Statisztika

A nap sugaraiban csillogó vízesés;

hajad végigzuhan arcodon,válladon,

mint forrás áttör hegyeken, dombokon,

kit űz egy pillantás, folytogató vágy;

hogy eltűnjön két kebled között.

Egy megszelidült folyam a völgyben

még mindig csillogva, ragyogva

vonzza mágnesként tekintetem-

és a völgy körül kebled megremeg,

süllyed és emelkedik, dombtető

fái inognak, ha fúj viharos szél.

Érzem erre fordul tekinteted,

de rád pillantani nem merek,

a vonat ablakában nézem hajad,

mi árnyékot vet, csodás sziluettett.

Szívem már eligértem. Csak az ihletért,

egy versért, egy kis fájdalomért

támad fel a vágy a vonaton, a csöndben,

mint vihar a völgyben korbácsolón a vízen...

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom