalék?
Tomphyn: Nem. A Szövetség flottájának elődje. A harcnak vége lett, amint a támadók meglátták az újonnan érkezetteket.
Konstantin: Ezek szerint...
Tomphyn: A Szövetség megalakult. Ugyan kezdetlegesen, de így is elég volt hozzá, hogy ne pusztuljon el a Föld.
Konstantin: Kár, hogy nem láttam a finálét.
Tomphyn: Igazából most kezdődik csak a neheze.
Konstantin: Nekem ne beszélj nehezéről. Egy évvel ezelőtt még 4000 évvel hátrébb voltam.
Tomphyn: Nem is örülsz?
Konstantin: Minek? A Szövetségnek? (mást akar mondani, de körbenéz, és inkább valami semlegest nyög ki) Az megalakult volna így is, úgy is. Mikor kelhetek fel?
Diána: Még pihenned kell, és visszazökkenteni az izmaidat az életbe.
Konstantin: "Visszazökkenteni" - mintha csak magamat hallanám.
Alannis: Ez nem vicc. Maradj fekve!
Konstantin (a járókeretet közelebb húzza, de Alannis kiszedi a kezéből és azt egy másik ágyhoz teszi): Na! Egy fogyatékost megakadályozni, hogy a mankót elérje!?
Alannis: Nem vagy fogyatékos!
Konstantin: De még lehetek!
Tomphyn: Elég! Te itt maradsz! Pihensz, azt csinálod, amit az orvosok mondanak! Ezt én mondom, a te kapitányod!
Konstantin: Orvosok?
Tomphyn: Nem is mondtam? A hajó teljes százalékban működik. A legénység száma 412 - veled együtt.
Konstantin: Hol vannak már azok a szép idők, amikor csak 20 voltunk!?
Tomphyn: Annak vége! Amint kipihented magad, szolgálatba is állsz. Megfelel?
Konstantin: Szolgálatba??? Mit csinálok?
Tomphyn: Amit eddig.
Konstantin: Ja, az más. Az jól megy...
Diána: Ellenben mint közlegény, kitilthatlak a raktárakból.
Konstantin: Miért?
Diána: Mert legutóbb 35 üveg vodka tűnt el, még a csata előtt.
Konstantin: Jó, de fél év alatt!
Diána: De eltűnt. Továbbá közel 300 csomag cigarettát sem találtunk meg a leltárkor.
Konstantin: Biztosan elégtek, vagy megsemmisültek a csatában. Diána, téged nem találtak el egyszer sem!?
Diána: Eltaláltak, nem is egyszer. Viszont egy raktárat sem ért lövedék.
Konstantin: Biztos a léghuzat volt.
Diána: A burkolati sérüléseket kijavították, egy sem volt raktár közelében.
Konstantin: Akkor valamit elszámoltál.
Diána: Videofelvételek vannak rólad.
Konstantin: Az nem is én vagyok, csak rossz szögből vett a kamera, vagy mit tudom én...
Diána: Megtaláltunk 20 üres üveget a volt kabinodban.
Konstantin: Azokat én is csak találtam!
Diána: Persze, minden bizonnyal.
Tomphyn: Jól van, nincs semmiféle büntetés, vagy hasonló. Ellenben most már hivatalosan is Szövetségi tiszt vagy.
Konstantin: Közlegény - csak. És hogy lehetne hivatalos, ha még a teljes nevemet sem tudjátok?
Tomphyn: Az nem számít. Csináltunk igazolványt.
Konstantin: Remek! Zsoldot is kapok?
Tomphyn: Zsoldot?
Konstantin: Pénzt, money-t, Geld-et, peseta, frank...
Tomphyn: Hogy adhatnánk? Hiszen nincs sem számlaszámod, sem kártyád.
Konstantin: De van igazolványom!
Clar: Az sajnos nem elég. A számlaszám kicsit bonyolultabb dolog. Születésünkkor kapjuk.
Konstantin: Frankó. Értem én... dobjuk össze egy Szövetséget! "Áh... lehetetlen és felesleges azzal próbálkozni!" (Tomphynra néz) Menjünk az olihákhoz vissza! "Dehogy, egyszer is elég volt!" Elrabolták a legénységet? Semmi gond! (Clarre néz) "Úgysem sikerül megmenteni őket!" Betörtek a hajóra!? "Majd az eszméletlen, félhalott ismeretlen ad ötletet, hogyan űzzük ki őket!" De pénzt az nem kapok... Mégis mit kezdjek...
Alannis: Fél évig egy filléred sem volt, sőt még ruhád sem nagyon. Abban az overallban jártál-keltél a hajón, amit rajtad találtunk még első nap.
Konstantin: Jó, de akkor menekültünk. Most meg vakáció van!
Tomphyn: Azért azt nem mondanám. Egy hét múlva elhagyjuk a Naprendszert, és utána őrjáraton leszünk.
Konstantin: Igen? Őrjárat... tényleg olyan rosszul hangzik, mint ahogy elsőre tűnik? Az őrjáraton mit csinálunk? Semmit. 1, unatkozunk ezerrel. 2, talán olyan helyre vetődünk, ahol kirándulhatnánk egyet... - ja bocsi, elfelejtettem, hogy én nem leszek annak a kirándulásnak a részese, mert nincs pénzem.
Clare: Nem csak pénzzel lehet élni.
Konstantin: Élni lehet mással is, viszont nem leszek koldus. Eleget voltam.
Diána: Konstantin, ne húzd fel magad! Egyre hevesebben ver a szíved...
Konstantin: Még szép! Itt piknikezünk a nagy semmiben, nem történik semmi, ja, és jut eszembe, itt egy félszeg, félőrült, aki egyébként csak él majd a világban a hátralevő életében...
Clar: Úgy beszélsz, mint aki megrökönyödött volna.
Konstantin: Pontosan, és úgy érzem magam, mintha "egy" matuzsálem lennék. Tényleg, vagyok is annyi idős, ha nem több...

hirtelen csend


Nyugalom, csak vicc volt... ha-ha (erőltetetten befejezi). Mire ez a csönd?
Alannis: Semmire. Csak elgondolkodtunk.
Konstantin: Egyszerre? De jó, hogy létezik már a kollektív tudat.
Clar: Ilyen szavakat honnan tudsz?
Konstantin: Sosem néztetek Star Trek-et?
Clar: Nem igazán.
Konstantin: Na, pontosan ez az, amitől megőrülök. Egy ősember, aki arról magyaráz; milyen jó a roston sült kacsacsőrű emlős.
Alannis: Ez egy hasonlat akart lenni?
Konstantin: Nem, "egy jóslat". Szóval, elmondjátok, mi volt az előbb?
Alannis (Diána és a többiek felé): Elmondjuk?
Konstantin: Remek, két hónap... sok minden változhatott. Ki vele!
Diána: Gyorsabban öregszel, mint egy normális ember!

Csend


Konstantin: Gyorsabban? Mármint hozzátok képest?
Diána: Nem csak hozzánk képest, akármelyik emberhez képest.
Alannis: Ha Diánának igaza van, akkor körülbelül még 5 éved van hátra.
Konstantin: 5 év? Tekintettel a jóindulatra, a maximális számot mondtad - gondolom...
Diána: Jó eséllyel...
Konstantin (felfelé néz): Persze, miért is ne? Sosem voltam hívő, most azt kaphatom vissza. Köszi Isten. Nyugalom... had gondolkodjak...
Alannis: 5 év az sok idő.
Konstantin: Ja, pontosan annyi, amennyit gimnáziumba jártam. (Nem buktam, csak egy évvel hosszabb volt.)
De ha gyorsabban öregszem, és ha az öt év az a maximális, ezek szerint...
Alannis: Gyorsan eljön a második gyerekkorod.
Konstantin: Remek. Körülbelül 25 éves vagyok, normál esetben talán él az ember 65-70 éves koráig... (számolgat) Ezek szerint, 9 szer gyorsabb vagyok, mint a többiek? Legalább futásban is, vagy ilyesmi? Esetleg a szakállam is?
Diána: Nem. Csupán a szervezeted öregszik - együttesen, nem pedig külön-külön a részei.
Konstantin (tovább számolgat): ... 27 évesen leszek 40.
Alannis: Ezt nem szabad így felfogni!
Konstantin: Nem szabad!? Talán van rá valami szabály, vagy protokoll, hogyan kell számolni az extrém gyorsan öregedők idejét? Esetleg nézzem a jó oldalát? Elég egy márkás cipőt vennem, és nem kell többet? Ja, de nincs pénzem sem. Sem pénz, sem idő, sem boldogság - csak a szokásosak (cinizmussal)... Mára ennyi jó hír elég volt.
Tomphyn: De...
Konstantin: Elég! Most én mondom! Mint a közlegény, a halálra ítélt, mint a nevenincs! Menjetek ki! Amíg ágyban leszek, ne is gyertek hozzám!

Elkezdenek kimenni, Tomphyn és Alannis marad utoljára


Alannis: Amint felépültél, benézhetnél hozzám.
Konstantin: Persze... (megvetően)
Tomphyn: Én meg várlak a kabinomban.
Konstantin: Üdvözlöm Kyrát! (gúnyosan)

elmennek


Te is menj, Diána!

Diána eltűnik a képernyőről


03 - Jövő

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/10) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/10) című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Óh, költő címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Más-kép(p) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)