HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47090

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2011-08-29

Svájci képeslapok 2. Ez a csokoládé, nem az a csokoládé...

Mi jut eszébe az átlag magyar turistának Svájcról? Manapság első helyen a bankok, aztán az órák, a bicskák, a sajtok, és a csokoládé. Életem első harmincöt évében nem szerettem a csokoládét, így most a második harmincötben kell bepótolnom a lemaradást. Nagy csokoládé rajongóként úgy gondoltam, hogy járatos vagyok egy kicsit a svájci keserűcsokoládék ízvilágában, hiszen vannak olyan csokoládé márkáik, amik nálunk is kaphatóak. Amikor beszabadultam Svájcban az első Migros üzletbe, valahogyan rögtön a csokiknál találtam magam. Biztosra akartam menni, és az általam itthon megszeretett márkájú keserű csokival kezdtem a csokoládévásárlást.
Már kibontani is öröm volt a halkan zizegő csipke motívumos celofánt. Nem tudtam sokáig ellenállni annak, hogy bele ne harapjak, és akkor jött a meglepetés... A megismert, várt íz helyett valami olyan mesés íze volt annak a csokinak, amilyet még soha nem ettem. Gyorsan megnéztem a csomagolást: a márka, a név, a kakaó százalékos aránya, minden stimmelt. Csak abban különbözött a felirat az itthonitól, hogy a készítés helyeként Svájc volt megjelölve. A Magyarországon forgalmazott ugyanilyen csokoládén csak az van feltüntetve, hogy hol csomagolták. A száz országban csokoládét forgalmazó cégnek két amerikai telephelye van, és hat európai. Anélkül, hogy tudhatnám mi is a különbség a más helyeken gyártott ugyanolyannak tűnő csokoládék között, meg kell állapítanom, hogy: ez a csokoládé, nem az a csokoládé... Bár az árában nincsen lényeges különbség.
Ami nem jut eszébe az átlag magyar turistának Svájcról, azzal este, a vacsoránál találkoztam. A levessel, ami leveskockából, vagy porból készült.
Julius Maggi feltaláló és gyártulajdonos 1885-ben mutatta be Zürichben, az első svájci Konyhaművészeti Kiállításon az úgynevezett "Borsó-tészta-levesliszt"-et, mely egyből elnyerte a legmagasabb kitüntetést. A levesliszt nem volt más, mint zöldségfélékből, fűszerekből és egyéb tartozékokból kifejlesztett konyhakész termék, ami azóta meghódította a világot. Egyedüli komoly versenytársa a Knorr levespor, és kocka lenne, azonban a verseny csak a boltok polcain folyik, mert Maggi lánya Knorr fiúhoz ment feleségül, így minden a családban maradt, amíg Henri Nestlé fel nem vásárolta a Maggi csoportot. Nestlé is meghagyta a különböző márkaneveket, amikről azt hiszi a vásárló, hogy versenytársak termékei.
Mivel nem vagyok híve az aromáknak, ízfokozóknak, ízjavítóknak, ízfedőknek, adalékanyagoknak, étellimitátumoknak, és édesítőszereknek - így nincsenek tapasztalatom levesporok és kockák területén. Nem szoktam használni őket. Svájcban is kihagytam a leveseket, amik fölött útitársaim mindig ötletbörzét tartottak, hogy mi is lehet. Egyesek szerint borsó, mások szerint kukorica, többek szerint sajtleves volt, amit éppen mindannyian ettek, de abban megegyeztek, hogy finom volt, sokkal jobb, mint ami az itthon árult Maggi vagy Knorr levesporból, kockából készíthető. Ezért csak másodkézből tudom mondani, anélkül, hogy tudhatnám mi is a különbség a világ nyolcvan országában gyártott azonos márkájú leveskockák között, hogy: ez a leveskocka, nem az a leveskocka...
Ahogyan járom a világot, és más országokban is veszek olyan dolgokat, amiket itthon is szoktam venni, rendszerint elcsodálkozom. A Rómában vett Nivea szappan nem ázik szét egy perc alatt, más az illata, más az állaga, mint amit itthon árulnak. Ezt a Görögországban vett Palmolive szappanról is elmondhatom. A külföldön vett Coca-cola, vagy más, azonos márkájú, és nevű: kávék, kekszek, mosóporok közötti különbségek is elképesztőek a hazai "testvéreikkel" összehasonlítva. Fura módon az összehasonlításokban még véletlenül sem a nálunk árult termékek a jobb minőségűek! Legalább néha-néha találna az ember valamit, amiből a nálunk forgalmazott termék a jobb minőségű!
Amikor a Coca-cola gyártása megkezdődött 1968-ban Magyarországon, azt állították, hogy az itt gyártott kólának a minőségét az anyacég felügyeli, és nem engedi forgalmazni a saját nevén, ha az nem felel meg az ő előírásainak. Naivságomban azt gondoltam, hogy ez más termékeknél - pld. a drága svájci csokoládénál is - így van, de már rá kellett jönnöm, hogy nem...
1968-ban is szóvá tették páran, hogy ez a kóla, nem az a kóla, amit tőlünk nyugatabbra forgalmaznak, de az volt a hivatalos álláspont, hogy mindez a víztől van, amivel készül. Talán ez a csokoládé is a víztől nem az csokoládé?
Sajnos olyan, mintha ide, hozzánk Kelet-Európába külön gyártanának minden márkából valami silányabb változatot, aminek a csomagolása és az ára ugyanaz, de ami benne van, az már más.
Kispénzű turistaként néha be-betértem a Svájci hipermarketekbe, és meg kellett állapítanom, hogy ez a hipermarket, sem az a hipermarket...
No nem az árakra gondoltam, hiszen abban az országban, ahol 3. 680 frank /mostani árfolyamon kb. 956. 800.-Ft / a minimálbér, / ami Magyarországon 78. 000.-Ft /, nem lehetnek ugyanolyan élelmiszerárak, mint nálunk. Így jogosan kapkodtam a levegő után az árakat meglátva.
Az első különbség a hipermarketek méretében van. A svájci Migrosban és Coopban - a két legnépszerűbb hipermarketben - nem kell kilométereket gyalogolni, hogy vegyek két zsemlét, ami nálunk az üzlet legtávolabbi végén van, hátha közben, amíg odaérek, veszek ruhát, esetleg autóalkatrészt, vagy néhány CD-t, kutyakaját, kisbútort... Svájcban emberi léptékű áruházak vannak, nem telik egy órába két péksütemény és egy szappan megvásárlása. Az árukínálat igényes és elegendő, és bár nem töltöttem órákat minden termék átvizsgálásával, ami a kezembe került az mind svájci termék volt. A zöldségeknél nagy táblán megjelenítik azt a környékbeli gazdát /fényképpel, névvel, település névvel /, ahonnan a zöldség, vagy gyümölcs származik, ugyanígy a tojásnál. A helyi termékek preferálása a szupermarketekben nálunk nem létezik. Sok mindent több száz kilométerre szállítunk, növelve a költségeket, szennyezve a környezetet, zsúfolttá téve utakat. Meg tud ütni a guta, amikor a Gödöllő melletti településünkön, két utcával az itteni kenyérgyártól, a boltban Budán sütött kenyeret árulnak! A kínai fokhagymáról, a spanyol paprikáról - nyári szezonban - már ne is beszéljünk! Nálunk is vannak /még/ termelők, miért is nem lehet előnyben részesíteni őket? Miért kell a lovak közé dobni a gyeplőt, és úgy beengedni a piacra a külföldi üzletláncokat, hogy semmilyen feltételnek nem kell megfelelniük?
Ugyan nagyon vonzónak tűnhetnek a vásárlóknak a nyomott árak, amivel nálunk az egyes üzletláncok csábítgatnak, de olcsó, rossz minőségű termékek behozatalával, vagy a termelők meg nem fizetett költségei, és a saját dolgozóik kárára teszik ezt, tönkretéve a nemzetgazdaságot. Mi magyarok, akik olyan okosaknak tartjuk magunkat nem látjuk be, hogy az olcsó termékért drágán megfizetünk?
Magyarországon a bulvársajtó kedvenc képei a trágyával felszórt, olcsó tejjel leöntött szupermarketek, a magyar beszállítók tiltakozásának, végső kétségbeesett lépéseinek megörökítése. Ez Svájcban elképzelhetetlen, nemcsak a környezet védelme és a tisztaság szeretete miatt. De nálunk sem kellene eljutni idáig.
Amíg ott voltam, éppen a Migros és a Coop kezdett akciót a Nivea és a Danon ellen, mert a frank erősödése miatt hatalmas nyereséget vágtak zsebre a Svájcban eladott termékeiken, de ebből semmit nem voltak hajlandóak visszacsorgatni a vevőknek, semmilyen árcsökkentésbe nem mentek bele. Így az üzleteik polcáról eltávolították a termékeiket. Megelégelték a svájci kereskedelmi láncok a valuta kurzuson való nyerészkedésüket. Azonban ez a "vevőbarát" lépés nem az a "vevőbarát" lépés, amit nálunk elkövetnek az üzletláncok.
Hiába, ez az ország, nem az az ország...


Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2011-09-05 19:51:17

Kedves Marietta!
Nekem olasz Svájc tetszett a legjobban. Ó a Luganoi tó partján el tudnék tölteni hosszabb időt is, sorban minden városkában...
Felelősségteljes munka, ésszerűség, demokrácia - ezekről hallva mi már csak cinikusan nevetünk. Már nem akarunk állást foglalni valami mellett, vagy ellen - mert végül mindig csak rajtunk csattan az ostor, és végül rosszul járunk. Már nem állítunk fel morális kategóriákat, és nem nevezzük nevén a dolgokat. Illik úgy tenni, mintha ez a kavarás és maszatolás ami nálunk évtizedek óta folyik az valami eleve elrendelt dolog lenne. Nem csodálom, hogy aki Svájcban él, az el sem tudja hinni, hogy ilyen létezhet.
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2011-09-05 15:12:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szia Judit! Nagyon örülök a Svájci képeslapjaidat, várom is, hogy megérkezzen ide hozzám. Szívwem csücske ország, és nem egyéb miatt, mivel már mindkét lányom kint él, dolgozik. Amiket leírtál igen a valóság, mindenféle kencefice, máz nélkül. Nem könnyü kint éllni, mindennek ára van, mindent felelősségteljesen kell végezni, nincs pardon. Viszont Tudnak élni, és ezt most nem arra értem, hogy ihaj-csuhaj, bár az is benne van. Azt, hogy ésszerüen teszik azt, amit kell. Más világ. Amikor alányom mesélk az itthoni helyzetről, dolgokról, szinte látható a szemekben, mintha túlzás volna , szinte hihetetlennek tartják ezt az életvitelt, életformát. Megdöbbennek.Én most indulok hamarosan, lesz szerencsém eljutni, egy csokoládé készítő, és egy sajtkészítő üzembe...nagyon várom. Azt hiszem degeszre tömöm a hasam.:-) Szeretnék sokat látni , bár már voltam kint, az rohanós volt.
Várom a folytatást szeretem olvasni , ahogy teszed az remek!!!

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2011-09-05 15:01:18

Kedves Artúr! Köszönöm a kiegészítést! :)
A Knorr/Maggi levesporok, öntetek és egyéb finomságok készítésének már nincs köze a hajdani "technológiához". Aroma gyárakban készül, ahol pld. a tyúkleves készítésénél egyetlen tyúkot sem használnak fel. Itt csak hordók és zsákok vannak tele kemikáliákkal, csövek labirintusa adja a vegyileg előállított tyúk ízt, ami a levesbe kerül. De madártollból bonbon, zöldborsóból marcipán, baktériumokból kávétejszín és krémsajt készül. Az aromák segítségével minden úgy néz ki, mintha ehető lenne. Ha ételeink csak olyanok mintha, olyan az ízük, mintha, és olyan az illatuk, mintha, akkor szervezetünk is csak úgy fog működni, mintha... Amit ebből profitálnak, ahhoz igyekszem nem hozzájárulni, de egyre nehezebb. Mert mindegy, hogy kenyér, virsli, lekvár, csecsemő étel, vagy bármi aminek köze van az élelmiszer iparhoz az semmi nem az aminek látszik.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2011-09-04 00:50:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Ismét jöttem hozzád szórakozva tanulni. Olvasmányos cikked megint lenyűgözött engem. Az új, hasznos információkat pedig köszönöm. Csak egy kis adalék a porított levesekhez. Eleink a népvándorlás során már alkalmazták ezt a technológiát. Portyáik alkalmával sem nélkülözték az otthoni levesek ízeit. Külön erre a célra készített bőrzacskókban szállították magukkal mindenhová. Jócskán megelőzve ezzel Maggiékat. Azt hiszem, nem ez az egyetlen találmány, amiből más nemzetek profitáltak. Nem merülök el a részletekben, mert az már erősen politikai tartalommal rendelkezne, mint ahogyan cikked második feléhez is ezért nem tudok semmit hozzá fűzni.
Gondolom, mindannyian tudjuk a választ a csokoládéban és egyéb dolgokban való különbség okára.
Gratulálok!
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2011-09-01 00:14:30

Kedves Zarzwieczky!
Amikor tavaly elhatároztuk a barátainkkal, hogy az idén majd Svájcba megyünk, már megvettem azt a szerénynek mondható frank keretet, amit erre tudtunk szánni. Így még a mostanihoz képest egészen jó árfolyamon vettem. Amerre jártunk mindenütt sok-sok busznyi indiaival és japánnal találkoztunk, annyival, hogy az elképesztő. Úgy tűnik nekik nem gond a frank árfolyam.
Remélem, hogy ebben a században is eljutsz majd Svájcba.
Köszönöm, hogy kivetted a postaládádból a képeslapomat. :)

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2011-09-01 00:00:13

Kedves Kata!
Nálunk a hipermarketekben élelmiszernek szánt állati takarmányt árulhatnak, mert nem írja elő nekik semmi, hogy mit lehet és honnan beszerezni. Svájc - bár éghajlati és domborzati viszonyai miatt - sokkal kevésbé alkalmas a mezőgazdasági termelésre, mint Magyarország, mégis önellátó. Csak azt szerzik be máshonnan, ami akkor éppen nem terem náluk. Ott is probléma az Aldi és a Lidl megjelenésével a termelők meg nem fizetett költségeivel elért árleszorító tevékenység, de az öntudatos svájci őslakos nem jár ilyen helyekre vásárolni. A vendégmunkások és a betelepülők azonban nem ilyen öntudatosak. Sajnos mi sem vagyunk azok. Arra, hogy miért van ez a vásárlóra bízva, én sem tudom a választ. Sajnos arra sem, hogy miért van a márkás csomagolásokban nálunk rosszabb minőségű áru...
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2011-08-31 14:15:53

Kedves Szusi!
Igen, Svájcban sem mindenki kő gazdag /de szeretne az lenni... :)/ az alpesi tehenészetek száma évről-évre drasztikusan csökken, mert a gazdák felhagynak a szarvasmarha tartással, és más ágazatokban, főleg az idegenforgalomban próbálnak megélhetést találni.
Svájc alpesi képéhez szorosan hozzátartozó legelő tehenek, a lekaszált hegyi rétek, a széna tárolásra használt kis faházak sokasága a mezőkön, mára már kezd veszélybe kerülni. Ez nem csak gazdasági hanem természeti veszélyekkel is jár. Ha nem kaszálják, legeltetik a fűtakarót, akkor megnő a lavinaveszély, s pusztul a talaj is. A természetvédelem és az idegenforgalom közös érdeke a havasi pásztorkodás fenntartása, csak a gazdáknak nem tetszik már ez az életforma.
Köszönöm a "cuppanást", és a hozzászólásodat.
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2011-08-31 12:43:54

válasz Zagyvapart (2011-08-30 15:39:36) üzenetére
Kedves Zagyvapart!
Most nem szeretnék belemenni a magyar mentalitás elemzésébe, de a folytonos múltba vetett tekintet, a jelenben csak hasraesését eredményezhet. A svájci kantonok is háborúztak a múltban egymással, időnként elfoglalták egymás területét, de ezen ma már nem rágolódnak, eszükben sincsen revansot venni egymáson. Ha nem kedvelik is egymást, minden lényeges dologban együtt tudnak működni. A szerénység, türelem, és önuralom, illedelmesség és jómodor élhetőbbé teszi az életüket, míg nálunk ezek kerülendő dolgok, mert a lúzerség szinonímái.
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
984
Időpont: 2011-08-31 10:51:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szép kis kaleidoszkóp.Távoli "deja vu" érzésem volt amikor olvastam. A "múlt században" kétszer is átutaztam Svájcon, és hogy ebben a században: miért nem? Talán a svájci frank árfolyamának drasztikus növekedése...? Grt.Z
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4771
Időpont: 2011-08-30 23:10:28

Kedves Sanyi!
Svájci mentalitás lényege: becsületes, előítéletektől mentes, jóra törekvő. Jellemző még a korrekt viselkedés, kiszámíthatóság.
Bizony jó lenne átültetni itthonra is ezeket, de élete során legalább egyszer minden svájci eljátszik a gondolattal, hogy otthagyja a hazáját, mert egy kevésbé tökéletes országban szeretne élni, ahol nem játszik mindenki rendőrt, nem jelentik fel a szomszédaikat. Az utcák és szállodák makulátlan tisztasága, az intézmények tökéletessége és a hivatalnokok megvesztegethetetlensége néha már nyomasztó, fojtogató. Mindenki életében eljön a pillanat, amikor egy kis emberi tökéletlenségre, hanyagságra vágyik...
Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11982
Időpont: 2011-08-30 18:19:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Ezek a "kirándulások" jó alkalmat adnak arra, hogy megismerd a tájakat, embereket, azok szokásait. Érdekesek az összehasonlításaid. Bizony nagy különbség kis országunk, és más, nyugati országok életforma, viselkedés, szokás között. S hol állunk mi tőlük, ahogyan összehasonlítod pl. a nálunk elérhető és az ottani minimálbéreket. Azt hiszem, honfitársaink szívesen elnyomorognának olyan értékű havi fizetésből. Kár, hogy a nyugdíjról nem érdeklődtél. Gondolom, annak értéke sem ugyanaz az érték ott, ami nálunk...
S itt miért nem lehet elérni azt, hogy a világhírű paprikáink és híres-finom gyümölcseink helyett ne fuvarozzák ide többezer kilométerről, máshonnan a zöldség- és gyümölcsfélét. Miért nem lehett ezekre rendeletet alkotni?, ki a megmondhatója?
Az pedig érthetetlen, hogy a különféle termékek, csokoládé, levespor, kóla stb. miért más itt és ott?
Ki tudná ezeket megmagyarázni?
Nagy érdeklődéssel olvastam cikkedet, és várom a következőket is!
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2011-08-30 16:21:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Én is jöttem cuppanni! Szóval, Svájc szerintem a világ "legélhetőbb" országa. Emberléptékű és emberközpontú. Mindennek megkérik az árát, de azt is kapják érte, amiért fizetnek. Egy külföldinek iszonyú drága, az ottaniak tisztességesen megélnek. Ott sem mindenki kő gazdag, pedig szerintem sokan azt hiszik. Sokan vonattal járnak be a környező városokba dolgozni. (A Svájci vonatok külön megérnének egy képeslapot.)
Gazdag ország és még sem a fényűzésről szól, ami önmagában is nagyon figyelemre méltó.
A hazaszeretetről nem ódákat zengenek, hanem minden megnyilvánulásuk átvitt értelemben erről szól, ahogy te is leírtad. Ez már egy folyamat végeredménye, ezért nem tudunk mi olyanok lenni. Én minden esetben rácsodálkozom arra, hogy így is lehet? Igen lehet/ne/, de ehhez az kéne, hogy minden itt élő ember életszemlélete olyanná változzon, mint az övék, ami lássuk be, teljes mértékben kizárt.
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2011-08-30 15:39:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Bizony, bizony "ez az ország, nem az az ország". " Mi magyarok, akik olyan okosaknak tartjuk magunkat". Kitűnő megállapítás, sajnos mi tartjuk magunkat okosnak, és nem mások, pedig az elmúlt nyolc hónapban első kézből kaphattunk felvilágosítást okosságunkról.
Érdekes volt ez a rész is, várom a folytatást.
Zagyvapart.
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2011-08-30 11:19:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Már-már az járt a fejembe a képeslapod olvasása közben, hogy talán rossz helyre születtem. Hogy ne kószáljanak a fejemben ilyen furcsa gondolatok, nem lehetne valami svájci mentalitást átültetni itthonra? Vagy, aki ilyet akar, az előbb-utóbb kap egy injekciót? ;)))

Üdvözlettel:
Sanyi

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/9 című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/9 című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/8 című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Nyárvégi éj című alkotáshoz

sankaszka alkotást töltött fel Mediterrán Visszatérés és egymásra találás címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/8 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/7 című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Ég veled! 15/9 címmel

sankaszka bejegyzést írt a(z) Nem mondtad című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Hajtogatott címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Nincs helyem a kollekcióban? című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Nincs helyem a kollekcióban? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nincs helyem a kollekcióban? című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Liz Reed és a Kékköpenyes 01 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)